Menü

Történet egy külföldi munkavállalásról

Egy korábbi cikkemben írtam arról, hogyan született meg az elhatározás a diplomával való külföldi takarítás lehetőségével kapcsolatban. Igen, sikerült munkát kapni. De hogyan kezdődött elaz életünk a határon túl?

Szerencsére a párom elég jól beszélte már az adott ország nyelvét. Én sajnos nagyon kezdő vagyok, de reménykedtem a szerencsében és a talpraesettségünkben, hiszen annyi szép történetet lehet hallani arról, hogy valaki nem beszéli a nyelvet, mégis dolgozik.

A barátommal – munkanélküliként – elindultunk hát egy kis bőrönddel, mint a filmekben. Volt egy kis spórolt pénzünk, kellemesen éreztük magunkat, s vártuk az újat, a lehetőségeket.

Jómagam pedig csodát vártam – szintén, mint ami a filmekben történik. Hiába vagyok fejben tisztában azzal, hogy az élet néha feladatokkal lát el minket, mégis az él bennem, hogy egy szempillantás alatt menni fog minden. Sokszor feleslegesen felidegesítem magam, és gyorsan elveszítem az optimizmusomat. Közben persze igyekszem tudatos lenni, és nem szeretném elrontani se a saját, se mások napját, a közhangulatot. De akkoriban gyorsan változott, hogy hittem-e a sikerben vagy sem. Viszont mindig is hittem abban, hogy minden okkal történik.

Sok dolog kivitelezésében a kudarctól való félelem tántorít el. A félelem, ami a növekedésünket akadályozza meg. Nehéz levetkőzni... Mégis így történt.

A párommal közösen bementünk a helyi munkaügyi központba, ahol egy körülbelül 200 oldalas paksamétát kaptunk a kezünkbe, tele állásajánlatokkal. Egy teljes délutánon keresztül bogarásztuk át az adott kategóriákat síri csendben, és válogattuk a potenciális helyeket. Fel voltunk villanyozva!

A következő napon ismét elfogott a pánik: „Mi lesz, ha nem sikerül? Egyáltalán miért csinálom ezt?” Később nőiesen kemény voltam a párommal, hogy igenis telefonáljunk (úgy értem, ő, mivel ő beszéli a nyelvet :D ), és meg is lett az eredménye. Több állásinterjút is leszervezett. Magának vagy kettőnknek is. Rendkívül büszke voltam rá! Ezzel ő is több gátlását levetkőzte.

Az interjúk jól mentek, ő gyakorolta a nyelvet, kiderült, jobban megy, mint gondolta. Próbanap következett, majd kiderült, hogy alkalmazásba veszik. Körülbelül úgy ment, mint a karikacsapás. Úgy volt, nem kap szállást, megbeszéltük, hogy megkérdezi, és tudtak neki ebben segíteni. Úgy volt, heti 20 órában dolgozhat, de mire a szerződést aláírták, már 40 órára bővítették.

Mivel nem hiszek a véletlenekben, úgy gondolom, az elhatározásnak, a kitartásnak, és annak, hogy nem vagyunk válogatósak, köszönhetjük mindezt. Egy szobalány/fiú állás remek kezdési lehetőség, ha az ember tőke nélkül kénytelen külföldre költözni.

Folytatása következik…

Koránkarácsony

Bizonyos üzletekben nem hogy már most, hanem október közepe óta karácsony van. Vajon miért kezdődik mindig egyre hamarabb az üzletek karácsonyi marketingakciója?

Hogyan válasszunk (jól) ajándékot?

Bár a karácsony kétségtelenül a szeretet egyik legszebb ünnepe, s helyes értékrendben nem az ajándékozásról szól, azért nem árt időben felkészülni gondolatban, ötletekben, tervezésben s persze anyagiakban a közelgő év végi meghitt napokra. Ha kifogytunk már az ötletekből, akkor érdemes elolvasni a cikket, néhány tippet csokorba gyűjtöttünk.

Igenis szeretem a Halloweent!

Sok helyen látom a tiltakozást, miszerint ne a Halloweent, hanem a Mindenszenteket és a Halottak Napját ünnepeljük. Nos, egyrészt a kettő nem zárja ki egymást, másrészt sokkal több előnye, mondanivalója és hagyománya van ennek az ünnepnek, mint amit elsőre gondolnánk.

Motiváció a mozgáshoz

Manapság egyre több helyen látni, hogy a mozgás az emberek nagy hányadát érdekli, de mi a kiváltó ok? Túlontúl sokat olvashatjuk talán az ezekkel kapcsolatos cikkeket, megnyilvánulásokat a közösségi médiában? Vajon régen is ennyi „Gyurma Gyuri és Iron Lady” volt, csak kevesebb figyelmet kaptak?

Sportos anyukák - sportos gyerekek

Számomra az egészséghez hozzátartozik a napi mozgás, testedzés, rendszeres sport, akkor is, ha történetesen épp kisgyermekes, várandós, újdonsült, elfoglalt vagy akármilyen anyukák vagyunk.