Menü

Kisgyermekkel kaland az élet!

„Dani eltörte az orrcsontom!” „Bogyóka már a wc-be pisilt” „Apa folyik az orrom” „Mondtam, hogy ne stresszeld már azt a gyereket” „Már megint min tudtatok összeveszni?” „Hagyd már az öcsédet” „Domika, biztos nem kell kakilni?” „Üljetek már le, kihozták a kaját”… - Ilyen és ehhez hasonló mondatok ütik meg a fejem, elmélázom a padon. Kívülállóként, külső szemlélőként magamat és a saját családomat látom. Mintha mi lennénk...

Játszóparkban, valóságos gyerekparadicsomban vagyunk, hétvégén gyakran jövünk ide, igaz, drága hely, de a gyerekekért mindent. Jégkrémet is hatszázért. Van itt minden, mi egy gyermeknek való, sok akadály, meg játékok, csúszda, vízipark, benti játszóház - nem sorolom tovább. Ez a paradicsom! Ahol nem kell csendben lenni, ahol nem kell szégyenkezni. Ahol nem kell kínosan, lehajtott fejjel közlekedni.

Emlékszem, voltunk mi két kisgyerekkel wellnesshotelben, a Kicsi egyéves volt, az első éjszakát végig sírta a szállodában, másnap a szomszédok szemébe sem mertünk nézni, és amit a reggelinél műveltek...! Kiborult a kakaó, leesett a kanál, maszatolták a terítőt, játszottak az étellel. Amikor a szomszéd fiatal pár tekintete mindent elárul. Leszívesebben visszaszólnék, de nem teszem. Akinek van gyereke, megérti, akinek nincs, az jobb, ha hallgat.

Persze otthon is ez van a lakótelepen, ahol élünk. A folyamatos csitítás, „hagyd már abba” „maradj csendben” „legyél halkabb” „ne csináld” („ne csináld” még vagy kétszázszor). Ahol két fiúgyerek van, ott bizony van lárma – vígasztalnak sokszor ezzel az ismerőseim, de nem lesz ettől jobb. Érzem a kirekesztettséget, az egyedülálló, gyermektelen vagy nyugdíjas lakóink rosszalló tekintetét. Én őket is megértem, pihenésre, csendre vágynak, de nem vihetem a gyerekeim minden nap reggeltől estig kalandparkba, drága játszóházakba, még normális játszótér sincs a környékünkön!

De itt olyan más. Vadul lövöldöző-játszó Apukák (köztük a Férjem is) viháncoló gyerekek, koszos-összekent ruhák, ragadós kis kezek, fél kiflidarabok, csillogó szemek! Anyukák, karjukon a kisebbel, s talán nem annyira szalonképesen, de kényelmesen, ráérősen. Nem vagyok egyedül a gondjaimmal, a mások gyerekei is pont olyanok, mint az enyéim. Rengeteg apró rosszaság egy helyen, és mégis mennyire hihetetlenül tökéletesek!

Gondolataimból a két saját eleven gyerkőcöm veszekedése zökkent ki, akik megint nem bírtak 5 percig együtt csúszdázni anélkül, hogy össze ne vesszenek azon, ki ér le előbb... Egy apuka hátraszól a feleségének „megint a mieink veszekednek?” Ránézek és megnyugtatom, hogy most az enyéim ölik egymást.

Cseppet sem érzem kínosnak. Mosolygok és hátradőlök a padon.

Betegek világnapja: sok népbetegség megelőzhető lenne helyes korai táplálással

Magyarországon a diabétesz, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek is egyre többeknek okoznak problémát, pedig a népbetegségek megelőzésért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Immunrendszerünknek fontos szerepe van többek között a betegségek elkerülésében és egészségünk megőrzésében, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani védekezőképességünk megerősítésére. 1993 óta február 11-én tartják a betegek világnapját, amelynek alkalmából az Első 1000 Nap elnevezésű egészségügyi tájékoztató kampány szakemberei a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immun erősítés fontosságára hívták fel a figyelmet.

Beteg gyerekkel otthon

Nem alszik éjjel. Csillog a szeme. Forró a homloka, arca, háta. Izzad. Lázas. Nyűgös. Beteg. Hétfő reggel van.

10 tanács – Hogyan légy kiegyensúlyozott anya?

A legtöbb anya mindenképpen ösztönösen ráérez a feladataira és kötelezettségeire, és nincs szüksége tanácsadó anyukákra, mégis nagyon valószínű, hogy minden már édesanyának akad ilyen ismerőse. Ideális esetben egy kedves védőnő és egy talpraesett gyermekorvos jelenlétében úgyis minden olyan kérdésre választ kaphat az anyuka, melyre esetleg önmagától nem ébred rá.

A második baba – bevállaljuk vagy sem?

Sokan nemhogy a második, de már egyáltalán a baba gondolatától is megrettennek. Pedig ha egy igazán jó szövetséget alkotsz a pároddal, akkor valójában pusztán csak szervezés és megbeszélés kérdése, hogy be merjétek-e vállalni az első után akár a második babát is, de mindenképpen fontos, hogy biztos családi környezetbe érkezhessen a pici.

Tabutéma: a szülési fájásokról és aggodalmakról – őszintén

A szülésig hosszú út vezet, azonban az állapotosság és szülés szakaszaival kapcsolatban megannyi tévhit kering. Igen, talán nem olvasunk eleget vagy kérdezünk az orvosunktól, de a nők között így is túl nagy a csönd, hiszen kevesen mernek úgy nekimenni a szülésnek, hogy pontos tájékoztatást kapnak arról, hogy mire is számíthatnak. A leendő kismamákat a gyakoroló anyukákat nem igazán akarják ijesztgetni, pedig pontosan emiatt jár rengeteg egygyermekes anyuka úgy, hogy soha többet nem akarja vállalni a szülési fájdalommal járó érzést.