Menü

A fiatalító elixír – olajfa vagy olajfűz?

Az interneten és étrend-kiegészítőket forgalmazó boltokban számtalan fiatalító hatást ígérő, vitalizáló termékkel találkozhatunk. Ezek közé tartoznak az olajfa különböző formában kínált kivonatai is. Mennyiben hihetünk az ilyen termékeknek, milyen anyagokat érdemes használnunk a sejtek fiatalságának megőrzéséhez?

Természetesen a megelőzés a leghatékonyabb fiatalító módszer, mely kiterjed az egészséges táplálkozásra, sok testmozgásra és a stresszt kerülő életre. Ha valaki mégis szívesen használna néhány természetes eredetű segédanyagot, annak kis kutakodással talán segíthetünk.

A népi gyógyászatban évszázadok óta ismert több mediterrán országban az olajfa fiatalító hatása. A népi megfigyelések természetesen csak a közvetlen hatásokat tudják igazán jól detektálni, a csak hosszú távon mutatkozó összefüggéseket kutatásokkal könnyebb felderíteni. Nagyon szívderítő viszont, amikor a kettő módszer találkozik. Az olajfában található oleuroperinről laboratóriumi vizsgálatokkal is kimutatták, hogy a sejtek élettartamát akár 30%-kal is meghosszabbítja. Megköti a szabadgyököket, segíti a tisztulási folyamatokat, s jelenléte mellett az öregedésre jellemző folyamatok később indulnak be, a daganatos megbetegedések kialakulásának pedig kisebb az esélye. A népi hagyomány megfigyeléseit tehát igazolta a tudomány is. Sőt, sok esetben a tudományos kutatások irányát is a népgyógyászati ismeretek határozzák meg, ezek adnak ötletet a kutatók számára.

Mielőtt azonban keresni kezdenénk természeti sétáink során az olajfát, fontos tudnunk, hogy a köznyelvi elnevezések igencsak félrevezetőek lehetnek ezen fafaj kapcsán. Magyarországon nagyon gyakran a keskenylevelű ezüstfát (elaeagnus angustifolia) nevezik olajfának, valószínűleg hasonló habitusú bogyótermése miatt. Az „olajfűz” - szintén félrevezető elnevezés - is használatos erre a fajra. A keskenylevelű ezüstfa kis-ázsiai eredetű fa, nem azonos az olajfával, még csak nem is ugyanabba a nemzetségbe tartoznak. A vékony leveleinek fonákja ezüstös árnyalatú, így valóban emlékeztet a fűzfélékre is. Az ezüstfa hazánk síkvidéki területein inváziós fajnak számít, mely az őshonos növényzet rovására terjeszkedik. Gyógyhatást ugyan szintén tulajdonítanak neki, de ez a növény más területen tud segíteni. Fiatal hajtásait, leveleit langyos vízben áztatják akár egész éjszakára, s az így nyert teát magas vérnyomás csökkentésére használják.

Érdemes hát körültekintőnek lennünk az egyes gyógyhatású növények vagy készítmények használatakor, s mind a népgyógyászati, mind a biológiai és orvostudományi oldal nézőpontját megismerni, hiszen ezek nem zárják ki egymást, inkább – ideális esetben – újabb és újabb szeleteket adnak hozzá a teljes képhez.

Előrelépés a szülés utáni depresszió kezelésében

A szülés utáni depresszió inkább a fiúgyermeknek életet adó nőket érinti. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír, hiszen a szakemberek így a kezelésre is jobban fel tudnak készülni.

Miért jó, ha nincs „vakbelünk”?

Az emberi testet tekinthetjük a természet csodájának, de olykor gondolhatjuk, hogy egy meglehetősen pongyola verzió. Tökéletlenre lett tervezve, hajlamos a hibákra, és látszólag számos felesleges része van. S amíg azt gondoljuk, miért is vannak manduláink, van egy szerv, ami nélkül talán még is jobb lehet: a féregnyúlvány (a köznyelvben az úgynevezett vakbél).

Hogyan ne legyél éhes

Nem kell éhezni. Nem kell koplalós fogyókúrákkal gyötörni magunkat. Nem kell éhesnek lenni, nem kell egyoldalúan étkezni. Aki koplal, az az egészségével játszik. Vajon mely trükkökkel kerülhető el a nassolás?

Gyors szívverés – kezdjek aggódni?

Az egészségünkkel kapcsolatban soha nem lehetünk elég óvatosak, ezért minden apró jelre figyelmeztetésképpen kell tekintenünk. Így van ez a szívünk egészsége esetében is, hiszen szerencsére ez a szervünk szorgos munkája mellett azonnal jelez, ha valami gond van. Nekünk csak meg kell tanulnunk figyelni rá.

Reklámok, és azok veszélyei – legyünk tudatosak!

A reklámok önmagukban nem veszélyesek. De ha általuk átalakítjuk a saját gondolkodásunkat, az már sokkal veszélyesebb. Nem azért, mert egyszer rossz döntést hozunk, hanem mert a cselekedeteink mechanizmusa a fejünkben megmarad, és mi sokszor fogjuk ugyanazt a hibát elkövetni. Legyünk tudatosak és kritikusak!