Menü

Az adventi koszorú

Az advent egyik legjellemzőbb tárgya az adventi koszorú. Hogyan jutottunk a kocsikerékre rögzített gyertyáktól a pohárban tartott gyertyákig? Tekintsük át, miként alakult a várakozás főszereplőjének története!

Az első adventi koszorú egy hamburgi lelencgyermekeket gyámolító protestáns lelkész, Johann Hinrich Wichern (1808 -1881) nevéhez fűződik. A gyermekek számára alakította ki az első – modern értelemben vett – adventi koszorút, 1839-ben. Egy felfüggesztett szekérkeréken négy nagyobb fehér gyertyát és – az adventi hétköznapok számának megfelelő számú – kisebb vörös gyertyákat helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Örökzöld fenyővel és tobozokkal díszítette föl, valamint szalagokkal fonta körbe. Elterjedésével a fűzfából font koszorú mérete csökkent, míg végül csak négy gyertya maradt rajta, keresztirányú elhelyezkedésben. Később egy ötödik gyertya (az ún. Krisztus-gyertya”) is rákerült. A négy gyertyát úgy kötötték össze egy szalaggal, hogy az a koszorú közepén, keresztet alkotott. A kereszt metszéspontjába került az ötödik gyertya, melyet csak Karácsony vigíliáján (előestéjén) helyeztek föl.

Tekintettel arra, hogy a Szenteste a Magyarországon, az esti ajándékozás miatt gyerekek fejében a karácsony csúcspontja, valószínűleg többeknek hiányzott ez az ötödik gyertya. A négy – koszorún elhelyezkedő – gyertyát körbe gyújtották meg az előestéken (az óramutató járásával ellentétesen), jelezvén, hogy az üdvtörténet „szembemegy” a történeti idővel, egy nyugodtabb, tisztább korba vezetve minket, egészen a Megváltó születéséig. Maga a koszorú, a kör formájával is szimbólum, a teljesség, a világmindenség, a határtalan tér, az önmagába visszatérő, korlátlan idő (az idő kereke”) szimbóluma, Isten alapmintája. Bár mára már a kör formához sem ragaszkodunk, számos egy vonalban elhelyezkedő 4 gyertyás „koszorút” látni, érdemes tudni, hogy ennek is hordozott szimbolikus jelentéstartalommal rendelkezik. Nincs is ezzel semmi gond, mindenki olyat tegyen az otthonába, amire szívesen néz, amivel azonosulni tud. Hiába a hagyományos kör forma, liturgikus (3 lila, 1 rózsaszín) színvilág, ha én ránézni se bírok, nemhogy még nyugodtan odaüljek mellé lelassulni!

Ahogy először kisebb lett az átmérője, és a 24 gyertyából 4, majd 5, és megint 4 gyertya maradt, úgy ezt a változást is a mindennapok hozták. Miként a nyelv, úgy változnak a szokások is az idők során. Először csak a három lila egy rózsaszín hagyományos színösszeállítást használták mindenütt, így hazánkban is. A rendszerváltás után a szokás életre keltésekor a régi, hagyományos színek mellett az angolszász országok ünnepi színei, a piros, fehér, és az arany váltak dominánssá. Ma már nem csak a hagyományos színvilág az elfogadott, sőt elsősorban lakás-kiegészítőként gondolnak rá a legtöbben, és a lakás színeihez igazítják. Van egy bizonyos divatja is. Korábban a színekkel, a gyertyák formájával, a koszorún található díszekkel lehetett variálni. A koszorú alapja fenyő, mohával borított, vagy natúr fűzfavesszőnek tűnő lehetett. A gyertyák közötti díszek téli termések, fűszerek, vagy modernebb összeállításúak esetében üveggömbök, más karácsonyfadíszek is lehettek. Újabban elkezdett teret hódítani a textilek, kötött áruk megjelenése a koszorúkon.

Sőt, a „koszorú” lehet egy négy gyertyát egy sorba rendező dísz is, de akár négy pohárba tett gyertya, vagy mécses is. Ha ilyen modernebb gyorsan elkészíthető „koszorút” szeretnénk, helyezzünk egy öblös pohárba, különböző díszeket és öntsük fel sóval, hogy a hézagokat kitöltsük, és egyenes felső felszínt hozzunk létre, aztán ezekre a teli poharakra helyezzünk mécseseket, gyertyákat.

Akármelyiket választjuk, mindig ügyeljünk arra, hogy éghető anyag ne legyen a gyertya közelében, őrizetlenül ne hagyjunk égő gyertyát!

10-ből 8 gyerek tölt kórházban legalább egy éjszakát

Megfázással és egyéb gyermekbetegségekkel bajlódnak a legtöbbet a gyerekek 18 éves korukig, és sokszor kórházban kell tölteniük az éjszakát.A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány 750 fős felmérése szerint az ellátás minősége, és a diagnózis felállításának a gyorsasága mellett, az MR készülékek elérhetősége a legfontosabb a szülők számára.

Mi is az a kombucha?

A kombucha-t teagombának nevezik. Ez már a népi hagyományokban több ezer éve jelen van, viszont származását már homály fedi. De mi is a kombucha, és milyen hatással van a szervezetünkre? Ezt vesszük most górcső alá.

Öntsünk tiszta kávét a pohárba! – Kávézás okosan

A kávézás kényes téma, melynek élvezetét beárnyékolja, hogy ártalmas és egészségtelen szokásnak kiáltotta ki a táplálkozástudomány. Máig sem egységes a szakemberek álláspontja, most azonban összegyűjtöttük az érveket, ellenérveket.

Tudjon meg mindent a május 13-i Európa-napi fesztiválról

Idén is nagy közös ünneplésre várnak mindenkit az Európa-napi fesztivál szervezői május 13-án, vasárnap,a budapesti Szabadság térre.Délelőtt a hagyományos EU-s futással kezdődik a rendezvény, a nap második felében pedig filmvetítések, családi programok, játszóház és kvízjátékok, valamint koncertek szórakoztatják a kilátogatókat.

UV sugárzás – avagy hogyan védjük bőrünket?

Sajnos az UV sugárzás tavasszal sem kímél minket, most pedig a korai hőség miatt különösen oda kell figyelnünk bőrünk védelmére.