Menü

A magnézium. Mikor pótoljuk és hogyan?

A magnézium a testünk működéséhez szükséges ásványi anyag. Hozzájárul a normál vérnyomás és szívritmus fenntartásához, a csontok szilárdságához, az izmok ideális működéséhez. Szakértők szerint a felnőtt lakosság túlnyomó többsége a szükségesnél kevesebb magnéziumot juttat a szervezetébe.

A magnéziumnak már minimális hiánya is növeli a gyulladásos folyamatok kialakulását. Ezek a gyulladások pedig számos betegség (pl. szívbetegség, diabetes és egyes rákok) alapjául szolgálhatnak. Egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy emelkedett vérnyomású betegekben a megfelelő mennyiségű magnézium hozzájárul a magasvérnyomás-betegség kialakulásának megelőzéséhez. Segít megelőzni a csontritkulást, és az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlen.

Hiányára a napközben érzett feszültség, rossz stressz-tűrőképesség, és az álmatlanság is felhívhatja a figyelmet. Utóbbi viszonylag gyakori, mégis előbb írnak fel altatót, mint laborvizsgálatot és magnéziumpótlást. Azért, ha ilyen tüneteid vannak, megpróbálhatsz a meditációs technikákon kívül magnéziumot is szedni, sokszor már ez önmagában segít. Ha stresszes életet élsz, és sportolsz, vagy az álmatlanságon kívül más tüneteid ( pl.: lábikragörcs, feszült idegállapot, gyenge immunrendszer, premenstruális-szindróma, gyakori fejfájás) akkor valószínű, hogy magnéziumpótlásra szorulsz. Ezt azonban laborvizsgálat nélkül egyértelműen még orvos sem jelentheti ki, de a tapasztalatok szerint ezen tünetek és környezeti tényezők együttes fennállása esetén gyakran találunk magnéziumhiányos állapotot.

Megfelelő pótlásáról elsősorban a táplálkozás során kell gondoskodnunk. A szakirodalom szerint magnézium szükségletünk mintegy 10 százalékát ivóvízzel fedezzük. A fennmaradó mennyiséget kellene tehát étkezés során magunkhoz vennünk, magas magnéziumtartalmú ételekkel. Ezek közé tartoznak a zöldségek, azon belül is leginkább a klorofilban gazdag levélzöldségek, így a spenót, a sóska, a kelkáposzta zöld levelei vagy a mángold kiemelkedően jó magnéziumforrásnak számítanak. Ráadásul fogyasztásukkal kis energia-bevitel mellett tudjuk feltölteni magnéziumraktárainkat.A diófélék és egyéb olajos magvak magnéziumban szintén igen gazdag ételek. Ebből a szempontból az egyik legkedvezőbb a tökmag, amelyből fél csészényi fedezné a napi magnéziumszükségletet. Magas zsír-és kalóriatartalma miatt viszont csak úgy nem igazán lenne jó elmajszolni ennyi tökmagot. Sok kicsi sokra megy alapon, viszont bátran gazdagítsuk vele ételeinket. Szórjuk meg a salátánkat, levesünket pirított magkeverékkel, vagy csak tökmaggal. Hüvelyesek, teljes gabonák tartalmaznak még magas koncentrációban magnéziumot, de egyes halak, mint a lazac, makréla, vagy tonhal szintén jó magnéziumforrások; csakúgy, mint a banán, vagy az avokádó.

Tudnunk kell, hogy a szénsavas üdítők, magas zsírtartalmú ételek, az alkohol és egyes tartósítószerek (benzoesav) gátolják a magnézium felszívódását. Láthatjuk tehát, hogy az ajánlásoknak megfelelő egészséges étkezés esetén élelmiszerekből is fedezhető a megfelelő mennyiségű magnézium. Ha viszont kevés zöldséget, magfélét, halat eszünk, viszont finomított gabonákat (pékáru, tészta) és feldolgozott, tartósítószerrel teli ételt, üdítőketfogyasztunk, akkor könnyen kialakul a mai stresszes élet mellett a magnéziumhiány.

A magnézium túladagolható, ezért, ha táplálék-kiegészítőformájában is visszük be, az ajánlott napi dózist ne lépjük túl. Tudom, hogy mostanában népszerű az a vélekedés, miszerint az ajánlások túl alacsony beviteli értékeket javasolnak és szedjünk nyugodtan többet, ha panaszaink nem múlnak. Én inkább azt ajánlanám, hogy akkor kérjünk egy általános labort a háziorvosunktól, és ha az igazolja, akkor szedjünk táplálék-kiegészítőt az optimális érték eléréséig.

Lényeg, hogy gondoljunk rá, ne csak a tv-reklámban látott panaszok esetében.

Előrelépés a szülés utáni depresszió kezelésében

A szülés utáni depresszió inkább a fiúgyermeknek életet adó nőket érinti. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír, hiszen a szakemberek így a kezelésre is jobban fel tudnak készülni.

Miért jó, ha nincs „vakbelünk”?

Az emberi testet tekinthetjük a természet csodájának, de olykor gondolhatjuk, hogy egy meglehetősen pongyola verzió. Tökéletlenre lett tervezve, hajlamos a hibákra, és látszólag számos felesleges része van. S amíg azt gondoljuk, miért is vannak manduláink, van egy szerv, ami nélkül talán még is jobb lehet: a féregnyúlvány (a köznyelvben az úgynevezett vakbél).

Hogyan ne legyél éhes

Nem kell éhezni. Nem kell koplalós fogyókúrákkal gyötörni magunkat. Nem kell éhesnek lenni, nem kell egyoldalúan étkezni. Aki koplal, az az egészségével játszik. Vajon mely trükkökkel kerülhető el a nassolás?

Gyors szívverés – kezdjek aggódni?

Az egészségünkkel kapcsolatban soha nem lehetünk elég óvatosak, ezért minden apró jelre figyelmeztetésképpen kell tekintenünk. Így van ez a szívünk egészsége esetében is, hiszen szerencsére ez a szervünk szorgos munkája mellett azonnal jelez, ha valami gond van. Nekünk csak meg kell tanulnunk figyelni rá.

Az alkoholmentes élet titka

Az alkoholfogyasztás kultúránként változó van, ahol bárhol lehet inni, és a mennyiség miatt is elnézőbbek, máshol meg egyszerűen tilos. Tudjuk, hogy káros a szervezetre, a testünkre és a lelkünkre is, mégis hajlamosak vagyunk mértéktelenül is fogyasztani. Aztán jön a macskajaj, a megbánás– és a következő alkalom. De vajon mi történne velünk, az egészségünkkel, ha többé nem néznénk a pohár aljára?