Menü

Az öregedés – 1. rész

Először érdemes definiálni, hogy mi is az az öregedés. Ez a fogalom az élőlények (szinte) mindegyikére igaz. Talán a következőképp lehet, ezt a megfoghatatlan és szerteágazó dolgot a legjobban megfogalmazni: a reprodukciós érettség elérésétől kezdődő progresszív funkcionális kapacitáscsökkenés. Másképp is definiálható, például úgy, hogy egy soklépcsős elkerülhetetlen biológiai folyamat, ami a szervezet legyengüléséhez és alkalmazkodóképességének csökkenésévez, végül pedig halálhoz vezet.

Szokás is mondani; az egyetlen elkerülhetetlen dolog az életben: a halál. Valamiért nem szeretünk a halállal foglalkozni és a mondás ellenére igyekszünk elkerülni azt, még ha tudjuk is, hogy ez lehetetlen. Azonban a tudományok egy óriási hányada foglalkozik a témával.Az embert már ősidők óta foglalkoztatja az öregedés és a halál, és napjainkban sincs ez másképp. Rengeteg kutatás irányul az öregedés késleltetésére és megakadályozására, csakúgy, ahogy régen kerestek egyfajta „életelixírt”.

Felmerül a kérdés, hogy akkor mennyi az ember maximális élettartama? Ezt úgy határozzák meg, hogy a lakosság leghosszabb életű 10%-ának veszik az átlagos élettartamát. Ez jelenleg 115 év.

Az állatvilágon belül a leghosszabb élettartammal a galápagosi elefántteknős rendelkezik; akár 175 évig is elélhet. Utána következik a tokhal, aminél a mért legmagasabb életkor a 82 év, de akár, a hozzánk kicsit közelebb álló pontyot is hozhatnánk példának a maga 50 évével. A homárok kifejlett, a 20 kg-ot is elérő egyedei akár 100 évet is élhetnek, bár erre ritkán van példa.

Az emberek között a jelenlegi csúcstartó Jeanne Calment, aki 1997-ben halt meg 122 éves korában. Persze időnként felbukkannak rejtélyes, magukat 100 évnél sokkal idősebbeknek valló emberek, azonban ez az eset talán hihető, mivel több hírforrás is megerősítette.

Az öregedés hátterében állhatnak genetikai tényezők, azonban az eddigi eredmények szerint csak maximum 30%-ban határozza meg a génállományunk az öregedés ütemét és élethosszunkat. Jó példa erre a bőr, ahol szemmel láthatóan látszanak a környezeti hatások, mind például az UV-sugárzás okozta bőröregedés. Persze, hangsúlyozandó a genetikai meghatározottság, hisz egy barnább bőrű ember kevésbé van kitéve a Nap káros hatásainak, de nagyobb részben a környezeti hatások felelősek az öregedésért.

/Szerző: Balogh Emese/

A gall kakas nyomában 1. rész

A világ első számú turisztikai célpontja Franciaország. A híres konyhával, kultúrával és történelemmel bíró ország mindennel rendelkezik, ami szem-szájnak ingere. Szerencsémre megjártam már nagy részét munkavállalóként és turistaként is. A tapasztalatokat csokorba szedtem, hogy mindenki felkészülten kellhessen útra.

Álvilág vagy hasznos virtuális tér?

Egy felmérés szerint az emberek manapság attól félnek legjobban, hogy megszakad a kapcsolódásuk a külvilággal, hogy nem tudnak a megszokott módon kommunikálni. Hogy leáll az internetkapcsolat, hogy meghatározatlan időre megszűnik számukra a virtuális közeg. Vajon függőséget okozó álvilág, vagy hasznos virtuális tér a közösségi oldalak felülete?

Anya, ne dobd ki!

Egy kisebb lakás berendezése mindig nagy kihívást jelent, de néha csak egy kis tértisztítás, szelektálás és ötletesség kell ahhoz, hogy otthonunkban mindig rend legyen.

A haj egészsége

A hajunk, körmünk és bőrünk nagyszerű előrejelzők az egészségünk szempontjából, hiszen ha valami nincs rendben a szervezetünkben, azt nagyon sokszor először rajtuk tapasztaljuk. Töredezik a körmünk, megváltozik a bőrünk tapintása, hullik a hajunk, vagy épp feldúsul. Most arról lesz szó, milyen jelzéseket küld nekünk a testünk a hajunkon keresztül, és hogyan őrizhetjük meg annak egészségét.

Mi köze a káromkodásnak az egészséghez?

Nem is gondolnánk, hogy mi mindennek van hatása az egészségünkre. Már tudjuk, hogy a stressztől kihullhat a hajunk, alvászavaraink lehetnek, a veszekedés akkora lelki megterhelést jelenthet, hogy fizikai tüneteket is produkálhatunk, de a káromkodás, mint az egészségünkkel kapcsolatos tényező, ritkán jut eszünkbe.