Menü

5 tévhit az érzelmi intelligenciáról

Az érzelmi intelligencia mostanában felkapott fogalom. Azonban, a köztudatban kissé elferdítve került bele a meghatározás. A cikkből kiderül, hogy mi is pontosan az EQ és mi az, aminek nem sok köze van hozzá.

Lássuk a tévhiteket!

1/Az EQ egyenlő a szuperérzékenységgel vagy azzal, hogy nagyon empatikus vagy.

Az empátia is része a magas EQ-nak, azonban emellett még a képesség magasabb szintű önszabályozásra, önmotiválásra, konfliktuskezelés, stresszkezelés, optimizmus, önérvényesítés. Vagyis nem egyenlő azzal, ha mondjuk, a másinak rossz kedve van, akkor ráhangolódok és megértem. Ez is benne van, de utána elhatárolódok tőle és képes vagyok madártávlatból is ránézni a helyzetre. Nem az érzelmek elhatalmasodását jelenti, hanem éppen azt, hogy megtanulunk bánni az érzelmekkel ,és a megfelelő helyzetben a megfelelő érzelmi reakciót adni.

2/Az IQ szintje ugyanolyan magas, mint az EQ szintje.

Egy bizonyos sávban valóban együtt mozog a két intelligencia mutatószám, azonban akiknek különösen magas az iQ-juk, azok hajlamosabbak később kevésbe jól kezelni az érzelmeiket. Elválik az érzelem és értelem.

3/Az magas EQ-val rendelkező emberekkel bármit meg lehet tenni, mert hagyják.

Az érzelmileg intelligens ember nem bántó, de nem is azt jelenti, hogy nem védi meg magát, vagy másokat egy adott helyzetben. Csak pontosan érzi azt a határt, ahonnan egy adott reakció, már agressziónak számítana. Lehet, hogy felemeli a hangját, vagy kikér magának dolgokat. Vagyis nem kell mindent eltűrni annak, aki kiemelkedő EQ-val rendelkezik.

4/Egy szociopata/pszichopata nem lehet érzelmileg intelligens.

Azt gondoljuk, hogy a szociopaták vagy pszichopaták érzelmi vademberek. Pedig ez nem így van, nagyon is jól ismerik az érzelmeket. Sőt! Néha jobban is, mint egy antiszociális személyiségzavarral nem rendelkező ember. Például, remekül használják a széles érzelmi repertoárjukat manipulálásra. Tehát, rájuk az ember érzelmi vezérlőrendszerének széleskörű ismerete nagyon is jellemző.

5/A magas EQ-jú ember, jobban meg tudja élni az érzéseit, mint mások.

Nem jobban, csak tudatosabban! Egy magas EQ-val rendelkező ember tudatosabb az érzelmeire. Nem hagyja, hogy az érzelmei elsodorják!

Nem azt mondja, hogy: „Mérges vagyok rád, mert megint széthagytad a ruháidat!”. Hanem azt: „Dühös vagyok a rendetlenség miatt, mert van ebben valami, ami engem a helyzetben zavar és bennem zavart okoz és lehet, hogy rajtad töltöm ki a dühömet!”

Ebben a helyzetben megláthatjuk a részelemeket. :"Hogy zavar a rendetlenség. Neked már mondtam, hogy zavar és hogy mégis csinálod, az azt jelenti, hogy nem vagyok neked elég fontos. Ha nem vagyok neked elég fontos, akkor nem is szeretsz eléggé. Vagyis tulajdonképpen lebecsülsz engem azzal, hogy széthagyod a ruháidat és nem tartasz eléggé szerethetőnek és el fogsz hagyni. Korábban is megtörtént már ez velem, ezt pedig nem akarom! Ezért dühös leszek rád, mert megjeleníted ezt a félelmemet."

Ugyanakkor, lehet a másik ember csak egyszerűen figyelmetlen volt, vagy számára ez nem akkora dolog és nem azt jelenti, hogy ne szeretné a partnerét. Ha a másik ember szemén át is tudom látni magam, vagy elfogadok alternatív megoldási lehetőségeket, azzal lehet, hogy elkerülök egy veszekedést, amiből, ha több van, akkor később valóban ahhoz vezethet ( az állandó feszültség a konfliktusok miatt) , hogy nem szeretek a másikkal lenni és megszűnik a szeretetkapcsolat.

Tehát a jövőben, ha magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberre gondolunk, akkor ne egy érzelmileg labilis nő képe vetüljön képzeletbeli képernyőnkre, hanem egy olyan ember, aki ura az érzéseinek és hangulatának és képes más érzéseit és hangulatát is megérteni.

A szelfi diszmorfia önbizalom romboló hatása

Sokak szerint a szelfizés a mai, önimádó, egocentrikus generáció hóbortja. Viszont egy önarcképfotó sokkal többet elárul rólunk, mint gondolnánk. Az okostelefonokon található képszerkesztő alkalmazások segítségével bárki modellt varázsolhat magából. A baj akkor jön el, amikor belenézünk a tükörbe és látottakkal nem vagyunk megelégedve.

Ki nevel kit, avagy hogyan kell felnőttként helyesen bánni a szülőkkel?

Felnőttként a szüleink felé más lesz a viselkedésünk. Van, aki törleszteni akarja a szeretetet és törődést, amit kapott, és olyan is van, aki bosszút akar állni rajtuk valamilyen vélt vagy valós sérelem miatt. Nincs két egyforma család, ezért nincs recept sem a helyes viselkedésre, de vannak követendő és követhető sémák.

Az iskola az életre készít fel?

Sajnos köztudottan hatalmas mennyiségű olyan tananyagot sajátítunk el az iskolában életünk során, melyre a későbbiekben egyáltalán nincs szükség, miközben az élet alapvető hétköznapi dolgairól, teendőiről keveset tanulunk. Az iskola valóban az életre készít fel?

Betegségeink lelki okai

A legtöbb betegségünk lelki eredetű. Minden betegség valamilyen összefüggésben, de kapcsolatban van a lelki tényezőkkel. Hiszel ebben?

Egyetem helyett – mi lesz veled a középiskola után?

Többféle lehetőségünk is van, hogy mit kezdjünk magunkkal a középiskola után. Az egyetem és a főiskola kézenfekvő megoldások, hiszen annyi a reklám körülötte. Ad neked még egy kis időt szabadon, hogy a fiatalságod élvezd, és tanulj, nemcsak szakmát, hanem az életet is. De nem ez az egyetlen lehetőséged.