Menü

Érdekességek a spenótról

Igen kevesen voltunk, akik nem húzták el a szájukat a spenótfőzelék említésére gyermekkorban, – vagy akár még felnőttként is. Tény, hogy a magyarországi spenótfogyasztás még mindig igen alacsony, egy főre számítva, alig néhány deka évi szinten.

Az USA-ban azonban az 1930-as években közel 33%-al nőtt a népszerűsége, melyet Popey-nek, a fiktív tengerész mesehősnek köszönhet, aki szupererőre tett szert a spenót által.

Bár a spenót közel 30%-a fehérje, és szinte zsírmentes. Mégis az a hiedelem, miszerint jelentős vastartalma van, csupán egy tévedés eredménye. 1870-ben a német Erich von Wolf, ugyanis a spenót és egyéb zöldségek vastartalmát kutatta, de amikor végső téziseit papírra vetette, eltévesztett egy tizedesvesszőt, így a spenót mellé tízszer nagyobb vastartalom került.

4 főbb fajtája ismert: popeye, a matador, a bébispenót (amely sokkal inkább előnyös salátákban való fogyasztásra- főzésre kevésbé-) és az új-zélandi spenót, mely valójában csak hasonlít rá, de nem tartozik a spenótok családjába.

A boltokban kapható fagyasztott spenót tápértéke azonos a friss spenótéval, azonban íze és állaga már kevésbé. Előnye, hogy gyorsan elkészülhet vele az ebéd, hiszen nem kell pucolni és megmosni, hátránya azonban, hogy nem visszafagyasztható és az íze sem a legjobb sokszor.

Igen sok hiedelem kering azzal kapcsolatban is, hogy vajon szabad-e a spenótot nyersen fogyasztani. Bár a bébispenótot igen, a magas oxalát tartalom miatt érdemes fogyasztás előtt minden más parajfélét megfőzni. Az oxalát nagy mennyiségben mérgező hatással van a szervezetre, ezért a főzés során használt vizet sem érdemes meginni, vagy utólag felhasználni, hiszen a zöldségből a vízbe oldódik az oxálsav.

Magas karotinoid- és klorofill tartalmánál fogva, ajánlható rákos megbetegedések megelőzését szolgáló étrendbe. Egyes kutatások szerint a spenót a rákbetegségek ellen leghatékonyabban védő zöldségfélék közé tartozik. Alacsony energiatartalmának köszönhetően a fogyókúrás étrendben is bátran fogyasztható, ráadásul serkenti a gyomorműködést és az emésztést.

Fogyasszunk minél több spenótot, akár főzve, akár nyers formában, arra azonban ügyeljünk, hogy lehetőleg olyan helyről szerezzük be, ahonnan frissen és felesleges csomagolásoktól vagy tartósítószer-mentesen tudjuk kézhez kapni. Ha otthon akad egy kis kertfelület, akár a saját termesztéssel is érdemes próbálkozni.

Levesek – amelyek lehetnének népszerűbbek

Egyes kultúrákban levest enni sem szokás. A franciák például leginkább valami könnyű salátát esznek előétel gyanánt. Mi viszont élünk-halunk az ízletes levesekért, sőt, újabb és újabb variációkat találunk ki, amelyeket elkészíthetünk. Pedig vannak hagyományos levesek, melyek a megérdemeltnél kisebb figyelmet kapnak. Belőlük láthatunk egy rövidebb összeállítást.

Az iskola az életre készít fel?

Sajnos köztudottan hatalmas mennyiségű olyan tananyagot sajátítunk el az iskolában életünk során, melyre a későbbiekben egyáltalán nincs szükség, miközben az élet alapvető hétköznapi dolgairól, teendőiről keveset tanulunk. Az iskola valóban az életre készít fel?

Betegek világnapja: sok népbetegség megelőzhető lenne helyes korai táplálással

Magyarországon a diabétesz, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek is egyre többeknek okoznak problémát, pedig a népbetegségek megelőzésért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Immunrendszerünknek fontos szerepe van többek között a betegségek elkerülésében és egészségünk megőrzésében, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani védekezőképességünk megerősítésére. 1993 óta február 11-én tartják a betegek világnapját, amelynek alkalmából az Első 1000 Nap elnevezésű egészségügyi tájékoztató kampány szakemberei a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immun erősítés fontosságára hívták fel a figyelmet.

Egyetem helyett – mi lesz veled a középiskola után?

Többféle lehetőségünk is van, hogy mit kezdjünk magunkkal a középiskola után. Az egyetem és a főiskola kézenfekvő megoldások, hiszen annyi a reklám körülötte. Ad neked még egy kis időt szabadon, hogy a fiatalságod élvezd, és tanulj, nemcsak szakmát, hanem az életet is. De nem ez az egyetlen lehetőséged.

Egyetemen – mi lesz velünk a középiskola után?

Február 15-e minden évben jellegzetes nap. Az érettségire és a felsőoktatásba való jelentkezést eddig a napig kell beadni. És ezek a napok általában kétségbeesett, bizonytalan kérdezgetésekkel telnek el: jól döntöttem? Mi lesz, ha nem vesznek fel? Nos, ha te is így vagy, fontos tudnod, hogy az élet rengeteg lehetőséget tartogat neked az egyetem, és az azon kívüli élet is.