Menü

Aszalt gyümölcsök: a füge

Kedvelt téli csemegénk lehet az aszalt füge, ami a mellett, hogy egy egészséges édesség, nem elérhetetlen, hiszen a boltok polcain is az egyik leggyakrabban fellelhető (és megfizethető árú!) aszalt gyümölcs. (Persze ha valaki nem kedveli ilyen formában, és a nyár végén olyan szorgalmas volt, hogy fügedzsemet készített belőle, akkor azt fogyassza.)

A füge érdekessége, hogy annak ellenére, hogy hazánkban nem honos, az utóbbi évek forró nyarainak köszönhetően a napsütéses, időjárási szélsőségektől védett kertekben több helyen is beérik a gyümölcse.

A már a Bibliában is említett füge rendkívül gazdag vitaminokban. Megtalálható benne például az A-vitamin és előanyaga, a béta-karotin, mely a látáshoz szükséges, valamint E- és K-vitamin is viszonylag jelentős mértékben található benne. Ezek az egészséges bőrhöz, valamint az egészségesen „működő” véralvadáshoz szükségesek. A B-vitaminok közül is szinte valamennyi megtalálható a fügében, ami többek között az idegi működésekre fejt ki jó hatást.

A szilvához hasonlóan a füge is jótékony hatással bír a bélműködésre, akár néhány szemmel felvehető a harc a székrekedés ellen. Hashajtó hatását elsősorban magas pektin tartalmának köszönheti. A pektin, mint duzzadó rostanyag nem szívódik fel a bélből, hanem vizet köt meg a székletben és evvel lazítja azt. A benne található cukor pedig hasonló tulajdonságai révén ezt a hatást felerősíti.  

A fügénél nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy kiváló antioxidáns. Nagy mennyiségben tartalmaz úgynevezett antocián vegyületeket, melyek a szabad gyökök semlegesítésben játszanak szerepet. Ezek a vegyületek az aszalást követően is a gyümölcsben maradnak, sőt koncentrációjuk megnő. Ezek alapján feltételezik, hogy a nyers és szárított füge rendszeres fogyasztása jelentősen hozzájárulhat a szabad gyökök okozta betegségek (érelmeszesedés, rák, reuma, stb.) megelőzéséhez.

Kapcsolódó cikkünk: Nem csak friss gyümölcs helyett
Fotó: sxc.hu

Helytelen szokások, amelyeket egészségesnek hiszünk

Mindannyiunknak vannak olyan szokásai, amikről tudjuk vagy sejtjük, hogy egészségtelenek, mégis szinte nap, mint nap megtesszük őket. Vajon tudunk ezeken változtatni? S miért olyan nehéz új pozitív szokásokat kialakítani, vagy a károsakat elhagyni?

Miért eszünk többet, mint amire szükségünk van?

A túlsúly oka nem csak az, hogy hizlaló ételeket fogyasztunk, hanem az is, hogy jóval többet eszünk, mint amire szükségünk lenne. Ezen a téren a változást nem a gyomrunknál, hanem fejben kell elkezdeni.

Hogyan vásároljuk és tároljuk az élelmiszereinket?

A minőségi élelmiszerek kiválasztása a vásárlásnál kezdődik, de oda kell figyelni a megvásárolt termékek megfelelő tárolásra, a hűtő tisztán tartására. Az alapvető élelmiszer-biztonsági szabályok betartásával elkerülhetőek az élelmiszerek okozta megbetegedések.

Miért hízunk el?

Néhány napja írtunk az elhízás genetikai okairól és a környezettel való összefüggéséről. Azonban az elhízásnak számos tényezője van, így a bevitel mellett nem szabad megfeledkeznünk a felhasználásról sem.

Az elhízás nem csak életmódfüggő?

Látszólag egyszerű: azok, akik sokat esznek, elhíznak. Ezzel szemben a valóság sokkal bonyolultabb, hiszen sok nagyevő mégsem hízik el. Akkor mi is történik? Nézzük a géneket!