Menü

Napozni várandósság alatt?

  • Dátum: 2013.05.01., 22:08

A jó idő beköszöntével a kismamák számára az egyik legaktuálisabb kérdés, hogy szabad-e napozniuk, hatással lehet-e a napfürdőzés a magzatra, mit kell tenniük, hogy zavartalanul élvezhessék a napsütést?

A kismamák bőre, a megváltozott hormonháztartásuk miatt, érzékenyebb, mint korábban. Sokkal könnyebben leéghet, különféle bőrirritációk, napallergia is kialakulhat, ezért mindenképpen szükséges a magas faktorszámú naptej használata.

Válasszanak illatmentes, allergiatesztelt, széles spektrumú fényvédelmet nyújtó terméket, vagyis olyat, amely egyaránt véd az UVA, az UVB, valamint az infravörös sugárzás ellen is. Ne felejtsék el, hogy a fényvédők a felvitel után 20-30 perccel fejtik ki hatásukat, ezért a napon való tartózkodás előtt legalább fél órával kenjék be a testüket, és legalább két óra elteltével ismételjék meg.

Nem érdemes kockáztatni egy hosszabb napfürdőzést, ugyanis a kismama teste gyorsan felmelegedhet, ami hatással lehet a magzatra.  Ráadásul az esetleges hőingadozás magas vérnyomást is előidézhet, ami egyáltalán nem tesz jót a kicsinek. Ebben az érzékeny időszakban az édesanya gyorsan rosszul lehet, még ha korábban ilyen nem is fordult elő. Mindig figyelni kell a folyadék pótlására is, lehetőleg a szénsavmentes ásványvizet részesítsék előnyben, kerüljék a cukrozott, szénsavas üdítőket, az alkoholt. A szakemberek azt tanácsolják, lehetőleg naponta három litert vizet fogyasszanak a várandósok, de ez a szám akár egy literrel is növekedhet, ha naponta egy órát töltenek a tűző napsütésen. Ezt a mennyiséget akkor is meg kell inni, ha a kismama egyáltalán nem érzi magát szomjasnak, ne várja meg, míg a szervezete a szomjúságérzettel jelez.

Azt is tudni kell, hogy ugyan a pocakban a kisbaba közvetlenül nincs kitéve az UV sugárzás káros veszélyeinek, azért lehetőleg direkt ne napoztassák a hasunkat. A leendő anyukák önmaguk, és a bébi miatt is inkább félárnyékos, árnyékos helyen pihenjenek, s ha napra vágynak, akkor inkább a késő délutáni órákat válasszák. A legmelegebb órákban, 11 és 15 óra között a hétköznapi embereknek sem ajánlott a napon tartózkodni, a kismamáknak pedig egyáltalán nem ajánlatos. Fontos, hogy árnyékban is le lehet égni, mert az UV-sugarak egy része a felhős rétegen is áthatol, vagyis a fényvédő használata ilyenkor is szükséges.

Napozás, vagy a kinti tartózkodás után speciális hidratáló krém használata is javasolt, így tudjuk pótolni a bőrből kiveszett folyadékot és ásványi anyagot.
Sokan napozás helyett önbarnító krémet használnak. Ez most nagyon divatos és a szakemberek szerint akár a várandósok is magukra kenhetik, mert teljesen biztonságos, ugyanis ezek csupán a bőr felületét színezik meg, a mélyebb rétegekig már nem hatolnak be.

Fotó:
sxc.hu

Korai zenei nevelés fontossága

Születésünktől kezdve megvan az a képességünk, hogy észleljük a dolgok zeneiségét. Sőt, ez a képességünk segít minél hamarabb megérteni a világ történéseit. Talán nem is olyan véletlen, hogy összehangolódásnak nevezzük az újszülöttekkel való kezdeti összecsiszolódást. Számukra még ez az elsődleges információforrás, és ennek további támogatása a fejlődési területek mindegyikére pozitív hatással lesz.

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.