Egy vitatott szülészeti beavatkozásról
- Dátum: 2013.05.29., 09:30
A gátmetszés a leggyakrabban elvégzett szülészeti beavatkozás, a szükségességét gyakran övezi vita mind laikusok mind a szakemberek körében.
A gátmetszés a szülési folyamat utolsó fázisánál történik, a hüvely tágítását szolgálja, annak érdekében, hogy se az anyánál se az újszülöttnél ne történjen sérülés.
A beavatkozás elvégzése szükségszerű lehet például elakadt szülésnél. Ha túl nagy a magzat, akkor az anyánál igen kellemetlen sérüléseket okozhat a szülés. A koraszüléseket pedig szintén nem lehet gátmetszés nélkül levezetni, mert ha túl szoros a gát, az újszülött agyi károsodást is szenvedhet.
A 20. század elején világszerte elterjedt szülészeti beavatkozás volt, majd háttérbe szorult. Az elmúlt 20-25 évben egyre jobban teret nyert a természetes szülészeti szemlélet és gyakorlat. Ennek szinte egyenes következménye, hogy mindenféle mesterséges beavatkozás, köztük a gátmetszés is vitatott kérdéssé vált. Megjelenik az az érv, hogy a természeti népeknél sincs ilyen beavatkozás a szülés folyamatában, és egyébként is túl sok esetben végzik el, olyankor is, amikor nem lenne szükséges. A gátmetszés nem egy lehetséges alternatíva, amit a kismama előre kérhet vagy elvethet.
A beavatkozás szükségességét csak a szülés utolsó fázisában döntik el az orvosok. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincs joga az édesanyának informálódni és előzetesen tájékozódni a lehetséges beavatkozások funkciójáról és következményeiről.
Jogos lehet a félelmünk a gátmetszéssel kapcsolatban, mikor olyanokat hallunk, hogy minden esetben mérlegelés nélkül elvégzik, kényelmi szempontból. De ezt a feltevést nem szabad tényként kezelnünk, inkább kérjünk tájékoztatást az orvosunktól. És bár a természetes szülési szemlélet valóban egy kismama és baba barát gyakorlatot hívatott megteremteni, ne feledjük, hogy a gátmetszés bizonyos esetekben mind anyai mind a gyerek szempontjából fontos beavatkozás lehet.
Ezért nem szabad a kettőt (vagyis a gátmetszést és a természetes szülést) egymás szöges ellentéteként értelmezni.
Fotó:
sxc.hu
Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat
A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.
Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?
Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.
Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?
Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.
Mindent a diszprexiáról
A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.
Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban
Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.