Menü

„Megbolondult a gyerekem?”

A legtöbb szülő megijed, vagy csak furcsállja, de semmiképpen nem helyesli, ha azzal szembesül, hogy gyermekének képzeletbeli barátja van. Azonban ma már a pszichológia azt az álláspontot képviseli, hogy a gyerekek képzeletbeli társainak fontos szerepe lehet a személyiségfejlődésben.

A kutatások szerint a gyerekek 65 százalékának van képzeletbeli barátja, ez a fantáziajáték leginkább 3 és 7 éves kor között jellemző, de akár iskoláskorban is jelen lehetnek még a gyerekek életében a fantázia szülte társak.

Vagyis valójában egy természetes, élettani jelenségről van szó, mely fontos szerepet játszhat a gyerekek lelki egészsége szempontjából. A képzeletbeli barátok lehetnek kitalált vagy valós személyek, állatfigurák, tárgyak, vagy fantázialények is. Akár még azokat a plüssállatokat is ebbe a kategóriába sorolhatjuk, melyeknek a gyerek különleges szerepet tulajdonít, megszemélyesíti őket. Akár láthatatlan barátokról, akár kitüntetett figyelemmel és érzelemmel felruházott plüssállatokról van szó, a lényeg hogy többféle módon is segítenek a gyerekekben felgyülemlett feszültség oldásában. Egyrészt általuk olyan érzelmeket fejeznek ki, melyet más módon nem tudnának, megszemélyesíthetik félelmeiket, segítségükkel kompenzálhatják például az anya iránti hiányérzetet, a leválás időszakában.

Nem hiába, hogy az elképzelt barát jelensége a bántalmazott gyerekeknél különösen nagyarányú, hiszen menekülő utat, biztonságot nyújthat a gyerekek számára, de nemcsak nehéz élethelyzetben tölthetnek be fontos funkciót. Segítségükkel a gyerekek tét nélkül gyakorolhatnak társas szituációkat, segítőre, támogatóra találhatnak bennük, oldják a szorongást. Ezeken kívül úgynevezett alter-ego funkciót is betölthetnek, vagyis általuk a gyerekek olyan helyzeteket élhetnek meg, mely a valóságban számukra tiltott, illetve elérhetetlen.

De vajon mit kezdhet egy szülő ezzel a jelenséggel? Az is lehet, hogy pusztán unalomból születik meg a képzelt barát személye a gyerekben, de sokszor az érzelemkifejezésben, és a gyerek számára nehezebb élethelyzettel való megküzdésben segít. A legfontosabb, hogy a szülők elfogadják és megértsék ezt a jelenséget. A szakemberek szerint akár még aktívan részt is vehetünk ebben a fantáziajátékban, de manipulációra semmiképpen ne használjuk az elképzelt barátot.

A gyerek megteremti magának a fantázia segítségével a képzelt barátot, amikor szüksége van rá, és ha már nincs rá szüksége, elengedi. Szülőként csak akkor van aggodalomra okunk, ha ez a képzelt barát túlságosan beleavatkozik a valóságba is, illetve ha kifejezetten elszigeteli a gyereket másoktól, illetve egyéb tevékenységektől.

Forrás: Kádár Annamária(2012): Mesepszichológia- Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban

Fotó:
pixabay.com

Pályaválasztás: mi leszek, ha nagy leszek?

A jó pálya- és iskolaválasztás hosszú időre befolyásolhatja gyermekünk életét. A középiskola hatással van a későbbi életpályára is, ezért fontos, hogy tudatosan végiggondolt döntést hozzunk, természetesen a gyermekünk véleményét is figyelembe véve.

Apa-coaching: Munka vagy magánélet?

A nyolcvanas években még kuriózumnak számított a skandináv családmodell, és hazánkban egyáltalán nem volt elterjedt, hogy az édesapa maradjon otthon gyesen, de azóta az elképzelhetetlen valósággá vált. Magyarországon is egyre több családban van jelen aktív szülőként az édesapa, de sokakat gyötör a lelkifurdalás, mert nem tudják, hogyan egyensúlyozzanak munka és magánélet közt.

A televíziós mesék és a gyerekek

Közhely, de épp ezért is igaz: manapság a televízió neveli a gyerekeket. Sok szülő borzasztóan leterhelt, vagy fáradt, vagy épp "nemtörődöm" és azért ülteti a készülék elé a lurkókat, de sok esetben a gyerekek megnövekedett igényei is közrejátszanak.

Hogy beszéljünk a gyerekkel a válásról?

Veszekedhetünk a gyerek előtt? Hogyan mondjuk el neki, hogy válni készülünk? Meg lehet számára könnyíteni ezt az időszakot? Vekerdy Tamás többek közt ezekre a kérdésekre adott választ az ÉVA Psziché Esten tartott előadásában.

Programok kisgyerek(ek)kel a négy fal között

Bizonyára sok szülő számára ismerős a szituáció: szünidő vagy hétvége otthon a gyerekekkel. Végre, ezt vártuk egész héten! Na de mit is kezdjünk eleven ördögfiókáinkkal az iskola/óvodamentes napokon? Legkézenfekvőbb lenne persze azt mondani, irány a szabadba, de a valóság sokszor nem ilyen egyszerű.