Menü

Állapotunk inkább hozzáállás, mint életkor függvénye

„Ehhez én már túl öreg vagyok!” – hallhatjuk sokszor bizonyos tevékenységekkel kapcsolatban a kifogásokat, legyen szó akár valamilyen programról, új kihívásról, változásról. Érdekes módon a változtatás, vagy a kihívás elfogadásának hiányát nem csak az idősebbek fogják az életkorukra, hanem a fiatalabb korosztályra is jellemző, hogy e mögé a mondat és hiedelem mögé bújnak. De vajon van olyan, hogy valamihez már túl öregek lennénk?

Érthető, hogy az ember már nehezebben képes bizonyos ismeretek elsajátítására, kihívások teljesítésére, ha előrehaladottabb életkorban jár. Az esettanulmányok azonban azt igazolják, hogy egyáltalán nem az életkorunktól, hanem sokkal inkább a hozzáállásunktól függ, hogy mire vagyunk képesek. A hozzáállás pedig fiatalkorban is ugyanúgy meghatározó, mint a későbbiekben.

Legutóbb a Margit-szigeten ultramaratont (kb. 50 km) futó ciszterci atya sztorija kavarta fel az állóvizet, akire még azt sem mondhatjuk, hogy „neki könnyű, mert mindig sportolt”: ugyanis 55 évesen (!) kezdett el futni. Mindig is megmozgatták az embereket az ilyen rendhagyó esetek. A youtube-on az egyik legnézettebb videó volt, amikor a pap reverendában görkorcsolyázott. A nyolcvanas években pedig nagy sikerrel futott a gyerekeknek szóló Szupernagyi sorozat, amely a szupererővel bíró, bármire képes nagymamáról szólt.

Hasonlóan közkedvelt volt az a videó, ahol az idősödő elhízott férfi a jóga segítségével menekült meg a kerekesszéktől, és fogyott le. Rengeteg példát lehetne felsorolni, bizonyára mindenki ismer aktív időseket, akik életkoruktól függően szeretnek utazni, járnak kirándulni, és nyugdíjas létükre is gumicsizmában táncolnak a pocsolyában az unokáikkal. A legtöbb ember felnéz rájuk, de amikor ő áll válaszút előtt, akkor mégis legyint: „ez már nem nekem való”… Pedig milyen jó lenne, ha végre tudatosodna bennünk: minden csak rajtunk és a hozzáállásunkon múlik! Vegyünk példát Marton Bernát atyáról: soha semmit nem késő elkezdeni, és nem mondhatjuk, hogy valamihez már túl öregek lennénk. Ha elterjedne ez a hozzáállás, bizonyosan kevesebb depressziós ember lenne, és jóval kevesebb szomorú nyugdíjas. Bármikor felhúzhatjuk a futócipőt, nekiállhatunk sportolni, utazni, vagy egyszerűen csak tenni valami szokatlant, vagy legalábbis magunkhoz képest szokatlant. Bizonyított, hogy az én-határaink feszegetése jó hatással van a személyiségünkre!

Fotó:
pixabay.com

Nyári túlélőcsomag, melyet érdemes mindig magunkkal vinni

A víz és a naptej, csak az alapkellék a táskába. Mit vigyünk még, ami akár életmentő is lehet?

Minden, ami a sírással kapcsolatos

Minden ember életében van olyan pillanat, amikor elérzékenyül és könnycseppek jelenek meg a szemében. A nevetés és a sírás szinte édes testvérek, és mind a kettő valamilyen hatással van az őket átélő személyre. Most vegyük sorra, hogy mit tesz velünk a sírás folyamata.

A zöld tea hatásai

A tea szerelmeseinek a zöld tea csak egy a sok közül, amelyet fogyaszthatnak többféleképpen. De, aki eddig nem fogyasztotta, annak is érdemes néha napján meginni egy csészével.

Spórolás, okosan és egészségesen!

Azt hisszük, hogy spórolni rengeteg megszorítással jár, hogy a garasoskodás valami rossz és rettenetes dolog, ami mindenképpen sok feladással jár. Nem mondom, hogy nincs ára, de sokkal kisebb, mint gondolnánk. A megtakarításunk, pedig kárpótol! A pénztárcánk és a testünk is hálás lesz!

Esküvő

Az esküvő a menyasszony és a vőlegény számára is igen fontos alkalom, és különleges pillanat az életükben. Ilyenkor a családtagok és barátok, mind velük ünnepelnek és örülnek. Ez az a jeles alkalom, mikor két ember élete összekapcsolódik, és innentől közösen járják az útjukat az életük során. Számos hagyomány is kapcsolódik hozzá. Most nézzünk párat!