Tanuljon-e a gyerek a téli szünetben?
- Dátum: 2015.12.17., 12:02
- diák, félévi bizonyítvány, gyerek, gyermekpszichológus, házi feladat, iskola, kikapcsolódás, koncentráció, kötelező olvasmány, olvasás, pedagógus, pihenés, tanár, tanulás, tanuló, téli szünet
Mindjárt itt a téli szünet, ezek a gyerekek utolsó napjai az iskolában az idén. Vajon mi a jó, ha szabadon pihenhetnek a kisebb és nagyobb gyermekek a szünet napjai alatt, vagy ha azért tanulnak valamennyit, hogy ne felejtsenek el mindent, mire újra megkezdődik a tanítás?
Mint tudjuk, a legtöbb iskolában nem engedik el házi feladat és tanulás nélkül a gyerekeket a szünetre, esetleg csak az alternatív típusú iskolákban. Hogy ez jó-e a gyerekeknek, avagy sem, abban persze nincs egységes álláspont. A pedagógusok egy része azt vallja, hogy nekik könnyebb a dolguk akkor, ha a gyerek nem zökken ki teljesen a szünet ideje alatt, mert annál nehezebb a visszarázódás az újévben.
Ezzel szemben a gyermekpszichológusok azt állítják, hogy a gyerekeknek minél több pihenésre lenne szüksége, és bizony épphogy ront, mint segít, ha van házi feladat és tanulnivaló a szünetben. Csak ellenállást vált ki a gyermekben, ha még a szabad időszakokban is tanulnia kell, arról nem is beszélve, hogy vélhetően a koncentrációja sem lesz teljes az ünnepi körforgásban. A dolog fordítottan arányos: a megfelelő kikapcsolódási lehetőség, tanulásmentes időszak éppenhogy segít a későbbiekben. Elképezlhető, hogy kell egy kis idő, mire a gyermek egy hosszabb szünet után visszaáll a régi kerékvágásba, de akkor újult erővel, nagyobb lendülettel, sokkal kevésbé fáradtan tud tanulni és figyelni.
Mindezt bizonyítja, hogy a szünet előtt már a tanárok is érzékelik a gyerekeken a fáradtságot. Ilyenkorra érezhetően romlik a teljesítményük, hacsak nincsenek különösebbképpen motiválva (vagy rákényszerítve) annak ellenkezőjére a félévi bizonyítvány előtti időszakban. Igen, itt van a másik probléma, hogy ez az időszak éppen akkorra esik, amikor eldőlnek a féléves értékelés jegyei. A szünet előtt, valamint után írják meg azokat a csakis idézőjelesen "sorsdöntő" dolgozatokat, amik befolyásolják a félévi bizonyítványt.
A legjobb lenne, ha hallgatnánk a szakemberekre, és a gyermekek minél többet pihenhetnének tanulás nélkül a szünet ideje alatt. Esetleg a kötelező olvasmányok olvasása lehet olyan időtöltés, ami kapcsolódik az iskolához, hasznos lehet a tanuláshoz, mégis fejlesztő hatású.
Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?
Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.
Mindent a diszprexiáról
A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.
Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban
Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.
Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?
Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.
10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell
Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.