Menü

Nem tudok sportolni, mi legyen?

A rendszeres mozgás jótékony hatásai közismertek. Manapság szinte mindenütt találkozhatunk ezzel az ajánlással; a mindennapi, vagy a közel mindennapi sportolás fontossága az életmódváltással kapcsolatban is hangsúlyos. Igen ám, de mit tegyen az, akinek erre nem alkalmas a szervezete?

Az életmódváltás napjaink közkedvelt témája, nem csoda, hiszen komoly harcban állunk az elhízással, a cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, valamint más krónikus népegészségügyi bajokkal. Az életmódváltás egyik fontos alappillére – a megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása mellett – a rendszeres testmozgás.

Igen ám, de a sportolásra sokan éppen azok közül nem képesek, akiknek mindenképpen szükségük lenne arra a bizonyos életmódváltozásra. Nem képesek, vagy nem úgy képesek. Máshogy fogalmazva, rosszul teszik, ha olyan mozgásformába vágnak bele, amelyet szervezetük nem tolerál.

Kevesen tudják, vagy tudatosítják magukban, hogy a futás, az úszás, vagy a kerékpározás nem mindenkinek való. Egész egyszerűen sokan vannak olyan állapotban, hogy ezek a mozgásformák kifejezetten ártalmasak mondjuk az ízületeiknek. Nem beszélve arról, hogy a rosszul megválasztott terhelés számos negatív következménnyel járhat. Az úszásról az terjedt el, hogy a rosszabb fizikai állapotban lévők is bátran űzhetik, azonban ez csak akkor igaz, ha szabályosan tudjuk végezni.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy a rossz fizikai és/vagy egészségügyi állapotban lévő illető ne mozogjon semmit, inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nem mindegy, mit és hogyan teszünk. A konditeremben, vagy a futással, kerékpározással kapcsolatban érdemes meghallgatni (az orvos mellett) egy szakértő tanácsát: milyen mennyiséget, hogyan, milyen gyakran, stb.

Amit pedig bátran ajánlunk, az a gyaloglás, kirándulás. Nem kell sokat, csak rendszeresen. Ha heti mondjuk 4-5 napon gyalogolunk fél-egy órát, azzal sokat tehetünk egészségünk, megfelelő életmódunk érdekében.

Tippek egy őrületmentes vizsgaidőszakhoz

A karácsonyi szünet egyetemistáknál nemcsak a felhőtlen ünneplésről szól, hiszen a vizsgaidőszak még januárban is folytatódik. Sok ismerősömnél tapasztaltam, hogy az idő szűkössége miatt stresszesebbek, feszültebbek, mint a szemeszter elején. Ennek megelőzésére kerestem a választ. Remélem az elkövetkezendő praktikák segítséget fognak nyújtani azoknak, akik szenvednek ilyen jellegű problémáktól.

Agyturbózó táplálékaink

Mielőtt még rávágnád: “persze, tudom, csoki, cukor…”, görgess tovább, és rájöhetsz, hogy milyen falatokkal segíthetsz az agyadnak az információ felvételben egy stresszesebb, vizsgák előtti időszakban.

Nagyobb veszélyt jelent a szívritmuszavar, mint gondolnánk

A korábbiakban is foglalkoztunk a szívritmuszavarral és annak okaival. Ezúttal újabb tanulmány bizonyítja, hogy a dolgot komolyan kell kezelni. Hazánkban az érintettek több, mint negyede nem tudja, hogy beteg.

Hány nap van karácsonyig?

Ahhoz, hogy a karácsony igazán úgy sikerüljön, ahogy elterveztük, a készülődést időben el kell kezdenünk, méghozzá egy jó tervezéssel. Hány nap is van még karácsonyig?

C-vitamin bevitele télen? Egyszerűen!

Sokan azt gondolják, hogy a tél beállta nem teszi lehetővé, hogy a szervezetünknek szükséges napi C-vitamin-mennyiséget biztosítsuk. Pedig ez nem is olyan lehetetlen, sőt, egyszerűbb is, mint máskor. A titok, mint sokszor máskor is, az odafigyelésben rejlik.