Menü

Az álmodozás az élet megrontója?

Az egyik szemlélet szerint álmodozni felesleges, mert csak nehezítjük az életünkkel azzal, hogy nem a valóságban és a realitás talaján mozgunk. Sőt, egyes nézetek szerint mindez gátolhat bennünket a komoly eredmények elérésében. Mások viszont úgy vélik, enélkül élni sem érdemes, hiszen az álmaink képezik minden motivációnk alapját. Vajon kinek van igaza?

Már a legelején eláruljuk: nem is kell igazságot tenni, hiszen többféle típusú álmodozó ember létezik. Az egyik csoport esetében tényleg valós az állítás, őket ugyanis mondhatni gátolják az álmaik. Ülnek a fotelben, és semmit sem tesznek azok megvalósulásáért. Úgy tűnik, beérik azzal, hogy ezek a moziképek csak a fejükben játszódnak le. Mindez akár káros mértékig is fokozódhat, mégha nem is gyakori, amikor már teljesen elszakadnak a külvilágtól, és csak a fantáziáiknak élnek. Talán mondani sem kell, hogy ezesetben rengeteg gátló tényező áll a háttérben, és félelmek, szorongásos lelkiállapot, vagy korábbi negatív tapasztalatok, kudarcok jelentik az akadályt. Az álmodozás képessége pedig egy kiugró pont lehet, amennyiben az illető szakszerű segítséget kap gátolt állapotának felszámolásához.

No de miért is jelent lehetőséget, nem pedig akadályt a fotelből álmodozó állapota? Azért, mert itt legalább van egy olyan kapaszkodópont, ami például egy depresszív létállapotban lévő embernél már elveszett. Az ő esetükben ugyanis nincsenek célok, vágyak az adott helyzetükben, ami fogódzóként szolgálhatna. Persze ha ezek az álmok túlságosan illuzórikusak, és jelentősen messze állnak a valóságtól, akkor terápiás feladat normális keretbe rámázni azokat, és visszatérni az igazi lehetőségek szintjére.

A másik tipusú álmodozókat viszont a kivetített álomképeik valós tettekre sarkallják, így ezek a képzetek mintegy vizuális motivációként szolgálnak. A legnagyobb elmék, a legsikeresebb feltalálók, valamint üzletemberek mind-mind rendelkeznek ezzel a képességgel. Persze nem elég, hogy fantáziálnak, hanem tesznek is azért, hogy ennek nyomán eredményt érjenek el. Érdekesség, hogy a kivülálló emberek számára sok esetben az ő elképzeléseik éppoly őrültségnek hatnak, mint a "kanapé-álmodozók" esetében. Megdöbbentő módon viszont ezek az álmok meg is valósulnak. Ilyenkor azt mondják az emberek, hogy az illető "nagyon szerencsés volt". De vajon szerencsének lehet ezt nevezni, amikor valakit az álomképei sarkallnak arra, hogy újra és újra próbálja meg a lehetetlent? Aligha.

Érdemes megvizsgálni, hogy mi melyik csoportba tartozunk: álmodozóak vagyunk? S ha igen, akkor mit teszünk azok megvalósulásáért? Ha pedig kritizáljuk az álmodozó karakterű embereket, akkor nem korábbi csalódásaink, félelmeink, vagy a szociálisan tanult aggodalmak jelentik az elutasítás valódi tárgyát?

A nemet mondás gyümölcse

Akaratunk érvényesítése azért fontos, mert a boldogságunk abban az útban rejlik, amit bejárunk életünk során. Vannak balra, jobbra kanyarok, stop táblák, amelyek döntések sorozatát jelentik számunkra. Minden embernek van egy itt és mostja, ehhez a belső hangokra való figyelés elengedhetetlen szerepet játszik. Ha mindig a külvilágnak akarunk megfelelni, nem engedjük önmagunkat érvényesíteni, akkor falakba ütközünk. Az elkövetkezendőkben számos tippet kaphatsz arra, hogyan erősítsd magad és ezáltal a jövőben könnyebben tudj nemet mondani.

Túl sokszor kérsz elnézést?

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik túl sokszor kérnek elnézést. De vajon mi is egy vagyunk-e a sok közül?

A sírás biológiája – 2. rész - Tippek

Habár a sírás sokaknak egy elkeserítő, esetleg szégyellnivaló téma, mégis léteznek olyan aspektusok, amelyek felől ezt is érdemes megközelíteni. Például, hogy hogyan érdemes kontrollálni. Tippek következnek.

Mit is nevezünk EQ-nak?

Az EQ, vagyis érzelmi intelligencia az IQ későn felfedezett része. Általában, aki szuper intelligens, az az érzelmeit is helyén tudja kezelni. Hogyha egy ember felhalmozott lexikális tudással rendelkezik, viszont szociális kapcsolataiban nem korrekt, a konfliktusokat sem tudja jól kezelni, akkor kiegyensúlyozatlanná válik. A boldog élethez 20 százalék IQ és 80 százalék EQ szükséges.

Kedves emberek pszichológiája

„Hogy vagy? Minden rendben? Hogy telt a hétvégéd?” – Varázsszavak azoktól, akik minden energiájukat másokra fordítják, és akik a konfliktusokat csupán hírből ismerik. Mosolyognak, hízelegnek, vidámságot árasztanak, és mindezzel a fél világgal megszerettetik magukat. A fél világgal, mert a másik fele viszont alig tudja őket elviselni. Na de miért?