Menü

Tanulj meg stressz nélkül élni!

Világszerte azt gondolják az emberek, hogy a stressz külső forrásokból származik. Egyikük a civakodó feleségére, másikuk a hisztérikus férjére panaszkodik. Megint mások a munkahelyük elvárásait találják aggasztónak. Vannak, akik azért nyafognak, mert nyáron túl meleg van, télen pedig túl hideg.

Majdnem mindenki abban a hitben él, hogy a stresszt okozó faktorok kívülről származnak, így a fókuszt mindig a külső világ „megjavítására” helyezik. A legjobb erőfeszítések ellenére sem sikerül azonban ezeket a külső faktorokat rendbe hozni, a probléma megoldatlan marad, és az elméjük tovább táplálja a stresszt.

Öröm vagy fájdalom, boldogság vagy bánat, béke vagy stressz – ezeket nem külső tárgyakban vagy lényekben leljük meg, hanem a velük kialakított KAPCSOLATOKBAN.

Például valaki szereti a cigarettát, míg más gyűlöli. Egyiküknek örömet, másikuknak fájdalmat okoz... Mindegy, hogy üzleti úton vagyunk éppen, vagy a családunkkal töltjük az időnket, a kapcsolatok számítanak. A megfelelő kapcsolatok hiánya frusztrációhoz vezet, ami végül stresszt okoz. Az emberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy megtalálják a „megfelelő partnert”, de elbuknak a „megfelelő kapcsolat” kialakítása során azzal az emberrel, így elveszítik a békét és a harmóniát.

Nem az számít, kivel vagy mivel találkozunk életünk során, hanem az, ahogy találkozunk. A világgal való kapcsolatunk abszolút a saját, belső személyiségünkön múlik. Belső személyiségünk gyakorlatilag két „dolgot” takar: az elmét és az értelmet. Az elme vágyakozik és érez, míg az értelem érvel, bírál és dönt.

Amikor az értelem elveszíti a kontrollt az elme kívánalmai felett, zavartak leszünk. A stressz egyfajta mentális nyugtalanság, amit a kielégítetlen vágyak okoznak. Így a stresszmentes élethez alapvető követelmény, hogy erős értelmet fejlesszünk, és kontroll alatt tudjuk tartani vágyainkat.

Az intellektuális erő az intelligenciának egy különálló és más formája. Az intelligencia információ tárolását jelenti, a tudást, amelyet külső forrásokból, például az iskolában sajátítunk el tanárainktól vagy a tankönyvekből. Az intelligencia nagy mennyiségben sem tudja fejleszteni az értelmet. Az értelem egy egyéni erőfeszítés segítségével fejlesztett képesség, amit például kérdezéssel és érveléssel tudunk edzeni. E nélkül az emberek nem értik meg, hogy minden ember más, különbözik a többiektől – hogy mindannyiunkat a saját, egyéni természetünk vezérel.

Ezért minden ember természetét egyénileg kell megítélnünk. Ha nem ezt követjük, nem fogunk tudni másokhoz megfelelően kapcsolódni. Így elfogadhatjuk, hogy mindenki másképpen viselkedik. Hogyan várhatnánk el egy hisztérikus főnöktől, hogy nyugodt és higgadt módon viselkedjen az irodában? Hogyan várhatnánk el egy civakodó feleségtől, hogy megértő és előzékeny legyen otthon? Hogyan várhatnánk el a hebrencs tinédzserektől, hogy éretten viselkedjenek?

Miután rosszul ítéljük meg az egyéni karakterüket, úgy fogjuk látni, hogy mind hibáznak. Nem vesszük észre, hogy mi várjuk el tőlük, hogy az alaptermészetüktől eltérő módon viselkedjenek. Gyakorlatilag a lehetetlent várjuk el tőlük. Az óriási reményeink és leginkább az elvárásaink okozzák a stresszt.

Az „ítéleteink” nem csak az emberekre vonatkozóan születnek meg. Szükséges, hogy megítéljük az országot, ahol élünk, a közösséget, amellyel kapcsolatban állunk, a céget, akinek dolgozunk, és még sorolhatnánk.

A rossz megítélés egy tipikus példája az időjárással kapcsolatos panaszkodás. Reggelente a fényviszonyoktól függően emelkedett vagy nyomott hangulatban találjuk magunkat. Az időjárási változásoknak a szélkakast kellene befolyásolniuk, nem az embereket. De az emberek panaszkodnak, ha hideg a tél, forró a nyár, nyirkos az idő. Zsémbeskedésük sosem ér véget.

Ha valami nem megy jól a világban, viszont ki tudjuk javítani, álljunk neki! Ha nem javítható az ügy, meg kell tanulnunk együtt élni vele. Ha ez nem sikerül, akkor csalódottnak, és végül stresszesnek fogjuk érezni magunkat. Mindig emlékezzünk rá, hogy mi alakítjuk saját magunkat, de mi is tehetjük tönkre! Saját szerencsénk kovácsai vagyunk. Ugyanígy igaz lehet ez a szerencsétlenségünkre is.

Tanuljuk meg meglátni az embereket és a különféle dolgokat, a környezetet és a szituációkat olyannak, amilyenek, nem pedig olyannak, amilyennek mi magunk látni szeretnénk. Ha így teszünk, saját magunkon segítünk, és meg fogjuk látni a csodás természeti jelenségeket. Így stresszmentessé alakíthatjuk életünket!

Forrás: edition.cnn.com

A zene hatása egészségünkre

Az, hogy a zene megmozgat, felüdít, szórakoztat, és jobb kedvre derít, nem mai találmány. Évezredek óta szeretnek az emberek zenére mulatni, de nemcsak ez az oka annak, hogy annyian szeretik. Az ember testi és lelki egészségéhez is rengeteg köze van.

Isten furcsa, eltévedt bárányai II.

Az előző részben láthattuk, hogy körülbelül kiket érint a szkizotip személyiségzavar. Most a gyakorlati, hétköznapi tüneteket veszem sorra. A cél nemes: komplex képet kívánok adni ezekről a hihetetlenül érdekes személyekről, aki a saját poklukat is megjárva élnek köztünk a maguk furcsaságában.

Isten furcsa, eltévedt bárányai I.

A különcök mindig is köztünk éltek, élnek. A társadalom sokszor megbecsült tagjainak is, megvan a maga kis története. Az alábbi cikk egy alig ismert, kutatott személyiségzavart mutat be, a szkizotip személyiségzavart. Ez a komplex tünet együttes az elvont művészek, szórakozott professzorok és maguknak való hajléktalanok ismérve.

A depressziót (f)okozó külső tényezők

Depresszióban szenvedni nemcsak az tud, akit valami trauma ért. Manapság a kiégés, az apátia sokak számára fenyegető veszély. Belső folyamatok mellett, számos külső tényező is közrejátszhat a kialakulásában.

A depressziót (f)okozó belső tényezők

Ha valaki depresszióban szenved, a pszichológusnak az az egyik legnehezebb feladata, hogy rájöjjön, milyen hatások, események alakították azt ki. Számos oka lehet az állapotnak, de a legfontosabb folyamatok, az elmében mennek végbe.