Menü

Vírus okozza a lisztérzékenységet?

A legújabb kutatások szerint a vírusoknak egy bizonyos fajtája képes rávenni az emberi immunrendszert, hogy rendellenesen reagáljon a gluténre, amely cöliákiához (gluténérzékenységhez) vezet. Az eredményeket a Science-ben publikálták.

Ez az első alkalom, hogy egy vírusról ki tudták mutatni, képes elérni, hogy az immunrendszerünk másképp lássa az étrendünket. Az immunrendszer ilyenkor a gluténre kártékony behatolóként tekint, amelyet meg kell támadnia, le kell győznie.

A kísérletek során egereket fertőztek reovírussal – egy emberre ártalmatlan típusú vírussal. Esetükben a vírus az immunrendszer túlérzékeny válaszát hozta létre, így amikor az állatok glutént tartalmazó táplálékot kaptak, a cöliákiára jellemző gyulladás lépett fel a szervezetükben. A reovírussal nem fertőzött egereknél a gluténre adott immunválasz sokkal alacsonyabb volt.

A kutatók ezeket az eredményeket emberekben is ki tudták mutatni, a cöliákiával küzdők vérében ugyanis több reovírus elleni ellenanyag volt kimutatható, mint egészséges egyének esetében. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért alakul ki cöliákia egy idő után bizonyos embereknél: elképzelhető, hogy korábban észrevétlenül estek át egy reovírus fertőzésen.

Az emberi populáció körülbelül 40%-a rendelkezik olyan génekkel, amelyek lisztérzékenységre hajlamosíthatnak, de közülük 95% fogyasztja a glutént, és mindössze 1%-uknál alakul ki a betegség.

Miért jelenik meg a betegség egyeseknél, míg másoknál nem?

Egy vírusos fertőzés olyan mechanizmust indíthat be, amely az immunrendszer befolyásolásán keresztül ételintolerancia kialakulásához vezethet.

Vírusok a bélben

Normál körülmények között az emberi szervezet képes a glutén tolerálására. A cöliákia mint betegség akkor jelentkezik, ha az immunrendszer a búzában és egyéb gabonákban előforduló glutént károsnak ismeri fel. Ez okozza az immunrendszer támadásának elindítását. A jellemző tünetek között sorolhatjuk fel a hasmenést, a hasi fájdalmat, a haspuffadást és a vérszegénységet.

A beleinkben több vírus is jelen van, de ezekről még nagyon keveset tudunk, pontosan mit is csinálnak ott, ezért valószínűsíthető az is, hogy a reovírus autoimmun választ indít be a gyomor- és bélrendszerben.

Forrás: www.today.com

Előrelépés a szülés utáni depresszió kezelésében

A szülés utáni depresszió inkább a fiúgyermeknek életet adó nőket érinti. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír, hiszen a szakemberek így a kezelésre is jobban fel tudnak készülni.

Miért jó, ha nincs „vakbelünk”?

Az emberi testet tekinthetjük a természet csodájának, de olykor gondolhatjuk, hogy egy meglehetősen pongyola verzió. Tökéletlenre lett tervezve, hajlamos a hibákra, és látszólag számos felesleges része van. S amíg azt gondoljuk, miért is vannak manduláink, van egy szerv, ami nélkül talán még is jobb lehet: a féregnyúlvány (a köznyelvben az úgynevezett vakbél).

Hogyan ne legyél éhes

Nem kell éhezni. Nem kell koplalós fogyókúrákkal gyötörni magunkat. Nem kell éhesnek lenni, nem kell egyoldalúan étkezni. Aki koplal, az az egészségével játszik. Vajon mely trükkökkel kerülhető el a nassolás?

Gyors szívverés – kezdjek aggódni?

Az egészségünkkel kapcsolatban soha nem lehetünk elég óvatosak, ezért minden apró jelre figyelmeztetésképpen kell tekintenünk. Így van ez a szívünk egészsége esetében is, hiszen szerencsére ez a szervünk szorgos munkája mellett azonnal jelez, ha valami gond van. Nekünk csak meg kell tanulnunk figyelni rá.

Az alkoholmentes élet titka

Az alkoholfogyasztás kultúránként változó van, ahol bárhol lehet inni, és a mennyiség miatt is elnézőbbek, máshol meg egyszerűen tilos. Tudjuk, hogy káros a szervezetre, a testünkre és a lelkünkre is, mégis hajlamosak vagyunk mértéktelenül is fogyasztani. Aztán jön a macskajaj, a megbánás– és a következő alkalom. De vajon mi történne velünk, az egészségünkkel, ha többé nem néznénk a pohár aljára?