Menü

Újabb vérsejttípusokat fedeztek fel

Az emberi test valószínűleg a valaha legtüzetesebben tanulmányozott biológiai rendszer. Azt gondolhatnánk, hogy mára már mindent tudunk a tüdőnkről, a bőrünkről, a veséinkről. De időről időre derülnek ki olyan új tények, amelyek más megvilágításba helyezik a dolgokat. Most például négy új vérsejt-típust fedeztek fel, amelyeknek eddig a létezését sem sejtettük.

Korábban a vérben található sejteket azok alapján a specifikus fehérjék alapján azonosították, amelyeket a felszínükön kifejeznek, de ezzel a technikával kihagyhatják a nehezen azonosítható vagy ritka sejttípusokat. Ennek kiküszöbölésére a tudósok az egy sejten alapuló genomikát hívták segítségül. Ez lehetővé teszi, hogy a különféle sejtek génkifejeződésében lévő különbségek részleteibe is bepillanthassanak. Így egy sokkal pontosabb képet kapnak arról, valójában milyen sejttípusok léteznek.

Ezzel a módszerrel sikerült négy új fehérvérsejt típust azonosítaniuk. A fehérvérsejtek egyébként elengedhetetlen szerepet töltenek be az immunrendszer működésében, mégpedig a fertőzések elleni harcban van szerepük. Ebben a vizsgálatban két új típusú dendritikus és két új típusú monocita sejtet fedeztek fel.

A dendritikus sejtekről…

A dendritikus sejtek nélkülözhetetlen szereppel bírnak a veleszületett immunrendszer (ez magában foglalja a védelmi rendszerek, mint például a bőrt és a membránokat, amelyek hatásosan lépnek fel az infekciókkal szemben), valamint a szerzett immunitás (=védettség) összekötésében. A szerzett immunitás lényege, hogy specializált sejtek alakulnak ki, és távolítják el a kórokozókat, valamint egy memóriát hoznak létre, amelynek segítségével a szervezet a fertőzéssel való következő találkozás során felismeri azt. A dendritikus sejtek feladata, hogy a testet támadó idegen anyag egy darabját felismerjék, megkössék, majd ennek egy részét bemutassák a T-sejteknek, amelyek végül megölik a kórokozót.

Mik azok a monociták?

A monociták eltérő szereppel rendelkeznek. Ők a legnagyobb fehérvérsejtek, melyek egy érési folyamat során úgynevezett makrofágokká alakulnak. A makrofágok a fertőzés helyére vándorolnak, megeszik a kórokozót, így eltávolítva azt a szervezetből.

„Ebben a tanulmányban a kutatók egy olyan forradalmasított technológiát alkalmaztak, amelynek segítségével új sejttípusokat is találtak” – nyilatkozta egy, a kísérleti folyamat financiális támogatásában résztvevő személy. „A következő lépés az, hogy kitaláljuk, a különböző sejttípusok milyen funkcióval bírnak, ha egészségesek, illetve betegek vagyunk.”

Forrás: www.iflscience.com

Spirulina alga – a legújabb „csodaszer”

Az algák rengeteg területen lehetnek hasznosak, felhasználjuk őket a biotechnológiában, energianyerés céljából, de még a gyógyászatban is.

Ez zsír!

A zsír a barátunk. Hallani gyakran. Mondjuk én azért ezt így soha nem jelenteném ki, de tény, hogy bizonyos zsírsavak nagyon jótékony hatásúak számunkra, míg más zsírok igencsak kerülendők! Most akkor, hogy is van ez?

Az öregedés – 3. rész

Legtöbbünk talán legnagyobb félelme az öregedés. Kinek a szépség elmúlása, kinek a halál közeledése miatt, de egy biztos, senki sem szeretne megöregedni.

3 bevált házi megoldás napallergiára

A nyári napsugarak megérkezésének sajnos nem mindenki tud egyformán örülni. Az aki napallergiától szenved, és a meleg megérkezésével azonnal pöttyök jelennek meg a bőrén is, biztos, hogy kicsit kevésbé várta a jó időt. Szerencsére vannak olyan módszerek, amikkel a napallergia tünetei enyhíthetőek, így a napallergiások is élvezhetik a nyarat.

3 ok, amiért vállfájdalom alakulhat ki

A vállfájdalom jelentkezhet hirtelen, vagy kialakulhat fokozatosan, egyre erősödve az évek során is. A kezelésében mindenképpen kulcsfontosságú, hogy feltárd, mi okozza a panaszokat, mert csakis így szüntethető meg tartósan a váll fájdalma.