Menü

Újabb vérsejttípusokat fedeztek fel

Az emberi test valószínűleg a valaha legtüzetesebben tanulmányozott biológiai rendszer. Azt gondolhatnánk, hogy mára már mindent tudunk a tüdőnkről, a bőrünkről, a veséinkről. De időről időre derülnek ki olyan új tények, amelyek más megvilágításba helyezik a dolgokat. Most például négy új vérsejt-típust fedeztek fel, amelyeknek eddig a létezését sem sejtettük.

Korábban a vérben található sejteket azok alapján a specifikus fehérjék alapján azonosították, amelyeket a felszínükön kifejeznek, de ezzel a technikával kihagyhatják a nehezen azonosítható vagy ritka sejttípusokat. Ennek kiküszöbölésére a tudósok az egy sejten alapuló genomikát hívták segítségül. Ez lehetővé teszi, hogy a különféle sejtek génkifejeződésében lévő különbségek részleteibe is bepillanthassanak. Így egy sokkal pontosabb képet kapnak arról, valójában milyen sejttípusok léteznek.

Ezzel a módszerrel sikerült négy új fehérvérsejt típust azonosítaniuk. A fehérvérsejtek egyébként elengedhetetlen szerepet töltenek be az immunrendszer működésében, mégpedig a fertőzések elleni harcban van szerepük. Ebben a vizsgálatban két új típusú dendritikus és két új típusú monocita sejtet fedeztek fel.

A dendritikus sejtekről…

A dendritikus sejtek nélkülözhetetlen szereppel bírnak a veleszületett immunrendszer (ez magában foglalja a védelmi rendszerek, mint például a bőrt és a membránokat, amelyek hatásosan lépnek fel az infekciókkal szemben), valamint a szerzett immunitás (=védettség) összekötésében. A szerzett immunitás lényege, hogy specializált sejtek alakulnak ki, és távolítják el a kórokozókat, valamint egy memóriát hoznak létre, amelynek segítségével a szervezet a fertőzéssel való következő találkozás során felismeri azt. A dendritikus sejtek feladata, hogy a testet támadó idegen anyag egy darabját felismerjék, megkössék, majd ennek egy részét bemutassák a T-sejteknek, amelyek végül megölik a kórokozót.

Mik azok a monociták?

A monociták eltérő szereppel rendelkeznek. Ők a legnagyobb fehérvérsejtek, melyek egy érési folyamat során úgynevezett makrofágokká alakulnak. A makrofágok a fertőzés helyére vándorolnak, megeszik a kórokozót, így eltávolítva azt a szervezetből.

„Ebben a tanulmányban a kutatók egy olyan forradalmasított technológiát alkalmaztak, amelynek segítségével új sejttípusokat is találtak” – nyilatkozta egy, a kísérleti folyamat financiális támogatásában résztvevő személy. „A következő lépés az, hogy kitaláljuk, a különböző sejttípusok milyen funkcióval bírnak, ha egészségesek, illetve betegek vagyunk.”

Forrás: www.iflscience.com

Bevált népi gyógymódok

A régi "öregeket" ha ledöntötte lábáról a betegség vagy megfájdult valamijük, a természet gyógyító szereit hívták segítségül. Teák, kenőcsök, gyógyfüvek felhasználásával remek főzeteket és krémeket készítettek. Nagyszüleink nem véletlenül használták ezeket.

Egészségmegőrzés az irodában is!

Az irodai munkából kialakuló egészségügyi problémák sokszor csak évek után okoznak tüneteket, melyeket később már nagyon nehéz kezelni.

Itt a tavasz, na meg az allergiaszezon

A tavasszal nem csak a kellemes időjárás érkezett meg, hanem sajnos az allergiaszezon is. Mi okozza? Milyen más betegségre utalhatnak a tünetei? Lehetek még allergiás, ha eddig nem voltam? Jönnek a válaszok!

Bőrszépítő ételek

Az örök fiatalságot ígérő, borsos árú fiatalító krémek helyett nem ártana olyan ételeket, zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztani, amik támogatják külsőnk felé irányuló fáradhatatlan törekvéseinket. Életmódunk nemcsak formánkra és immunrendszerünkre hat, hanem bőrünk állapotát is nagymértékben befolyásolja. Fogyasszunk bőrszépítő ételeket!

Látásromlás és a monitor kapcsolata… Mit tehetünk a megelőzésért?

Ahogy fejlődik a technika és új kütyük jelennek meg a piacon, arányosan nő a látásproblémával küszködők száma is. Megelőzhető egyáltalán? Vagy legalább, lassítható?