Menü

Újabb vérsejttípusokat fedeztek fel

Az emberi test valószínűleg a valaha legtüzetesebben tanulmányozott biológiai rendszer. Azt gondolhatnánk, hogy mára már mindent tudunk a tüdőnkről, a bőrünkről, a veséinkről. De időről időre derülnek ki olyan új tények, amelyek más megvilágításba helyezik a dolgokat. Most például négy új vérsejt-típust fedeztek fel, amelyeknek eddig a létezését sem sejtettük.

Korábban a vérben található sejteket azok alapján a specifikus fehérjék alapján azonosították, amelyeket a felszínükön kifejeznek, de ezzel a technikával kihagyhatják a nehezen azonosítható vagy ritka sejttípusokat. Ennek kiküszöbölésére a tudósok az egy sejten alapuló genomikát hívták segítségül. Ez lehetővé teszi, hogy a különféle sejtek génkifejeződésében lévő különbségek részleteibe is bepillanthassanak. Így egy sokkal pontosabb képet kapnak arról, valójában milyen sejttípusok léteznek.

Ezzel a módszerrel sikerült négy új fehérvérsejt típust azonosítaniuk. A fehérvérsejtek egyébként elengedhetetlen szerepet töltenek be az immunrendszer működésében, mégpedig a fertőzések elleni harcban van szerepük. Ebben a vizsgálatban két új típusú dendritikus és két új típusú monocita sejtet fedeztek fel.

A dendritikus sejtekről…

A dendritikus sejtek nélkülözhetetlen szereppel bírnak a veleszületett immunrendszer (ez magában foglalja a védelmi rendszerek, mint például a bőrt és a membránokat, amelyek hatásosan lépnek fel az infekciókkal szemben), valamint a szerzett immunitás (=védettség) összekötésében. A szerzett immunitás lényege, hogy specializált sejtek alakulnak ki, és távolítják el a kórokozókat, valamint egy memóriát hoznak létre, amelynek segítségével a szervezet a fertőzéssel való következő találkozás során felismeri azt. A dendritikus sejtek feladata, hogy a testet támadó idegen anyag egy darabját felismerjék, megkössék, majd ennek egy részét bemutassák a T-sejteknek, amelyek végül megölik a kórokozót.

Mik azok a monociták?

A monociták eltérő szereppel rendelkeznek. Ők a legnagyobb fehérvérsejtek, melyek egy érési folyamat során úgynevezett makrofágokká alakulnak. A makrofágok a fertőzés helyére vándorolnak, megeszik a kórokozót, így eltávolítva azt a szervezetből.

„Ebben a tanulmányban a kutatók egy olyan forradalmasított technológiát alkalmaztak, amelynek segítségével új sejttípusokat is találtak” – nyilatkozta egy, a kísérleti folyamat financiális támogatásában résztvevő személy. „A következő lépés az, hogy kitaláljuk, a különböző sejttípusok milyen funkcióval bírnak, ha egészségesek, illetve betegek vagyunk.”

Forrás: www.iflscience.com

Herpesz. Megelőzés és kezelés gyógynövényekkel

Sokunk mindennapjait keserítik meg olykor az apró fájó hólyagocskák. Többféle típusa van, a legismertebbek a közönséges herpeszek, ezek leginkább a szájon, az orron, a bőrön- és a nyálkahártya határán jelentkeznek, emellett léteznek genitális, tehát nemi szervi herpeszek is, ám mint a legtöbb betegség, odafigyeléssel ez is megelőzhető.

A hiperpigmentáció és kezelése

Apró barna foltok az arcon? Mit tehetünk, hogyan kezelhetjük, mit jelent a hiperpigmentáció?

A többműszakos munkarend hatásai az egészségre

Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mikor nem mosunk helyesen fogat?

Egy szép fogsor nagyon vonzó tulajdonság, ám egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy milyen állapotban vannak a fogaink. Ha egészségesek a fogaink, számos problémától megóvhatjuk magunkat. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy lehetőleg törekedjünk a helyes fogtisztításra, fogápolásra.