Menü

Túlzott kötődés szülő és gyermek között

Vegyes a megítélése annak, hogy hol van az a határ, vagy van-e ilyen egyáltalán, hogy a szülő túlzottan szoros szeretetkapcsolatot alakít ki a gyermekével. (Itt most nem azokról az esetekről beszélünk, amikor családon belüli abúzus történik, az egy másik lapra tartozó, sokkal súlyosabb dolog, és természetesen bűncselekménynek számít.) A mai társadalomban természetesnek vesszük, hogy a szülő számára a gyermek az első, és hogy a csemetéinket nagyon kell szeretni. Ez utóbbi természetesen igaz, és a gyermekpszichológia térnyerésével már tájékozottabbak lehetünk. Az viszont téves elképzelés, hogy a "gyermek az első", azt is elmondjuk, miért.

Sok édesanya és édesapa helyezkedik erre a nézőpontra: mindent a gyermek szolgálatába állítanak onnantól kezdve, hogy ő megszületett, beleértve az időbeli, anyagi és egyéb szempontokat. Ezzel pedig a családon belüli egészséges dinamika máris felborul. Szociológusok kutatásai igazolják, hogy a gyermek számára csak látszólag jó, ha őt helyezik első helyre és előtérbe a családban. Látszólag azért, mert sok figyelmet, törődést és szeretetet kap. Gyakorlatilag azonban ez a helyzet súlyosan veszélyezteti a szülők házasságát - a válások legnagyobb része a gyermek 0 - 2 éves kora között történik, és az okok között ez is szerepel. Ha a szülő egyedülálló, még inkább fennáll ez a kockázat. De mindkét esetre igaz, hogy az első helyre emelt gyermek ilyenkor energetikailag a szülő szerepét veszi át, azaz parentifikálódik.

Ő lesz valamelyik szülő lelki társa, szövetségese ahelyett, hogy azt a házastársával, párjával, vagy más felnőtt személlyel élné meg, továbbá más szerephelyzetekben is előléphet szülői pozícióra, például a házon belüli feladatokat tekintve. A jelenség idővel komoly életviteli nehézségeket és pszichikai megterhelést okozhat - mindkét félnek.

A szülő akkor kerül nehéz helyzetbe, amikor a gyermek kirepül, vagy komoly párkapcsolatot alakít ki. A gyermek pedig éppen ezen törekvéseiben találkozhat akadályoztatással, akár nyíltan, akár a színfalak mögött. Könnyen lehet, hogy ezen minta alapján szintén nem egészséges egyensúlyban alakít ki kapcsolatot, hanem édesanyját, édesapját helyezi a fontossági sorrend első helyére, és csak ezután jöhet a párja, férje/felesége, ha pedig már gyermek is születik, akkor ő is a házastárs elé kerül a listán, amelyet természetesen senki sem írásban rögzít.

Sajnos a kapcsolati dinamikát tekintve ez a modell nem működőképes, és nagyon sok esetben vezet váláshoz, valamint megromlott párkapcsolathoz. A szituáció felismerése, felismertetése is nehéz, hiszen a szeretet, odaadás, törődés egészséges mértékét nem egyszerű meghatározni. Pedig minél előbb történik meg a felismerés, annál jobb. Idővel ezek a szerepek annyira berögzülhetnek a szülőben és a gyermekben is, hogy csak komoly lelki károkat okozva lehet őket módosítani.

Statisztikailag valóban gyakoribb az anya és a fia, valamint az apa és a lánya között, de azonos nemű szülő-gyermek kapcsolatokban is sokszor előfordul, tehát például anya és lánya között is fennállhat.

Hamarosan ismét érkezik az iskola és vele a koránkelés

Az új tanév gyorsan közeledik, így esetleg több családi intézkedést is közösen meg kell beszélni. Az alábbiakban néhány javaslatot olvashatnak arra vonatkozóan, hogyan lehet a gyerekek hétköznapjaiba beépíteni a normális alvási szokásokat.

Hogyan kezelhetjük szülői haragunkat?

Teljesen normális, ha néha mérgesek vagyunk a gyerekeinkre. Viselkedésüket néha nehéz kezelni, és könnyen érezhetjük, hogy az őrületbe kergetnek minket. A cél viszont az, hogy megtanuljuk az érzéseinket úgy kezelni, hogy közben gyermekeinkkel is nyugodtan viselkedjünk.

Testvérrel vagy egyedül? Mindegyiket kipróbáltam

Nemrég jelent meg cikkünk az egykék életéről, most pedig egy másik nézőpont következik. 15 évig voltam egyke, s ezen idő jelentős részében nagyon vágytam testvérre. Amikor épp ráéreztem az egyedüli gyermekség előnyeire, bekopogtatott a kishúgom.

Csökken a spermiumszám az iparosodott országokban

Egy nemzetközi kutatókból álló csoport összegyűjtötte az összes hiteles tanulmányt, és ezek alapján tették közzé azt az információt, hogy az európai, az észak-amerikai, az ausztrál és az új-zélandi férfiak kevesebb spermát termelnek, mint az őket megelőző ugyanolyan korú generáció.

Miért olyan nehéz a gyereknevelés?

Fel a kezekkel, aki tökéletes szülőnek érzi magát! Senki? Nem meglepő. Noha most már könyvek és előadások tömkelege elérhető gyereknevelés témában, a feladat mégis különösen nehéznek tűnik. Íme a válaszok, hogy miért nem tudunk kifogástalan anyukák és apukák lenni.