Menü

Mi a boldogság?

A boldogságot gyakran irreális, materialista eredményekkel kapcsolják össze, gondoljunk csak az ikonikus sztárok hollywoodi életére.

A pozitív pszichológia szerint az ősi boldogsághoz két egymást kiegészítő út vezet. Az első ezek közül az „elköteleződött élet”. Ez azt jelenti, hogy teljesen belevonjuk magunkat a mindennapi tevékenységeinkbe, kapcsolatainkba és a munkánkba. Az elköteleződésen keresztül leszünk boldogok. A második úton egy felsőbb okhoz való kapcsolódáson keresztül próbáljuk megtalálni annak jelentését és célját. Más szóval akkor leszünk boldogok, ha saját erősségeinket kamatoztatjuk valamiben, ami nagyobb nálunk (pl. közösség, család).

Ahhoz, hogy boldogabbá váljunk, szenteljünk egy kis időt arra, hogy számunkra örömöt okozó tevékenységeket írjunk össze.

A boldogságot és a kiteljesedést gyakran definiálják az emberekhez, a természethez és a célokhoz való kapcsolódással, az egyensúllyal. A célok sokfélék lehetnek: hobbik, projektek, családi szerepek. Sokaknak az utazás és más kultúrából származó emberek megismerése segít abban, hogy megerősítést nyerjenek, hová is tartoznak a világban.

Nézzük meg, az alábbiakban felsorolt fogalmaknak van-e hatásuk a boldogságra!

Vagyon: Általánosságban kis hatása van a boldogságra. Habár a nagyon elszegényedett országokban a gazdagság jelenti a jólétet, tanulmányok bizonyították be, hogy egy bizonyos financiális egyensúly elérése felett a további vagyongyarapítás már alig emeli a boldogság szintjét.

Házasság: Az USA-ban végzett tanulmányok szerint a házasság erős hatással bír a boldogságra nézve mind a férfiak, mind a nők szemszögéből. Vajon a házasság maga hozza meg a boldogságot vagy a boldog emberek gyakrabban kötnek házasságot? Esetleg van valami változó dolog, ami boldogságot és így nagyobb arányú házasságot okoz? Szépség? Szociális élet? Ugyanígy nézve a boldogtalan házasságok alámossák a boldogság, a jólét érzését.

Szociális élet: Erősen összefügg a boldogsággal. A nagyon boldog emberek gazdag szociális életet folytatnak. Kevés időt töltenek egyedül, ugyanakkor saját magukkal is jó kapcsolatot ápolnak.

Kor: Az öregedés nem csökkenti a boldogság szintjét. Tanulmányok kimutatták, hogy az a jelenség, amikor át tudjuk adni magunkat a pillanatnak, csökken az életkor előrehaladtával, az élettel való elégedettségi szint azonban nő.

Egészség: Alig van kapcsolatban a boldogsággal. Az orvosok és kórházak száma nem befolyásolja az élettel való elégedettséget. Még a súlyos rákbetegséggel küzdőknél is alig mutatható ki az általános elégedettségi szint csökkenése. Igaz, hogy kimutatható a csökkenés, ha valaki hosszú ideig szenved súlyos betegségben, de nem olyan mértékben, mint azt várnánk. Azoknál az embereknél, akik öt vagy annál több krónikus egészségügyi problémával küzdenek, idővel kimutatható a csökkenés. Ami számít, az a szubjektív érzékelésünk: mi magunk mennyire érezzük egészségesnek magunknak. Mennyire tudunk adaptálódni a változásokhoz, mennyire tudunk pozitívan felfogni egy adott helyzetet, még betegség idején is.

Oktatás, éghajlat, rassz, intelligencia, nem: Alig áll kapcsolatban a boldogsággal. A képzettség egy erőforrás, ami emelheti a boldogságot azok között, akik szegény körülmények közül származnak. Az intelligencia viszont ebben a tekintetben semmiféle hatást nem gyakorol a boldogságra. A boldogság szintje rendszerint nem váltakozik az éghajlattal. Ami érdekes lehet, hogy a nők legtöbbször boldogabbak és egyben szomorúbbak is, mint a férfiak, az általános boldogsági szint azonban nem különbözik a két nemnél.

Vallás: A vallásos emberek valamennyivel boldogabbak és elégedettebbek az élettel, mint nem vallásos társaik. Az okok közé sorolható a nagyobb szociális támogatás, a jobb jövő iránt táplált remény és az élet értelmének keresése.

Összefoglalásként…

Sok mindenről olvashattunk, ami kisebb vagy nagyobb hatással rendelkezhet a boldogságunkra. Valójában azonban mi magunk határozhatjuk meg, minek engedjük meg, hogy befolyásolja az egyéni boldogságunkat. Ez egy megközelítés, amit a pszichológusok szeretettel használnak, hogy segítsenek az embereknek megérteni a dolgok lényegét.

Forrás: http://psychprofessionals.com.au

Szóbeli érettségire készülök – mit tegyek?

A május-júniusi időszak minden évben nehéz, de nem mindig ugyanazoknak. Az érettségi még a legjobbakban is feszültséget kelt. Végeláthatatlan tételsorok, feladatgyűjtemények, kidolgozott témakörök, próbafelelések a tükör előtt. Hogyan teljesíthető ez az akadály a lehető legkisebb szorongás mellett?

A pletyka és hatásai a pszichére

Egy kis egészséges pletyka – szokták mondani – nem árt. Vagy mégis? A cikkből kiderül.

Feszültségoldás a hétköznapokban

Pszichológusok ezrei dolgoznak egy univerzális módszeren, ami megkönnyítené az emberek életét, természetesen az övékkel együtt. Bár évről évre egyre több pszichológust képeznek, mégis egyre nagyobb szükség van rájuk. Ám vannak olyan problémák, amelyek még nem feltétlen igénylik szakember segítségét.

Nincs kedvem dolgozni

Bizony van olyan, amikor nehezen találunk motivációt a munkához (vagy akár más cselekvéshez) s keressük a megoldást, hogy lelkesebben fogjunk neki az előttünk álló feladatoknak. Az biztos, hogy halogatni nem tanácsos: máskor sem lesz könnyebb megcsinálni. De mit tehetünk akkor, amikor egyszerűen tényleg nincs kedvünk dolgozni?

Közeleg a határidő – a halogatásról

A legtöbben beleesünk abba a hibába, hogy a ránk bízott feladatokat nem kezdjük el időben teljesíteni. Mindig fel lehet még takarítani, kimosni egy adagot, megnézni egy részt a sorozatból, vagy gyorsan bevásárolni, mielőtt hozzálátnánk ahhoz a bizonyos munkához. Hogyan védekezzünk a halogatás ellen? A cikkből kiderül.