Menü

Biztonságos-e a gyermekvállalás, ha melldaganattal küzdünk?

A statisztikai adatok alapján egyre nagyobb méreteket öltenek a daganatos betegségek. Több mint valószínű, hogy nem él már olyan ember a Földön, aki ne ismerne, vagy ne lenne a családjában, barátai között, ismeretségi körében olyan ember, aki valaha már szembe nézett ezzel a kórral. Nehéz kérdés, hogy ha voltunk olyan kitartóak és szerencsések, hogy átvészeltük a kritikus időszakot, hogyan folytassuk az életünket. Bizonyosan nem leszünk már ugyanolyan emberek, mint azelőtt. A daganat különböző típusainak leküzdése különféle módokon változtathatja meg későbbi életünk folyását.

Az egyik ilyen példa a nők esetében jelentkező melldaganat. Mindenkinek hatalmas testi, illetve lelki teherrel jár a betegséggel való küzdelem, főleg mert a nőiség, a nőiesség egyik jelképéről beszélünk (természetesen ettől függetlenül is ugyanekkora nehézséget okoz). De mi a helyzet a fiatal, gyermekvállalás előtt álló nőkkel? Vajon véget vethetnek a családtervezési folyamatnak? Fel kell-e adniuk a saját gyermek vállalásának lehetőségét?

Az orvosok rendszerint igyekeznek eltántorítani a mellrákkal küzdő vagy a már „gyógyultnak” nyilvánított nőket a gyermekvállalástól, mondván, komplikációk léphetnek fel, illetve a terhességgel megnövelhetik a daganat kiújulási kockázatát.

Az ASCO (Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság) 2017. éves kongresszusán a Brüsszelben dolgozó Matteo Lambertini számolt be kutatási eredményeiről. Az elvégzett utánkövetéses vizsgálattal nagyon jó eredményeket tudtak prezentálni. Több mint 1200 nő életét követték végig a mellrák diagnózisát követő 12 éven keresztül, és a betegségmentes túlélést használták mérőszámként. Ezzel azt vizsgálták, hogy a terápia után milyen arányban maradtak a nők egészségesek, és milyen arányban újult ki náluk a daganatos elváltozás. Adatelemzésük során nem tudtak különbséget kimutatni a két vizsgált csoport, a teherbe esett és a teherbe nem esett nőbetegek között. Ez pedig valóban azt jelenti, hogy a terhesség nem növeli meg annak a rizikóját, hogy a mellrák kiújul.

A területen dolgozó szakemberek ezt csodálatos eredménynek tartják, és kollégáikat arra ösztökélik, hogy a korai stádiumban diagnosztizált melldaganatos nőket ne beszéljék le a terápia utáni terhességről. Azt bizonyosan még nem tudják, hogy a terápia vége után mennyivel a legbiztonságosabb elkezdeni a gyermeknemzést, ehhez kiegészítő vizsgálatok szükségesek még, de a vonal, amin a tudomány elindult, mindenképpen biztató.

Felhasznált irodalom: Medscape

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Hogyan hat a nikotin a szervezetünkre?

A cigaretta elszívása során belélegzett füst 90%-a a tüdőbe jut, innen a vérbe kerül és 8 másodperc múlva eléri az agyat; olyan gyorsan, mint egy vénás injekció.

Herpesz. Megelőzés és kezelés gyógynövényekkel

Sokunk mindennapjait keserítik meg olykor az apró fájó hólyagocskák. Többféle típusa van, a legismertebbek a közönséges herpeszek, ezek leginkább a szájon, az orron, a bőrön- és a nyálkahártya határán jelentkeznek, emellett léteznek genitális, tehát nemi szervi herpeszek is, ám mint a legtöbb betegség, odafigyeléssel ez is megelőzhető.

A hiperpigmentáció és kezelése

Apró barna foltok az arcon? Mit tehetünk, hogyan kezelhetjük, mit jelent a hiperpigmentáció?

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.