Menü

Biztonságos-e a gyermekvállalás, ha melldaganattal küzdünk?

A statisztikai adatok alapján egyre nagyobb méreteket öltenek a daganatos betegségek. Több mint valószínű, hogy nem él már olyan ember a Földön, aki ne ismerne, vagy ne lenne a családjában, barátai között, ismeretségi körében olyan ember, aki valaha már szembe nézett ezzel a kórral. Nehéz kérdés, hogy ha voltunk olyan kitartóak és szerencsések, hogy átvészeltük a kritikus időszakot, hogyan folytassuk az életünket. Bizonyosan nem leszünk már ugyanolyan emberek, mint azelőtt. A daganat különböző típusainak leküzdése különféle módokon változtathatja meg későbbi életünk folyását.

Az egyik ilyen példa a nők esetében jelentkező melldaganat. Mindenkinek hatalmas testi, illetve lelki teherrel jár a betegséggel való küzdelem, főleg mert a nőiség, a nőiesség egyik jelképéről beszélünk (természetesen ettől függetlenül is ugyanekkora nehézséget okoz). De mi a helyzet a fiatal, gyermekvállalás előtt álló nőkkel? Vajon véget vethetnek a családtervezési folyamatnak? Fel kell-e adniuk a saját gyermek vállalásának lehetőségét?

Az orvosok rendszerint igyekeznek eltántorítani a mellrákkal küzdő vagy a már „gyógyultnak” nyilvánított nőket a gyermekvállalástól, mondván, komplikációk léphetnek fel, illetve a terhességgel megnövelhetik a daganat kiújulási kockázatát.

Az ASCO (Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság) 2017. éves kongresszusán a Brüsszelben dolgozó Matteo Lambertini számolt be kutatási eredményeiről. Az elvégzett utánkövetéses vizsgálattal nagyon jó eredményeket tudtak prezentálni. Több mint 1200 nő életét követték végig a mellrák diagnózisát követő 12 éven keresztül, és a betegségmentes túlélést használták mérőszámként. Ezzel azt vizsgálták, hogy a terápia után milyen arányban maradtak a nők egészségesek, és milyen arányban újult ki náluk a daganatos elváltozás. Adatelemzésük során nem tudtak különbséget kimutatni a két vizsgált csoport, a teherbe esett és a teherbe nem esett nőbetegek között. Ez pedig valóban azt jelenti, hogy a terhesség nem növeli meg annak a rizikóját, hogy a mellrák kiújul.

A területen dolgozó szakemberek ezt csodálatos eredménynek tartják, és kollégáikat arra ösztökélik, hogy a korai stádiumban diagnosztizált melldaganatos nőket ne beszéljék le a terápia utáni terhességről. Azt bizonyosan még nem tudják, hogy a terápia vége után mennyivel a legbiztonságosabb elkezdeni a gyermeknemzést, ehhez kiegészítő vizsgálatok szükségesek még, de a vonal, amin a tudomány elindult, mindenképpen biztató.

Felhasznált irodalom: Medscape

Bőrünk és a napi zuhany

Világlátott emberek mesélik, hogy mi magyarok rengeteget fürdünk az európai átlaghoz képest. Mi pedig úgy tartjuk egyes, köztudottan alacsonyabb vízigényű népekről, hogy büdösek. Mi fürdünk sokat, vagy ők keveset?

Az ekcémáról röviden

Az ekcéma egy autoimmun betegség, amely bárkinél kialakulhat. A tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, de kezelhető. Emellett az ekcéma néhány praktikával megelőzhető, továbbá egészen jól karban tartható.

Hamarosan ismét érkezik az iskola és vele a koránkelés

Az új tanév gyorsan közeledik, így esetleg több családi intézkedést is közösen meg kell beszélni. Az alábbiakban néhány javaslatot olvashatnak arra vonatkozóan, hogyan lehet a gyerekek hétköznapjaiba beépíteni a normális alvási szokásokat.

Hogyan kezelhetjük szülői haragunkat?

Teljesen normális, ha néha mérgesek vagyunk a gyerekeinkre. Viselkedésüket néha nehéz kezelni, és könnyen érezhetjük, hogy az őrületbe kergetnek minket. A cél viszont az, hogy megtanuljuk az érzéseinket úgy kezelni, hogy közben gyermekeinkkel is nyugodtan viselkedjünk.

Testvérrel vagy egyedül? Mindegyiket kipróbáltam

Nemrég jelent meg cikkünk az egykék életéről, most pedig egy másik nézőpont következik. 15 évig voltam egyke, s ezen idő jelentős részében nagyon vágytam testvérre. Amikor épp ráéreztem az egyedüli gyermekség előnyeire, bekopogtatott a kishúgom.