Menü

Nyugodtan beszélhetünk magunkban!

Szokták mondani, hogy aki magában vagy magához beszél, nem normális. A minap olvastam is egy vicces kis idézetet erre vonatkozóan:

„És akkor mi van, ha beszélgetek önmagammal? Elvégre együtt nőttünk fel.”

Milyen igaz! Csak olyan, mintha néha elfelejtenénk. Hiszen ki az egyetlen, aki mindig velünk van, akire bármikor számíthatunk? Persze, hogy saját magunk! Ezért adott helyzetekben magunkkal kell megbeszélnünk és lerendeznünk mindent.

Egyes tudományágak szerint ha valaki magában beszél, az a pszichológiai egészség jele. A 2 és 7 év közötti gyermekeknél gyakori jelenség, felnőtteknél sokszor csak „belső monológ” formájában jelenik meg ez, amit a gyermekek még hangosan kimondanak.

Hiába a civilizált, modern világban folytatott zajos élet, az emberek többsége gyakran érzi magát magányosnak. Ezekben az esetekben egy élő emberre vágyunk, akivel megoszthatjuk, ami a lelkünket nyomja, aki fogadja a bókjainkat, vagy aki megdicsér. Ki van ott mindig? Természetesen mi magunk! Ha magunkban beszélünk, az segít letisztázni a gondolatainkat, megkönnyíti a döntéseinket, megerősíti az elhatározásainkat. Kutatási eredmények szerint azok az emberek, akik teszt közben megvitatják magukkal a válaszokat, jobban teljesítenek.

Beszédmód, beszédstílus

Azt fontos hangsúlyozni, hogy nem mindegy, hogyan szólunk magunkhoz. Érdemes tisztességesen beszélni önmagunkkal is. Egyes források szerint ennek különféle módjai is lehetnek:

- Bókoló: Itt elmondhatjuk, hogy: Büszke vagyok magamra!
- Motivációs: Itt az ideje, hogy felhívjam XY-t!
- Külső párbeszéd: Döntéshelyzetben hasznos lehet, például ha valamivel kapcsolatban ambivalens érzelmeink vannak. Ha kimondjuk hangosan, az segíthet a döntés meghozatalában.
- Célt meghatározó: Célkitűzés és tervezés szükséges a megvalósításhoz. Ezzel a saját figyelmünket hívjuk fel a céljainkra.

Mégis mi az oka annak, hogy valakit őrültnek/nem normálisnak titulálunk, ha magában beszél?

A tévhit azért alakult ki, mert a magunkban beszélést mint tünetet nagyon sok kórkép tüneteivel kapcsolhatjuk össze. A Korsakoff-szindróma például a demencia egy formája, ami a betegnél magában beszélést, izzadást, ok nélküli sírást vagy nevetést eredményez. Magát a betegséget az alkohol okozza.

Ezért inkább először figyeljünk társainkra, és csak utána ítélkezzünk! Saját magunk esetében inkább az a fontos, mit és hogyan mondunk magunknak.

Felhasznált irodalom: itt és itt

A lélek is lehet beteg II. rész

Sokszor hallunk a bipoláris zavarról, vagy más néven a mániás depresszióról. Nem nehéz összekeverni a pubertáskori zavarokkal, ugyanis általában akkor jelentkeznek az első tünetek.

A lélek is lehet beteg

Sokan nem is tudják, hogy depresszióban szenvednek, mert a tünetei megtévesztőek. Azonban ha fennáll a depresszióra jellemző tünetegyüttes, érdemes lehet elgondolkozni.

Ötletek téli depresszió ellen

Januárban nem nehéz depresszióssá válni. A napok rövidek és sötétek, alig süt a nap. Az év végi stressz és a fényhiány okozhat levertséget, rossz hangulatot, depressziót. Télen lemerül a szervezet energiaszintje, jellemző a fáradékonyság, a nyomott hangulat, a kedvetlenség.

Ismerjük meg a szeretetnyelveket!

Nem érti, miért nem veszed észre, hogy szeret, pedig (szerinte) mindent megtesz? Ilyenkor jön képbe a szeretetnyelv. Mint egy igazi nyelv esetében, a különböző nyelvet beszélők nem értik meg egymást. Bár a szeretetnyelv elsősorban pár- és pszichoterápiai fogalom, könnyű érthetősége és gyakorlati alkalmazása miatt érdemes olvasni róla.

Mosolyogj a világra!

Az egészséget nem csak testileg, de lelkileg is ápolni kell. A lelki bajok gyógyítására az egyik leghatásosabb módszer egy mosoly. Akár egy erőltetett mosoly is csodákra lehet képes, illetve pozitív hatással is bírhat.