Menü

Génmódosított! - 2. rész

Miután cikksorozatunk 1. részéből megtudtuk, mi is az a GMO és nagy vonalakban hogyan működik a génmanipuláció, lássuk, mióta és miért is foglalkozik ezzel az emberiség.

Szűkebb értelemben azokat az élőlényeket (baktériumokat, gombákat, növényeket és állatokat) nevezik GMO-nak, amelyek genetikai állományát molekuláris biológiai módszerekkel változtatták meg (lásd a cikksorozat első részét). Tágabb értelemben azonban minden élőlény GMO, amelynek génállományára az ember valaha hatással volt. Vagyis a génmódosítás egyidős az első civilizációkkal. Ilyen hatások voltak a háziasítás, a mesterséges szelekció, és a fajtakeresztezés. Kutya, sertés, marha, házityúk... Kukorica, paradicsom, búza, szamóca... Ekkor persze még a természet végezte a génmanipulációt (mégpedig véletlen mutációk megtörténése révén), gazduramék pedig vártak a legősibb szerencsejáték kedvező eredményére. A véletlenül kedvezőbb tulajdonságokkal megáldott egyedeket pedig tovább szaporították. Ezért tartott oly sokáig (a háziasítás és a mezőgazdaság kb. 8-12 ezer évvel ez előtt kezdődött), amíg háziállataink és növényeink elnyerték mai formájukat.

Amíg a régi módszerek haszonállataink és növényeink méretének, hozamának növelését célozták, addig a mai géntechnológia minőségi változásokat igyekszik létrehozni. Ilyen minőségi változtatások pl. kórokozókkal és irtószerekkel szembeni ellenállás kialakítása, új minőségű beltartalmi anyagok (pl. vitaminok) termeltetése, vagy a fogyasztói társadalom számára előnyös egyéb tulajdonságok (pl. szín) kialakítása.

Így lehet az, hogy génmódosítás segítségével csökkenthető a gombaölő, ill. rovar- és gyomirtó szerek használata a mezőgazdaságban. Továbbá mérsékelhető a költséges orvosi ellátásra és ápolásra irányuló szükség egyes termények minőségének kiegészítésével. Valamint finomhangolhatók egyes növényfajok éghajlati igényei, lehetőséget adva ezzel a mezőgazdálkodásra és az önfenntartás fokának növelésére az extrém éghajlatok nélkülöző lakóinak ( - amely végső soron akár a nagyszabású népességmozgásokra is hatással lehet).

Hát ilyeneket álmodik napjainkban a tudomány a GM technológiáról. De hogyan néz ki ez a valóságban? Lássuk ezt következő cikkünkben egy sikertörténeten keresztül!

Diétás ételek - vidd magaddal!

A diétánk egyik legkörülményesebb része kitalálni, hogy mely ételeket vihetjük magunkkal, ha elmegyünk otthonról. Néhány praktikus tanáccsal segítünk ebben!

Idősek étrendje

Dietetikusok egybehangzó véleménye szerint idősödő korban is figyelni kell az életmódra. Ebben a korban is számos élettani változás zajlik a szervezetben, a tápanyag- és vitamindús, helyesen összeállított étrend nagyon fontos.

Így növeld a biztonságod a cybertérben!

Online aktivitásunk növekedésével és a digitalizáció térhódításával egyre inkább nyitott könyv az életünk. Tíz másodpercenként éri hekker támadás számítógépeinket, nő a bankkártyás visszaélések és az adatlopások száma, a zsarolóvírusos támadások pedig még korántsem értek a csúcsra. Különösen a gyermekek vannak veszélyben, minden harmadik magyar fiatalnak volt már része internetes zaklatásban.

Fontos tudnivalók a csokoládéról

A csokoládé milliók kedvence. Sok téves és helytálló információ is kering róla, de a tények nagy része vagy rejtve marad, vagy nem hisszük el. Pedig nem árt, ha a mindennapi életünk során gyakran fogyasztott termékekről , egy-két dolgot megtudunk.

Enni vagy nem enni? Ez itt a kérdés!

Unalomból? Stressz miatt? Tévénézés alatt? – egy nap vajon hányszor eszünk és ezek közül vajon mennyi a valódi éhség? Egy kutatás szerint tízféle éhség létezik, ám ezek közül csak egy valódi.