Menü

Génmódosított! - 2. rész

Miután cikksorozatunk 1. részéből megtudtuk, mi is az a GMO és nagy vonalakban hogyan működik a génmanipuláció, lássuk, mióta és miért is foglalkozik ezzel az emberiség.

Szűkebb értelemben azokat az élőlényeket (baktériumokat, gombákat, növényeket és állatokat) nevezik GMO-nak, amelyek genetikai állományát molekuláris biológiai módszerekkel változtatták meg (lásd a cikksorozat első részét). Tágabb értelemben azonban minden élőlény GMO, amelynek génállományára az ember valaha hatással volt. Vagyis a génmódosítás egyidős az első civilizációkkal. Ilyen hatások voltak a háziasítás, a mesterséges szelekció, és a fajtakeresztezés. Kutya, sertés, marha, házityúk... Kukorica, paradicsom, búza, szamóca... Ekkor persze még a természet végezte a génmanipulációt (mégpedig véletlen mutációk megtörténése révén), gazduramék pedig vártak a legősibb szerencsejáték kedvező eredményére. A véletlenül kedvezőbb tulajdonságokkal megáldott egyedeket pedig tovább szaporították. Ezért tartott oly sokáig (a háziasítás és a mezőgazdaság kb. 8-12 ezer évvel ez előtt kezdődött), amíg háziállataink és növényeink elnyerték mai formájukat.

Amíg a régi módszerek haszonállataink és növényeink méretének, hozamának növelését célozták, addig a mai géntechnológia minőségi változásokat igyekszik létrehozni. Ilyen minőségi változtatások pl. kórokozókkal és irtószerekkel szembeni ellenállás kialakítása, új minőségű beltartalmi anyagok (pl. vitaminok) termeltetése, vagy a fogyasztói társadalom számára előnyös egyéb tulajdonságok (pl. szín) kialakítása.

Így lehet az, hogy génmódosítás segítségével csökkenthető a gombaölő, ill. rovar- és gyomirtó szerek használata a mezőgazdaságban. Továbbá mérsékelhető a költséges orvosi ellátásra és ápolásra irányuló szükség egyes termények minőségének kiegészítésével. Valamint finomhangolhatók egyes növényfajok éghajlati igényei, lehetőséget adva ezzel a mezőgazdálkodásra és az önfenntartás fokának növelésére az extrém éghajlatok nélkülöző lakóinak ( - amely végső soron akár a nagyszabású népességmozgásokra is hatással lehet).

Hát ilyeneket álmodik napjainkban a tudomány a GM technológiáról. De hogyan néz ki ez a valóságban? Lássuk ezt következő cikkünkben egy sikertörténeten keresztül!

Tanuljunk meg segíteni!

Ha idős, esetleg látás-, vagy mozgássérült embert látunk, természetes, hogy segíteni akarunk neki. Sokszor viszont csak hátráltatjuk mozgásában, minden jó szándék ellenére. Lássuk csak, hogy kéne ezt jól csinálni!

Már megint influenzajárvány

Minden évben figyelmeztetnek minket az influenzára és sűrűn előfordul, hogy járvánnyá növi ki magát ez a jellegzetes téli megbetegedés. De mik a tünetei? Mi a különbség a nátha és az influenza között?Kiderül!

A böjt régen és ma, avagy a tisztítókúrák eredete

Nagyböjt, kisböjt, léböjt, böjtök mindenütt. De vajon mit is takarnak ezek a kifejezések? Mit jelentett a böjt régen, és mennyiben változott ez manapság?

Már most tegyél a nyári szép lábakért!

Hamarosan előkerülnek a nyitott cipők, és előtérbe kerülnek a lábujjaink, a sarkunk. Hogy ne kirepedezett sarokkal keresd fel nyár elején a pedikűröst, télen is figyelni kell a megfelelő lábápolásra. A tél vége még ideális időszak, hogy észbe kapjunk és „formába hozzuk” lábfejünket.

Mit tehetünk influenza ellen?

Most már hivatalosan is járvány van. A kórházak sorra vezetnek be látogatási tilalmat, a betegek száma folyamatosan nő. Szinte nincs olyan, akinek a családjában, kollégái közt nincs érintett. Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében?