Menü

Bőrünk és a napi zuhany

"- Ivana, ezek a magyarok elég koszosak lehetnek, nem?
- Miből gondolod?
- Abból, hogy ezek minden nap megfürdenek!

Világlátott ismerőseim és szeretteim azt mesélik, hogy mi magyarok rengeteget fürdünk az európai átlaghoz képest. Mi pedig úgy tartjuk egyes, köztudottan alacsonyabb vízigényű népekről, hogy büdösek. Európában azonban nem csak a franciák fürdenek néhány naponta, hanem az osztrákok, a németek, a dánok, a svédek és így tovább a legtöbben. Mi fürdünk sokat, vagy ők keveset?

Bőrünk pH-ja köztudottan savas. Az emberi bőr pH értéke normál esetben 4,7 és 5 között van. Ez a pH egyrészt önmagában távol tartja a kórokozó és bőrünk tápanyagban dús felületén (hámladék, bőrfelszíni zsírok és fehérjék, stb.) letelepedni kívánó mikroorganizmusokat. Ez az alacsony pH ugyanis sok baktérium és gomba számára már nem elviselhető. Másrészt e pH-érték ideális természetes bőrflóránk flóraelemeinek jólétéhez. Ez pedig azért oly fontos, mert ők cserébe azért, hogy rajtunk otthonra lelnek, meg is védenek bennünket. Valójában persze kevésbé idilli a dolog: apró lakosaink nem engednek be külső telepeseket, az élettérért ugyanis, melyet bőrünk jelent, komoly harcok folynak nap mint nap.

Bőrünk pH-ját leginkább a felszínén található zsírok savanyú jellege alakítja. Ezt a zsírréteget eltávolítva bőrflóránk egy részért is eltávolítjuk. Szappanjaink és tisztálkodószereink lúgosak, sőt, Európa legnagyobb részén még a csapvíz is lúgos (pH 8 körül). Így tehát nem is kell szappant használnunk ahhoz, hogy kilúgozzuk bőrünket. A meleg (vagy forró) és lúgos csapvíz kiválóan lemossa a bőrfelszíni védő zsírréteget annak lakóival együtt, és érezhetően szárítja a bőrt. A túlzott tisztálkodás tehát bőrbajok kialakulásához vezethet (szárazság, kisebesedés, valamivel nagyobb fertőzésveszély). Ez amellett, hogy kényelmetlen, felesleges terhelést jelent immunrendszerünknek.

Éppen ezért javasolt, hogy ne zuhanyozzuk le teljes testfelületünket napi rendszerességgel. Tartsuk tisztán testhajlatainkat, de ha nem muszáj (pl. nem izzadtunk meg, nem voltunk aznap utcán, stb.), hagyjuk ki a hagyományos tusolást!

Bőrünk így már néhány nap után érezhetően puhább és egészségesebb lehet, mely nagyban hozzájárul egészséges jókedvünk megtartásához.

A fiatalító elixír – olajfa vagy olajfűz?

Mennyiben hihetünk a fiatalító termékeknek, milyen anyagokat érdemes használnunk a sejtek fiatalságának megőrzéséhez? Természetesen a megelőzés a leghatékonyabb fiatalító módszer, de ha valaki mégis szívesen használna néhány természetes eredetű segédanyagot, annak talán segíthetünk.

Sokezer cukorbeteg nincs tisztában betegsége okával

Magyarországon legalább tízezer körülire tehető azon cukorbetegek száma, akiknek a betegségét egyetlen gén mutációja okozza. Akiben megvan ez a mutáció, az már biztosan cukorbeteg - vagy az lesz élete során. Ez a felismerés lehetővé teszi a beteg személyre szabott diagnózisának és kezelésének kialakítását, valamint a családtagok célzott szűrését.

Gyógynövény vagy gyógyszer?

Látszólag külön táborra oszlanak azok, akik a hagyományos, szintetikus gyógyszereket, s akik a gyógynövényeket pártolják. Pedig a képlet nem ilyen egyszerű... Dr. Csupor Dezső előadásán jártunk, aki a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakológiai Intézetének munkatársa.

Harc a károsító szabadgyökök ellen

Oxigén, oxidáció - ezt, mintha már hallottuk volna kémia órán... De ki emlékszik arra már?! Azt viszont tudjuk, hogy az antioxidáns jó nekünk. Mindegy, hogy étel vagy arckrém, ha antioxidáns van benne, akkor az valami nagyon klassz dolog lehet. Tisztázzuk, hogy pontosan mi is ez az antioxidáns-dolog.

A pajzsmirigy-betegségekről dióhéjban

Hazánkban is egyre több embernél diagnosztizálnak pajzsmirigy-betegséget, az USA-ban mára 20 millió embert, Európában a lakosság 6%-át érinti a pajzsmirigy-betegség valamilyen formája. A következőkben áttekintjük a leggyakoribb pajzsmirigybetegségeket, és azt, hogy gyanú esetén hogy érdemes elindulnunk.