Menü

Együnk zöldséget, gyümölcsöt a nyár után is!

Bár a téli időszakban kevesebb lehetőségünk van friss zöldségek, gyümölcsök fogyasztására, mint a tavaszi és nyári hónapokban, a megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztására a téli időszakban különösen érdemes odafigyelni, hiszen azok vitamin- és ásványianyag-tartalma hozzájárul immunrendszerünk megfelelő működéséhez.

Első körben a gondolkodásunkat érdemes átállítani „téli üzemmódra” Hiába kapható például paradicsom egész télen, azok íze és vitamintartalma össze sem hasonlítható a nyáron szedett, napérlelte paradicsoméval. Ilyenkor szendvicsfélékhez részestsük előnyben a káposztaféléket (akár friss zöldként a kínai kelt, akár savanyúságként a savanyú káposztát). Főétkezéseinkbe csempészünk minél több zöldséget, hogy a szükséges napi 400 gramm zöldségfogyasztásunk a friss zöldfélék kiesésével is garantált legyen.

A hidegben egyébként is jól esnek a levesek, ezeket igyekezzünk változatosan, sok zöldséggel készíteni. Húslevesek, ragulevesek klasszikus sárgarépa, fehérrépa, zeller, karalábé zöldségei is tökéletesek, de még nagyobb tömeget jelentenek a zöldség-krémlevesekben megbúvó zöldségek. A krémlevesek esetében sem kell magas zsírtartalmú tejszínt használni. Elegendő csak némi vajon átpirítani a zöldségeket, majd vízzel felengedni, fűszerezni, puhára főzni és az egészet turmixolni. Így egy magasabb zöldség- és rosttartalmú levest kapunk alacsonyabb zsír és kalóriatartalommal. Tálaláskor szórjuk meg valamilyen olajos maggal, amit hozzá illőnek érzünk (pl.: sütőtök krémleves-tökmag, brokkolikrémleves-mandula, karfiol-leves-karamellizált dió, gombakrémleves-fenyőmag). Ezek zsírtartalma segíti a zöldségekben található zsíroldékony vitaminok felszívódását, és csökkenti a szinte csak szénhidrátot tartalmazó étel glikémiás indexét.

Leveseink készülhetnek akár mirelitből is (pl. brokkoli, karfiol). Ezeket a gyerekek sokszor jobban elfogadják, mint a gyökérzöldséges változatokat. Fűszerezzünk bátran! Melegítő hatású fűszerekkel (fokhagyma, gyömbér, chili) fokozhatjuk kellemes átmelegítő hatásukat, és kiegészíthetjük, pikánsabbá is tehetjük őket. A fűszereken kívül más zöldségeket, esetleg gyümölcsöt is társíthatunk egy-egy zöldséghez. Nagyon finom például a narancsos sütőtök-krémleves, de az almás karfiolkrém leves is ínycsiklandozó étek. Általánosságban elmondható, hogy a finom krémes-állag mellé érdemes némi savasságot hozó alapanyagot társítani. Ugye milyen finom a közkedvelt téli édesség, a gesztenyepüré is a savas karakterű meggyel kombinálva? A család ízlésének megfelelően variáljuk bátran az alapanyagokat, fűszereket!

Az egyik legszuperebb fehérjeforrásunk, a tojás

Nem a legolcsóbb fehérjeforrás, de az egyik legjobb. Egy átlagos, és rendes tojás ~60 gramm. Sajnos sokan az olcsóbbat veszik meg, de az „S” méretűek többnyire még az 50 grammot se érik el.

Évezredes csodaszernek mondható a kefir

Ha az egészséges táplálkozásról beszélgetünk, amely elősegíti a megfelelő emésztést is, akkor rövid időn belül a kefir is szóba kerül, amit már nagyon régóta az emberek. De mit is érdemes tudnunk róla?

A káposztafogyasztás áldásos hatásai

A káposzta változatai mindenki számára elérhető, számtalan módon felhasználható, olcsó, emellett pedig rendkívül egészséges. Egy csésze savanyú káposztában mindössze 27 kalória és 0 gramm zsír található, továbbá 7 gramm szénhidrátot, 4 gramm rostot, valamint 1 gramm fehérjét is tartalmaz.

A fehérjeporok körüli mítoszok

Még ha csak kedvtelésed a testépítés és a sport, akkor is nagy eséllyel megemelted már a fehérjebeviteled egy nem sportoló emberéhez képest. Viszont minden étel káros, nagy mennyiségben.

A túl sok vitamin veszélyes!

Az emberek többsége általában rendszeresen fogyaszt valamilyen mesterséges vitaminkészítményt. A túlzott vitaminbevitel azonban ugyanolyan káros lehet, mint a vitaminhiány.