Menü

Mit eszik a vega? Mit eszik a vegán?

Aki vegetáriánus, az nem eszik húst, igen, ez eddig igaz. Ez, ami külső megfigyelőként szembetűnik. A vegetáriánusok viszont különböző meggyőződésből nem esznek húsfélét és ennek csak kis százaléka egészségügyi indok. Jóval gyakoribb, hogy az állatokra, mint a Föld bolygón rajtunk kívül élő érző lényekként tekintenek és mint ilyet, a saját érdekükben való leölésüket (még, ha direkt tenyésztett is) bűnnek tartják, és ebben nem kívánnak részt venni.

Ennek a gondolkodásnak legszélsőségesebb változata az etikai vegán, aki semmilyen állati eredetű terméket nem fogyaszt (mézet se!), mert azt az állatok kizsákmányolásának tartja. Ezért ezen elvek mentén gyakran nevezik undorítónak, gyilkosnak a húsevőket, ami többet árt a vegán mozgalomnak, mint használ. Ők a vegák szélsőségesei, ezért, ha ilyennel találkozunk, ne vonjunk le messzemenő következtetéseket!

De haladjunk szépen sorban, a legmegengedőbbtől a legszigorúbb szabályokat betartó változatokig.

*ovo- lakto- vegetáriánus: csak a húst mellőzi, tojást és tejterméket fogyaszt
*lakto- vegetáriánus: sem húst, sem tojást nem fogyaszt, tejterméket viszont igen
*vegán vagy szigorú vegetáriánus: csak növényi eredetű ételeket fogyaszt, kerül minden állati eredetű összetevőt (húst, tojást, tejterméket, sőt a mézet is!)
*nyers vegán: csak növényi eredetű táplálékot fogyaszt és azt is csak mindenféle hőkezelés nélkül (kizárólag zöldséget, gyümölcsöt, magvakat tartalmaznak az ételei), nevezik élő -ételfogyasztásnak is. 45 fok fölött denaturálódnak (mennek tönkre) az enzimek, ezért leveseket télen minimálisan fel lehet melegíteni fogyasztás előtt (mondjuk fűtőtestre téve)
*frutariánus diéta követői kizárólag gyümölcsökkel táplálkoznak (tehát uborkával, paradicsommal és avokádóval is), mely tisztító és méregtelenítő hatású étrend, így rövidtávon tökéletes méregtelenítő kúrához, hosszú távon azonban nem nyújt elegendő tápanyagot.

Láthatjuk tehát, hogy a vegetáriánus, azon kívül, hogy nem eszik húst, még sok egyéb étrendi korlátozást is sokszor bevezet, ezért, ha vegetáriánust látunk vendégül, előtte tájékozódjunk, hogy mi az pontosan, ami az étrendjébe belefér.

Ami egy igazi vegetáriánusnak viszont sosem fér bele, az a húslevesben főtt zöldség, vagy más hússal kapcsolatba lépett zöldséges raguból kiválogatott zöldség/gabonaféle. Nem fogyaszt továbbá halat sem. Ha viszont valaki azt mondja vegán, akkor tudhatjuk, hogy tisztán növényi étrendet folytat, és ételébe még tejtermék sem kerülhet. Remélem, most már mindenki tudja, hogy a vega rövidítésnek nem szinonimája a vegán, és a speciális étrendet követő ismerőseit is tökéletesen tudja majd megvendégelni.

Elsősorban a tisztán növényi étrenden lévőknek kell odafigyelni, de a mennyiségi szükségletek miatt a lakto-vegetáriánusoknak is ajánlott. Tudatosan odafigyelve viszont az állati fehérjékben megtalálható esszenciális aminosavak is bevihetőek. Ez növényi táplálékok helyes párosításával érhető el. Ezt nevezik fehérje komplettálásnak. Ami az egyikből hiányzik, az megvan a másikban. Erről a témáról korábbi cikkünkben olvashatsz részletesen.

Magas fehérjetartalmú növényekről olvashatsz ebben a korábbi cikkben.

Ha pedig a fehérjedús táplálkozás alternatív módjai érdekelnek, akkor ez a cikk neked való!

Levesek – amelyek lehetnének népszerűbbek

Egyes kultúrákban levest enni sem szokás. A franciák például leginkább valami könnyű salátát esznek előétel gyanánt. Mi viszont élünk-halunk az ízletes levesekért, sőt, újabb és újabb variációkat találunk ki, amelyeket elkészíthetünk. Pedig vannak hagyományos levesek, melyek a megérdemeltnél kisebb figyelmet kapnak. Belőlük láthatunk egy rövidebb összeállítást.

Az iskola az életre készít fel?

Sajnos köztudottan hatalmas mennyiségű olyan tananyagot sajátítunk el az iskolában életünk során, melyre a későbbiekben egyáltalán nincs szükség, miközben az élet alapvető hétköznapi dolgairól, teendőiről keveset tanulunk. Az iskola valóban az életre készít fel?

Betegek világnapja: sok népbetegség megelőzhető lenne helyes korai táplálással

Magyarországon a diabétesz, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek is egyre többeknek okoznak problémát, pedig a népbetegségek megelőzésért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Immunrendszerünknek fontos szerepe van többek között a betegségek elkerülésében és egészségünk megőrzésében, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani védekezőképességünk megerősítésére. 1993 óta február 11-én tartják a betegek világnapját, amelynek alkalmából az Első 1000 Nap elnevezésű egészségügyi tájékoztató kampány szakemberei a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immun erősítés fontosságára hívták fel a figyelmet.

Egyetem helyett – mi lesz veled a középiskola után?

Többféle lehetőségünk is van, hogy mit kezdjünk magunkkal a középiskola után. Az egyetem és a főiskola kézenfekvő megoldások, hiszen annyi a reklám körülötte. Ad neked még egy kis időt szabadon, hogy a fiatalságod élvezd, és tanulj, nemcsak szakmát, hanem az életet is. De nem ez az egyetlen lehetőséged.

Egyetemen – mi lesz velünk a középiskola után?

Február 15-e minden évben jellegzetes nap. Az érettségire és a felsőoktatásba való jelentkezést eddig a napig kell beadni. És ezek a napok általában kétségbeesett, bizonytalan kérdezgetésekkel telnek el: jól döntöttem? Mi lesz, ha nem vesznek fel? Nos, ha te is így vagy, fontos tudnod, hogy az élet rengeteg lehetőséget tartogat neked az egyetem, és az azon kívüli élet is.