Menü

UV sugárzás – avagy hogyan védjük bőrünket?

Napjaink problémája: az egyre erősödő napsugárzás. Bár a napsugárzás mindössze 51 %-a éri el a felszínt, amiből még 10 % visszaverődik, így tehát 41 % az, ami ténylegesen érint minket. Ezt is kettéoszthatjuk szórt és direkt sugárzásra. Mindkét esetben nyáron tetőzik a sugárzás erőssége, azonban a szórt sugárzás mindig gyengébb, mint a direkt.

A Napnak egyaránt vannak káros és áldásos hatásai is. Szükséges a D-vitamin szintézishez, erősíti az immunrendszert, de egyben napégést, bőröregedést és bőrrákot is okozhat, ha nem megfelelően védjük bőrünket.

Mindenkinek ismerős lehet az UV A, UV B és UV C sugárzás, azonban sokszor keverik, vagy tévesen kezelik némelyiket. Az UV A 320 és 400 nm közötti hullámhossz tartományba esik, ez teszi ki a felszínt elérő UV sugárzás legnagyobb hányadát. Ez felel az gyors, azonnali barnulásért, nem okoz leégést, azonban a bőr mélyebb rétegeibe is behatol és felgyorsítja a bőr öregedését. Ezen kívül sokszor az UV A felelős a napallergia, fényekcéma kialakulásáért és közvetve a bőrrákért is. A szoláriumokban is ilyen éri a bőrünket, ezért látszik szinte azonnal, pár perc után az eredmény, azonban a bőr ettől sokkal gyorsabban öregszik. Látjuk tehát, hogy ha nem is feltétlen égünk le, a bőrünk öregedését és esetleges megbetegedését még okozhatja a túlzásba vitt napozás.

Ezzel szemben az UV B sugárzás a 280 és 320 nm közötti tartományba tehető és jelentős részét elnyeli az ózonréteg. Ez felel a napégésért, azonban a hosszan tartó barnulásért is, emellett pedig ez indítja be a D-vitamin termelést és jelentős szerepe van a bőrrák kialakulásában.

Az UV C sugárzásról nem sűrűn hallunk, hiszen ez a 280 nm alatti tartományba eső sugárzás, az ózonrétegnek köszönhetően, nem éri el a földet. Nagy probléma lenne, ha az ózonréteg elvékonyodása miatt mégis elérné, mivel ez a sugárzás sejtroncsoló és rákkeltő hatású.

Na és hogyan védekezhetünk a fentebb említett káros hatások ellen? Természetesen különböző naptejekkel. A naptejeken általában azt nézzük meg, hogy hány faktoros. Ez az SPF-érték, ami a Sun Protection Factor rövidítése. Magyarul annyit tesz, hogy fényvédő faktor. Ez egy olyan szám, ami azt mutatja meg, hogy a használatával hányszoros időt tölthetünk a napon, a krém használata nélküli esethez képest. Fontos azonban a naptejeknek azt a tulajdonságát is megnézni mielőtt megvásároljuk, hogy víz- és izzadásálló-e, fotostabil, azaz nem gyengül a védelme fény és hő hatására, valamint nem okoz-e bőrirritációt. Ha megtaláltuk a tökéletes naptejet, még mindig van egy fontos dolog, amit az emberek nagy része sajnos nem tart be, így a legjobb minőségű naptej sem hatásos.

A naptejeken általában megjelölik az alkalmazandó mennyiséget, ami 2 mg/cm2, ez pedig lefordítva az egész testfelületre kb. 6 teáskanálnyi naptejet jelent. Valóban soknak tűnik, viszont, ha az előírtnál kevesebbet alkalmazunk, a védelem aránytalanul csökken. Ez azt jelenti, hogy ha fele ennyit kenünk magunkra, akkor a védelem nem a felére csökken, hanem akár kétszer, háromszor is gyengébb lehet.

Véradás egészségre gyakorolt hatásai

Manapság az emberi szervezet az egyetlen forrás, ahonnan vérhez juthatnak a rászorulók, ezért nagy szükség van arra, hogy minél több egészséges ember adakozzon. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint azon túl, hogy ezzel akár életeket is menthetünk, még az egészségünket is óvjuk általa.

Az iskola az életre készít fel?

Sajnos köztudottan hatalmas mennyiségű olyan tananyagot sajátítunk el az iskolában életünk során, melyre a későbbiekben egyáltalán nincs szükség, miközben az élet alapvető hétköznapi dolgairól, teendőiről keveset tanulunk. Az iskola valóban az életre készít fel?

Betegek világnapja: sok népbetegség megelőzhető lenne helyes korai táplálással

Magyarországon a diabétesz, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek is egyre többeknek okoznak problémát, pedig a népbetegségek megelőzésért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Immunrendszerünknek fontos szerepe van többek között a betegségek elkerülésében és egészségünk megőrzésében, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani védekezőképességünk megerősítésére. 1993 óta február 11-én tartják a betegek világnapját, amelynek alkalmából az Első 1000 Nap elnevezésű egészségügyi tájékoztató kampány szakemberei a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immun erősítés fontosságára hívták fel a figyelmet.

Egyetem helyett – mi lesz veled a középiskola után?

Többféle lehetőségünk is van, hogy mit kezdjünk magunkkal a középiskola után. Az egyetem és a főiskola kézenfekvő megoldások, hiszen annyi a reklám körülötte. Ad neked még egy kis időt szabadon, hogy a fiatalságod élvezd, és tanulj, nemcsak szakmát, hanem az életet is. De nem ez az egyetlen lehetőséged.

Egyetemen – mi lesz velünk a középiskola után?

Február 15-e minden évben jellegzetes nap. Az érettségire és a felsőoktatásba való jelentkezést eddig a napig kell beadni. És ezek a napok általában kétségbeesett, bizonytalan kérdezgetésekkel telnek el: jól döntöttem? Mi lesz, ha nem vesznek fel? Nos, ha te is így vagy, fontos tudnod, hogy az élet rengeteg lehetőséget tartogat neked az egyetem, és az azon kívüli élet is.