Menü

Miért ítélünk a külső alapján?

Számos szólás tartalmazza azt a nagy igazságot, hogy akármilyen emberek is vagyunk, mindig a lehető legegyszerűbb az lesz, ha valakiről a külseje miatt állítunk valamit. Néha ez az egész nem is tudatos, csupán annak az eredménye, hogy az érzékszerveink sokkal előbb hajlamosak egy ítéletet létrehozni a fejünkben, mint a racionálisabb, árnyaltabb gondolataink. És ez a külső alapján kialakult kép nem olyan könnyen kitörölhető vagy figyelmen kívül hagyható, mint azt gondolnánk. Hiszen a benyomást, ami mindig is ott lesz valamilyen szinten, ez alapján a kép alapján alkotja meg az agyunk.

De miért is? Az ember szeme alapvetően a szépet, a harmonikusat, az esztétikusat fogadja be legkönnyebben, magyarul az kelt benne jó érzést, ami ezeknek a kritériumoknak megfelel. Szeretjük a szimmetrikus, de különleges arcokat, a szép és finom vonalakat és vonásokat, és az ízlésességet. A külső alapján belső tulajdonságokra asszociálunk, teljesen tudatunkon kívül. Ha pedig valakinek a külseje pozitív érzelmeket vált ki belőlünk, szinte rögtön megszavazzuk neki a bizalmat, és olyan tulajdonságokat társítunk hozzá ismeretlenül, amelyek vonzóak a számunkra. Ha nagyon mély benyomást tesz ránk valakinek a külseje, akkor később nem a tettei alapján fogjuk felülírni a véleményünket róla, hanem a véleményünk alapján értékeljük és ítéljük meg a cselekedeteit. Ez általában pozitív irányba billenti a mérleget olyankor, amikor valaki nagyon tetszik nekünk, és negatív irányba olyankor, ha ez a külseje iránt érzett szimpátia nincs meg bennünk. Ez nem probléma önmagában, de azért érdemes óvatosnak lenni, hiszen az ítélőképességünket igencsak próbára teszi.

Nemcsak első látásra vagyunk hajlamosak a külsőségek alapján ítélni, hanem tartós véleményt is formálunk folyamatos, csupán vizuális benyomások alapján. Erre egy nagyon jó példa lehet egy többször megismétlődő eladó-vásárló viszony. Ugyanis ebben az esetben előfordulhat, hogy a két fél semmilyen tulajdonságára nem derül fény, viszont a többszöri találkozás többszöri külső benyomást jelent. Ez alapján pedig az emberek nagy része úgy gondolkodik, hogy jobban szereti azt az eladót/pultost/pincért, aki számára szebbnek tűnik. És ez fordítva is így van, a kellemes vizuális élményt nyújtó vevő szimpatikusabb lesz az őt kiszolgáló személynek. De ez a legtöbb állásinterjún, felvételin is így van: a szimpátiát a külső alapján meghozott ítéletek alakítják ki, a szimpátia pedig igen jelentős az ilyen esetekben. Tehát, bárkire is szeretnénk jó benyomást tenni, nem elég csak az intellektualistásunkkal, tudásunkkal, műveltségünkkel és kedvességünkkel lenyűgözni, hiszen mindezek csak később derülnek ki számára. A külsőnknek is sugároznia kell valamit. Ez a valami pedig leginkább az igényesség, hiszen ez az, amiért tehetünk. Persze ettől még nem biztos, hogy a másik szépnek és szimpatikusnak fog találni minket, de még mindig jobb ezért is a lehető legtöbbet megtenni, mint várni és végül csalódni.

Nyári kalandok

Rengeteg regény, film és sorozat épül arra az elterjedt gondolatra, hogy nyáron az embernek esélye van másfajta életet élni, új dolgokat kipróbálni, kalandokba belevetni magát. De van-e a nyári kalandok mögött valami tartalom?

Van-e értelme szünetet tartani?

Azzal, hogy a világ és a róla alkotott képünk is egyre modernebb, sok új és nem annyira új gondolkodásmód terjed el napról napra. De hogy milyen módon éljük meg a kapcsolatainkat, azt mindig egyfajta különös misztérium övezi. Sokféle szintje és fokozata van, és még annál is több módja. A szüneteltetés az egyik olyan apró szelete ennek, amelyről meglehetősen eltérően tudunk gondolkodni. Mégis könnyebb volna, ha jobban értenénk, mit is jelent.

Mi vagy ki alakíthat ki jó csoportot?

Ha jól szétnézünk a világban, minden intézmény kisebb csoportokra osztja az emberek sokaságát. Csakhogy ezek nem önkéntes alapon alakulnak ki, és nem is feltétlenül szerencsés összetételűek. Mégis előfordul, hogy egy jó csoportdinamikával rendelkező, közösségnek tekinthető csoportosulás alakul ki. Ám ennek vannak bizonyos feltételei.

A lustaság kialakulásának okai

Génterápiával kezelt lusta majmokat munkamániássá változtatták. A felfedezés, amelyik rávilágít arra, hogy hogyan dolgozik az agy.

Az egoizmus, ahogyan még nem láttad

Természetesen az önközpontúság és önimádat nem vonzó tulajdonság. Ennek ellenére nem szabad úgy tekintenünk, mint egy javíthatatlan és megfejthetetlen hibát. Sok minden állhat az egoizmus hátterében, és sok pozitív dolgot is eredményezhet. Ezért azt javaslom, áss a mélyére, ismerd meg, tudj róla, így helyesebben tudod felmérni a helyzeteket.