Menü

Mi történik, ha éhezünk?

Egy átlagos felnőtt szervezet – kortól és aktivitástól, nemtől függően - naponta 2000-2500-3000 kalóriát igényel, fehérjék, vitaminok, nyomelemek, szénhidrátok, zsírok megfelelő kombinációjában. Ha túl kevés a kalóriabevitel, drasztikus a fogyókúra, koplalunk, VAGY folyton üres kalóriákat eszünk, tápértékek, vitaminok bevitele nélkül táplálkozunk, akkor éhezik a szervezet. Az éhezés lehet mennyiségi és minőségi is.

Ha valaki éhezteti magát, akkor legyengíti az immunrendszerét, leépíti az izmait, de a súlyos koplalás, akár halálhoz is vezethet.

A minőségi és mennyiségi éhezés között annyiban van különbség, hogy a minőségi éhezéssel a bevitt táplálék elegendő kalóriát tartalmaz, azonban a táplálék összetétele miatt számtalan tápanyag hiányzik, gondoljunk például bizonyos aminosavakra és zsírsavakra, amit a szervezet nem tud önmaga előállítani, sőt a vitaminok és nyomelemek jelentős része is ebbe a csoportba tartozik.

Kalóriaszegény, mennyiségi éhezős étrend mellett szervezetünk az energiát hasznosító izmokat is lebontja, majd a koplalás abbahagyását követően csak a zsírt építi vissza, majd jól el is raktározza, felkészülve a következő koplalásra, azaz arra, hogy mikor vonják meg tőle legközelebb a táplálékot.

A szervezet egyik alapvető feladata a vércukorszint fenntartása, mivel a központi idegrendszer működéséhez elengedhetetlen a glükóz. Éhezéssel a glikogénraktárak kimerülnek, ezt követően pedig a szervezet a fehérjék lebontásából származó aminosavakból állítja elő a szervezet működéséhez szükséges glükózt.

Az éhezés során a test zsírszövetei lebontódnak, az izomzat sorvadni kezd, a csontok „kiugranak” szinte a helyükről, az immunrendszer teljesen legyengül. A minimális sóbevitel miatt csökken a vérnyomás, amely hirtelen ájuláshoz vezethet.

A minőségi éhezés (huzamosabb ideig a létfontosságú tápanyagok megvonása) kevésbé feltűnő elváltozásokkal jár, de súlyos vitamin-és nyomelemhiány alakul ki.

A mennyiségi éhezéssel ellentétben – amely a szegény országokra jellemző, ahol nincs elég élelem – a minőségi éhezést folytatók általában sokat esznek és kalóriadúsan, azonban ezek többsége üres kalória, nasi, csokoládé, cukorka, chipsz, rágcsálnivalók, sütemények, gyorséttermi ételek, melyek nem elégítik ki a szervezet vitaminigényét.

A minőségi éhezés (túl sok kalóriában kevés tápanyag) következményeit gyakran csak akkor veszik észre az érintettek, amikor a vitamin- és ásványianyag hiány már állandó fáradékonysághoz, töredező körmökhöz, hajhulláshoz, idegrendszeri problémákhoz vezet, mint stressz, idegesség, állandó feszültség. Jellemzőek a fizikai tüneteknél a romló fogak, és természetesen az elhízás is, hiszen csupa egyszerű szénhidrátokat fogyaszt az illető. A minőségi éhezés és az egyoldalú táplálkozás közé nyugodtan tegyünk egy egyenlőségjelet.

Míg a szegény országokra az éhínség a jellemző, addig a modern országok népbetegsége a minőségi éhezés, az egyoldalú táplálkozás. A megoldás most is a jó öreg módszer: változatos és egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás, elegendő alvás, megfelelő étrendkiegészítők és vitaminok, friss levegő.

A többműszakos munkarend hatásai az egészségre

Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Dolgok, amik a fehérjeszegény diéta hatásai

30 éves korunkig a szervezet gyorsan regenerálja önmagát, 30 év után azonban sokkal könnyebben törnek a csontok, mint gyógyulnak. Hogy erősítheted meg tested vázát? Természetesen kalciummal, amelynek a fehérje a legjobb forrása.