Menü

Mikor kezdjünk el aggódni, hogy nem jön a baba?

Amikor az ember babát szeretne, valljuk be, kicsit valahol úgy képzeli el, hogy pár hét után már kezében tarthatja a pozitív terhestesztet, virágszirmok hullanak az égből, lágy zene szól és örömmel újságolhatja párjának a boldog hírt. Azonban a valóság az, hogy két teljesen egészséges embernél sem számít ritkaságnak, ha esetleg egy vagy két évig nem érkezik a várva várt gyermekáldás.

Az első és legfontosabb kérdésünk ilyenkor mindig az, hogy mennyi idő elteltével forduljunk orvoshoz?

A legtöbb orvos szerint, legalább egy-másfél évig kell próbálkozni a teherbeeséssel, addig felesleges aggódni. Természetesen a kor közrejátszik, de egy 30-35 éves párnál teljesen természetesnek számít, ha csak másfél év múlva sikerül a babaprojekt.

35 év felett természetesen már szorít az idő, a termékenység a kor előre haladtával csökken, ilyenkor már érdemes orvossal megbeszélni a teendőket és a lehetőségeket, de megijedni ekkor sem kell, ha nem sikerül az utolsó letett fogamzásgátló tabletta után pozitív terhestesztet produkálni.

Természetesen semmiképp sem szabad magunkat, vagy partnerünket hibáztatni termékenységi problémák miatt, azonban egy idő után mégis célszerű felkeresni egy endokrinológust, aki mindkét felet kivizsgálja.

A férfi terméketlenséget okozhatja a spermium betegsége – például alacsony spermiumszám, spermák lassú mozgása, de közrejátszhat az életkor, immunproblémák, túlsúly, vagy esetleg nemi beetgségek, azonban bizonyos kezelések javíthatnak ezeken az állapotokon.

Rengeteg fontos tápanyagot tartalmaznak a leveles zöldségek, pl. spenót, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, hagyma, fokhagyma, uborka, zeller, sárgarépa, spárga, cukkini, paprika, édesburgonya, illetve ajánlottak a gyümölcsök közül az alma, körte, papaya, kiwi, citrom, valamint a bogyós gyümölcsök, ezek fogyasztása jótékonyan hat a termékenységre.

A női terméketlenség esetében is több tényezőt lehet felsorolni, például az életkor, melynek előrehaladtával a petesejtek száma csökken, kismedencei gyulladásos betegségek, petefészek ciszták, policisztás ovárium szindróma, rendszertelen menstruáció, testsúly.

A gyermekáldást a döntés meghozatala után sokan azonnal várják, természetesen senki sem szeret várakozni, ám erről a természet dönt. Nagyon nehéz a várakozással teli időszak, de a fenti tanácsokkal, életmódváltással, vizsgálatokkal, vitaminokkal meg lehet támogatni.

Martinka Dia

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.