Menü

Nyelvtanulás kisgyerekkorban

Mikortól tanuljon nyelvet a gyerekünk? Nem korai, nem késő? Néhány kérdés, mely sok szülőt foglalkoztat. Melyik oldalon van az igazság? Nézzünk meg néhány érvet és ellenérvet ezzel kapcsolatban. Bármikor is kezdjük a gyermekeink nyelvtanítását, a fő szempont mindig a játékosság kell, hogy legyen, nem pedig a kötelesség, a kényszer, az erőltetés.

Egy új nyelv bevezetésével a gyerekek nem csak az adott nyelvet tanulhatják meg, hanem más kultúrákat is megismerhetnek, tájékozottabbak lesznek, több inger éri őket, kinyílhat a világ számukra.

Minél korábban ismerkednek meg a nyelvvel, annál könnyebben tanulják meg és fogadják el.

Érdekes neurológiai megfigyelésről olvastam, mely szerint 12 éves korig ugyanazt az agyterületet használják a nyelvtanulás során, mint amit az anyanyelvük esetében, így könnyen és természetesen tudják a másik nyelvet is elsajátítani, ez pedig azért elgondolkodtató.

A játékos tanulás során alapszavakat, alaptevékenységeket tanítanak a kicsiknek, fokozatosan haladva, s ehhez valószínűleg részletesen kidolgozott, korosztályukhoz igazított, speciális tananyagokat használnak, modern technikai eszközökkel, rengeteg játékkal, dalokkal, mondókákkal, mesékkel.

Akik a korai nyelvtanulás mellett állnak, általában azzal érvelnek, hogy a gyerkőcök sokkal fogékonyabbak az új ismeretekre, és könnyebben tanulnak és játékos formában nekik nem jelent kényszert, s mivel olyan az agyuk, mint a szivacs, ezért érdemes ezt kihasználni.

Természetesen mindig van más vélemény is, akik pedig úgy gondolják ez korai, s hagyjuk inkább felhőtlenül játszani a kicsiket, tanulni ráérnek később. Ezt az elméletet is sokam támogatják, s ebben is van némi igazság.

Ők azzal érvelnek, hogy óvodás korban a tanulásnál sokkal fontosabb a játék, a móka, a kreativitás fejlesztése, a többi ráér iskolás korban.

Én magam már olyan német nemzetiségi óvodába jártam, amely a korai nyelvtanulásra fektetett hangsúlyt, s korán megtanultam egy másik nyelv hangzásvilágát, másik nemzet kultúráját, dalait, szokásait, azonban nyelvi szinten sok nem maradt meg bennem azokból az évekből, mindenesetre a világ kinyílt kicsit és sok érdekes dologgal találkoztam, új ingerek értek, természetessé vált az a közeg, s ha így vesszük, nem volt hiábavaló, megszerettem azt a nyelvet és későbbiekben is azt tanultam tovább, így össze mindenesetre nem zavart kisgyerekként és nem volt túlzó sem. Már amennyire emlékszem persze.

Az biztos, hogy a szakemberek abban egyetértenek, hogy először az anyanyelvet kell stabilan elsajátítania a kisgyereknek, és csak utána következhet az idegen nyelv, mindenképp játékos formában. S az pedig egy nagy igazság, hogy valami elkezdeni megtanulni soha nem késő.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.