Menü

Mi az az alapozó terápia és mely gyerekeknek javasolt?

Pár éve még én sem tudtam volna megválaszolni a kérdést, hogy mi is az az alapozó terápia, de ma már szülőként tudom, hogy egy komplex, mozgásfejlesztésen alapuló, idegrendszert fejlesztő mozgásterápiáról van szó, mely segíti a gyerekek fejlődését. Az én fiam óvodásként, az iskolára készülve járt erre a terápiára, s bevallom, látványosan sokat fejlődött abban az egy-másfél évben.

Szakembertől megtudtam, hogy minden mozgásfajtához egy, vagy több agyi terület érése kapcsolódik és amennyiben ez a fejlődés megszakad, vagy egy-egy elem kimarad, esetleg nem megfelelő sorrendben épül egymásra, akkor az idegrendszer egyes területei nem megfelelően fejlődnek, ami beszéd- és mozgásügyességi problémákkal, iskoláskorban pedig tanulási nehézségekkel jelentkezhet. Az alapozó terápia ezen a problémán hivatott játékos formában segíteni.

Az Alapozó Terápia tulajdonképpen egy olyan fejlesztés, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy újrajárja a fejlődésben kimaradt lépcsőfokokat. A terápia a mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatokat kognitív fejlesztéssel ötvözi.

Mint említettem az én fiam az iskolára való felkészülés gyanánt látogatta a tornát, hiszen ez a mozgás segíti a térbeli-és időbeli tájékozódást, javítja a mozgáskoordinációt, támogatja a koncentráció kialakulását, fejleszti a ritmusérzéket, észlelést és érzékelést, megdolgoztatja a jobb és a bal agyféltekét, ezek a fejlesztő gyakorlatok pedig kulcsfontosságúak a későbbi írás-olvasás tanulás szempontjából.

A foglalkozások játékos formában fejlesztik a kézdominanciát (jobb- vagy balkezesség) és a finom motorikát, illetve fejleszti az anyanyelvi készséget megkésett, hibás beszédfejlődés esetén.

A mozgásfejlesztési gyakorlatsorok hatnak a beszéd működéséért felelős területekre.

Az alapozó terápia 5 éves kortól ajánlott, de felső tagozatos gyerekeknél is sikerrel alkalmazható. A foglalkozásokon számos mozgásfejlesztő eszközt használnak, a trambulintól kezdve a labdákon, karikákon, köteleken és babzsákon át az akadálypályákig, melyeket a gyerekek élvezettel és egyre ügyesebben használnak.

A terápia nagyon hatásos többek között megkésett beszédfejlődés esetén, figyelemzavaros gyerekeknél, fejlődésben elmaradt ovisoknál.

A módszer alkalmazása előtt szükséges a gyermekek vizsgálata, melynek során a szakember megbeszéli a szülőkkel a problémás területeket, tüneteket. A terápia, fejlesztés időtartama átlagosan két év, ez a gyermek fejlődésétől és kiindulási szintjétől függően 1-2 év is lehet. A módszert fejlesztésre kizárólag azok a gyermekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek alkalmazhatják.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.