Az éjszakai evés így hat a testre
- Dátum: 2022.10.25., 18:27
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- adrenalin, egészség, éjszaka, életmód, energia, étvágy, evés, fogyás, kortizol, testsúly
Nemcsak az számít, mit eszünk. Egészségünk védelme érdekében legalább ilyen fontos az is, hogy mikor - derül ki a Manchesteri Egyetem tudósainak kutatásából. A szakértők laboratóriumi körülmények között tenyésztett sejtek és egerek tanulmányozása során figyelték meg, hogyan függ össze cirkadián ritmusunk - vagyis napi biológiai óránk - az emésztéssel és az anyagcserével.
Egy egészséges ember szervezetében a stresszhormonként is ismert kortizolból reggel nyolc óra körül van jelen a legtöbb - ez ad elegendő energiát az ébredéshez és a napkezdéshez. Kortizolszintünk hajnali három óra körül éri el a legalacsonyabb értékeket, majd újra termelődni kezd és reggel nyolckor ismét csúcsértéken áll.
A kortizolszint a reggeli csúcs után délelőtt mérséklődik, adrenalin- és szerotoninszintünk viszont ekkor kezd növekedni. Dél körül pörög leginkább az anyagcserénk - sokan ezért érzik farkaséhesnek magukat ebédidőben -, dél múltával pedig a kortizol csökkenésével lelassul az anyagcsere, ilyenkor jön a kora délutáni "kajakóma". Estére a szerotonin helyét fokozatosan átveszi az egyre termelődő "alváshormon" - melatonin -, hajnali 3-kor pedig jön a már említett kortizol-mélypont.
Nyilván azok vannak a legnehezebb helyzetben, akiktől a munkájuk rendszeres éjszakai ébrenlétet követel. Ők ugyanis nem tudnak a Nap járásához alkalmazkodni étkezéseikkel , mert szinte végigalusszák a nappalt.
Mindegy, hogy éjszakai gyakori felébredésekről van szó, vagy az elalvás előtti lakomáról, alvás közben anyagcserénk lelassul, tehát a bevitt kalória sokszorosan fejti ki negatív hatását. Nem véletlen, hogy az éjszakai evés szindróma kapcsán érintettek gyakran szenvednek az elhízástól. A súlyfeleslegről pedig érdemes tudni, hogy nem pusztán esztétikai problémát okoz, hanem komoly egészségügyi kockázatokkal is együtt jár. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, az ízületi problémák mellett pszichés gondok, depresszió is kialakulhat az érintetteknél. Fontos tehát, hogy az éjszakai evések számát egészségünk megőrzése érdekében is csökkentsük.
Az éjszakai evés szindróma nem csak a felborult hormonális viszonyokkal magyarázható, hanem sok esetben azzal a pszichés hozzáállással is, amin nem könnyű változtatni.
Fontos, hogy lássuk magunk előtt azt a célt, amiért az életmód átalakítása egyre sürgetőbb, és szilárd elhatározással menjünk végig a felé vezető úton. Az életmódváltás nem valamiféle divatos szófordulat, hanem olyan létező segítség, mellyel egészségünket és testsúlyunkat is helyreállíthatjuk.
Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat
A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.
Hogyan hat a nikotin a szervezetünkre?
A cigaretta elszívása során belélegzett füst 90%-a a tüdőbe jut, innen a vérbe kerül és 8 másodperc múlva eléri az agyat; olyan gyorsan, mint egy vénás injekció.
Herpesz. Megelőzés és kezelés gyógynövényekkel
Sokunk mindennapjait keserítik meg olykor az apró fájó hólyagocskák. Többféle típusa van, a legismertebbek a közönséges herpeszek, ezek leginkább a szájon, az orron, a bőrön- és a nyálkahártya határán jelentkeznek, emellett léteznek genitális, tehát nemi szervi herpeszek is, ám mint a legtöbb betegség, odafigyeléssel ez is megelőzhető.
A hiperpigmentáció és kezelése
Apró barna foltok az arcon? Mit tehetünk, hogyan kezelhetjük, mit jelent a hiperpigmentáció?
A többműszakos munkarend hatásai az egészségre
Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.