Menü

Lécre fel!

A síelés eredete a régmúlt időkre vezethető vissza. Az első , mocsárban talált síléc korát nagyjából 2-5 ezer évesre becsülik. Azonban a finn suksi szó, ami síelést jelent még régebbi, szinte bizonyos, hogy legalább ötezer éves.
Több korai kőkorszakban született barlang és sziklarajzot is felfedeztek, amely arról árulkodik, már az őskorban is ismerték a sílécet, hiszen ezeken a műveken sílécet használó emberek láthatóak. Az egyik legismertebb ilyen rajzot 1929-ben találták meg a norvég Rödöy szigetén.
A korai időkben feltehetően kétféle sílécet használtak: az egyik a mai hócipőre hasonlít leginkább, és nyersbőrrel fedték be a talpát a csúszás érdekében. A másik már csúszósí, amelynek talpa mélyen barázdált, az orra felfelé kunkorodik és a lécek párhuzamosak, hosszuk pedig igen változatos egytől-öt méterig terjedhet.

Más érdekes bizonyítékok is akadnak, amelyek arra utalnak, hogy valóban régóta ismerik és használják a síléceket az emberek. A bizánci történetíró Procopius 550-ben is írt erről, de kínai, izlandi művekben is találkozunk a síeléssel.
A XVI. századtól a síelés adta lehetőségeket jobbára a katonák fordították hasznukra, a harcban nagy segítségükre volt, hogy könnyebben, gyorsabban tudtak mozogni a sítalpakkal.
Aztán később arra is rájöttek az emberek, hogy remek szabadidős tevékenység. Az első versenyt a norvég Tromsöben 1843-ban rendezték meg, s ettől kezdve a sportág robbanásszerű fejlődésnek indult. Az alpesi sízés technikáját az osztrák Lilienfeldben élő földbirtokos Mathias Zdarsky ismertette 1896-ban megjelent művében, de az ő nevéhez fűződik a síkötés feltalálása és az első lesikló verseny megrendezése is (1905).

Hazánkban először Kőszegen síelt bizonyos Chernel István ornitológus, majd 1908-ban megalakult az első síklub is, amely szövetségi feladatokat is ellátott. A nemzetközi szövetség 1924-ben jött létre és az alapító országok között volt Magyarország is. Az olimpiákon az alpesi sí 1936-tól szerepel.
El is érkeztünk tehát az alpesi síeléshez, amely az egyik legnépszerűbb sport a téli olimpiákon. Öt szakágból áll: lesiklásból, műlesiklásból, óriás műlesiklásból, szuperóriás műlesiklásból és alpesi összetettből. Valamennyi szám lényege ugyanaz, a lehető leggyorsabb idő alatt kell célba érni a kijelölt pályán az irányjelző kapukon áthaladva. Ha a versenyző elvéti a kaput, akkor kizárják.

A lesiklás a leggyorsabb versenyszám, az elérhető sebesség akár 150 kilométer/óra is lehet. Általában 2-4 ezer méter hosszú a pálya, a szintkülönbség a férfiaknál 500-1000 méter, míg a nőknél 500-800 méter. A gyztes, aki leggyorsabban teljesíti a piros zászlókkal szegélyezett pályát.
A műlesiklás az alpesi sí legtechnikásabb száma, és a leglassabb is, hiszen 40-50 kilométer/órával haladnak a versenyzők. A pálya meredeksége 20-35 fok, a hossza pedig maximum 700 méter. A pályán kapukat helyeznek el váltakozva piros és kék színűeket, amelyeket a lehető leggyorsabban szlalomozva kell megkerülni és célba érni. Fontos még, hogy a piros kapukat jobbról, a kékeket balról kell megkerülni.

Az óriás műlesiklás az előző két szám egyvelege. A pálya hossza 1200-1800 méter, a szintkülönbség 250-500 méter, a kapukat pedig távolabb helyezik el egymástól, így nagyobb sebesség érhető el.
A szuperóriás műlesiklás a lesiklás és az óriás műlesiklás között helyezkedik el. Több a kanyar, de rövidebb a pálya, és viszonylag gyorsan célba érnek a sportolók.
Az alpesi összetett pedig egy lesikló és két műlesikló futam összesítéséből áll.

Sorozatunk előző része:
Söprés innen!

Fotó:
sxc.hu

Attól, mert „mentes”, még nem fogyaszt

Nagy divat manapság a „mentes” étrend. Való igaz, a mentes ételek ugyan tehermentesítik a szervezetet számos allergén élelmiszertől, megszüntethetnek fennálló gyulladásokat, gyomorproblémákat, azonban biztos benne mindenki, hogy ettől fogyni is fog? Csak kérdezem.

Szokások, amelyeket kerüljünk a fogyás érdekében

A felesleges kilók elleni küzdelem igen széles határokat feszeget. Az ésszerű és egészséges étrendváltoztatásoktól kezdve a drasztikus módszereken át egészen a beteges viselkedésig bármi előfordulhat. A fogyni vágyók sajnos túl sok agyament dolgot képesek megtenni és nem is tudják mennyire károsíthatják vele szervezetüket.

Tudnivalók az edzés előtti étkezésről

A kívánt álomalak eléréséhez tudatos tervezésre, tájékozottságra van szükség. Ha fejben már eldöntöttük, hogy mit szeretnénk nem mindegy, hogyan vágunk bele. Egy jól átgondolt program segítségével az eredmény magáért fog beszélni.

A bemelegítés elengedhetetlen fontossága

Miért kell bemelegíteni edzés előtt? Hogyan kell ezt végezni? Mit veszítesz, ha kihagyod? Remélem ez a cikk segítséget fog nyújtani abban, hogy ne ész nélkül kezdj neki az edzésnek.

Bulgur,a diétázók egyik kedvenc eledele

Eddig netán csak szemezgettél vele, de nem merted még kipróbálni? Vagy már jól ismered, és érdekel, hogy köreten kívül még hogyan tudod elkészíteni? Most minden kérdésedre választ kaphatsz.