Menü

Lécre fel!

A síelés eredete a régmúlt időkre vezethető vissza. Az első , mocsárban talált síléc korát nagyjából 2-5 ezer évesre becsülik. Azonban a finn suksi szó, ami síelést jelent még régebbi, szinte bizonyos, hogy legalább ötezer éves.
Több korai kőkorszakban született barlang és sziklarajzot is felfedeztek, amely arról árulkodik, már az őskorban is ismerték a sílécet, hiszen ezeken a műveken sílécet használó emberek láthatóak. Az egyik legismertebb ilyen rajzot 1929-ben találták meg a norvég Rödöy szigetén.
A korai időkben feltehetően kétféle sílécet használtak: az egyik a mai hócipőre hasonlít leginkább, és nyersbőrrel fedték be a talpát a csúszás érdekében. A másik már csúszósí, amelynek talpa mélyen barázdált, az orra felfelé kunkorodik és a lécek párhuzamosak, hosszuk pedig igen változatos egytől-öt méterig terjedhet.

Más érdekes bizonyítékok is akadnak, amelyek arra utalnak, hogy valóban régóta ismerik és használják a síléceket az emberek. A bizánci történetíró Procopius 550-ben is írt erről, de kínai, izlandi művekben is találkozunk a síeléssel.
A XVI. századtól a síelés adta lehetőségeket jobbára a katonák fordították hasznukra, a harcban nagy segítségükre volt, hogy könnyebben, gyorsabban tudtak mozogni a sítalpakkal.
Aztán később arra is rájöttek az emberek, hogy remek szabadidős tevékenység. Az első versenyt a norvég Tromsöben 1843-ban rendezték meg, s ettől kezdve a sportág robbanásszerű fejlődésnek indult. Az alpesi sízés technikáját az osztrák Lilienfeldben élő földbirtokos Mathias Zdarsky ismertette 1896-ban megjelent művében, de az ő nevéhez fűződik a síkötés feltalálása és az első lesikló verseny megrendezése is (1905).

Hazánkban először Kőszegen síelt bizonyos Chernel István ornitológus, majd 1908-ban megalakult az első síklub is, amely szövetségi feladatokat is ellátott. A nemzetközi szövetség 1924-ben jött létre és az alapító országok között volt Magyarország is. Az olimpiákon az alpesi sí 1936-tól szerepel.
El is érkeztünk tehát az alpesi síeléshez, amely az egyik legnépszerűbb sport a téli olimpiákon. Öt szakágból áll: lesiklásból, műlesiklásból, óriás műlesiklásból, szuperóriás műlesiklásból és alpesi összetettből. Valamennyi szám lényege ugyanaz, a lehető leggyorsabb idő alatt kell célba érni a kijelölt pályán az irányjelző kapukon áthaladva. Ha a versenyző elvéti a kaput, akkor kizárják.

A lesiklás a leggyorsabb versenyszám, az elérhető sebesség akár 150 kilométer/óra is lehet. Általában 2-4 ezer méter hosszú a pálya, a szintkülönbség a férfiaknál 500-1000 méter, míg a nőknél 500-800 méter. A gyztes, aki leggyorsabban teljesíti a piros zászlókkal szegélyezett pályát.
A műlesiklás az alpesi sí legtechnikásabb száma, és a leglassabb is, hiszen 40-50 kilométer/órával haladnak a versenyzők. A pálya meredeksége 20-35 fok, a hossza pedig maximum 700 méter. A pályán kapukat helyeznek el váltakozva piros és kék színűeket, amelyeket a lehető leggyorsabban szlalomozva kell megkerülni és célba érni. Fontos még, hogy a piros kapukat jobbról, a kékeket balról kell megkerülni.

Az óriás műlesiklás az előző két szám egyvelege. A pálya hossza 1200-1800 méter, a szintkülönbség 250-500 méter, a kapukat pedig távolabb helyezik el egymástól, így nagyobb sebesség érhető el.
A szuperóriás műlesiklás a lesiklás és az óriás műlesiklás között helyezkedik el. Több a kanyar, de rövidebb a pálya, és viszonylag gyorsan célba érnek a sportolók.
Az alpesi összetett pedig egy lesikló és két műlesikló futam összesítéséből áll.

Sorozatunk előző része:
Söprés innen!

Fotó:
sxc.hu

Hagyd abba a kényszerevést!

A kényszer okozta étkezést egyfajta pótcselekvésnek nevezhetjük, hiszen ez a tevékenység mindig kompenzálni próbál valamit, általában lelki problémát. A kényszerevés gátat szab a diétának, fogyókúrának, nem is kérdés: mielőbb le kell szokni róla. De hogyan?

Nyújtás tökéletesítésének módszerei

Mint tudjuk a sport elengedhetetlen része a bemelegítés és a nyújtás. Sokan az idő hiányára való tekintettel elhanyagolják ezeket és egyből a futópadra ugranak. Viszont, hogyha jól végiggondoljuk, például a munkából hazaérve is általában leülünk egy percre és megállunk egy picit, ami segít abban, hogy ráhangolódjunk az elkövetkezendő feladatra. Testünk hálás lesz nekünk, hogyha időt szánunk rá. Ezért a továbbiakban bővebb információkat kaphatsz arról, hogyan tudhatod az edzésed végén az i-re a pontot tenni.

A sütit vagy a brokkolit? Ez itt a kérdés

Minden diétázóval előfordul, hogy olykor elcsábul, nem tartja 100% az étrendjét, melléeszik. Emberek vagyunk, nem gépek és néha bizony hibázunk. Ahelyett, hogy sokkot kapva számolgatnánk mennyi kalóriával vétkeztünk, inkább gondoljuk végig, hogyan tervezhetjük újra a heti menüt.

Mesterséges édesítőszerek – inkább ne!

A legújabb kutatások szerint a sokak által előnyben részesített mesterséges édesítőszerek mégsem annyira kedvezőek. Az emésztő szervrendszerünk mikroorganizmusai ugyanis nem tolerálják ezeket az anyagokat. Új kutatási eredmények következnek.

A sikeres életmódváltás három fő szabálya

Amikor diétáról írunk, nem két hónapos fogyókúráról beszélünk. Életmódváltásról van szó, ami élethosszig tart. Hogy mindez sikeres legyen és hosszú távú, ehhez fejben is rendet kell tenni, s megfogadni három fő szabályt!