Menü

Már nem a disznó túrja ki

A szarvasgomba az egyik legmenőbb, legdivatosabb és legdrágább ételalapanyag. Kevesen tudják, hogy Magyarország fogyasztásában kevésbé, de termesztésében igazi nagyhatalom.

Gomba, étel, fűszer, afrodiziákum, státuszszimbólum – az összes fogalom megvan a természet e piciny alkotásában, amelynek az ízéről azt szokták mondani, hogy semmihez sem hasonlítható. Ez persze még nem lenne elegendő ahhoz, hogy igazi, hamisíthatatlan különlegességről beszéljünk. A szarvasgomba specialitását, értékét íze mellett ritkasága és a gomba tulajdonságait, termesztését övező misztikum adja.

Érdekesség, hogy a szarvasgombáról és termesztéséről ma elsősorban Franciaország, vagy Olaszország jut eszünkbe, azonban Magyarország is igazi nagyhatalomnak számít e téren. Hazánkban a gomba szedésének, fogyasztásának és árusításának komoly hagyományai alakultak ki a 15. századtól kezdve. A „régi” erdők gyökereivel szimbiózisban, föld alatt élő gombafajtának a honi adottságok igencsak kedveztek, és a 20. század elején még virágzott a magyar szarvasgomba, azonban később, a második világháborút követően ez irányú tudásunk és igényünk mintha teljesen eltűnt volna. Az utóbbi két-másfél évtizedben ugyanakkor ismét fejlődésnek indult az iparág, amit jól mutat, hogy termelésben az olasz-spanyol-francia trió mögött a negyedikek vagyunk a világon. Fogyasztásban ugyanakkor jelentős elmaradunk az élmezőnytől.

A szarvasgombának rengeteg fajtája van, közöttük akad olyan, amely nálunk a legelterjedtebb, ez az édes ízéről ismert homoki szarvasgomba.

A gombák megtalálása nem könnyű feladat, ismert, hogy ehhez speciálisan kiképzett kutyák, illetve disznók segítségét veszik igénybe. Utóbbi ma már ritka, egyes helyszíneken bemutató elemként alkalmazzák. A sertés egyébként nagyon szereti az ínyencséget, megtalálja és kitúrja a föld alól. A gomba jelenlétére a felszínen több jel is utalhat, de ezeket csak gyakorlott szem veszi észre. Kiemelése, szállítása és tárolása is szaktudást igénylő feladat.

A szarvasgombát számos étel elkészítésénél használják. Elsősorban a kevésbé erős, markáns ízek mellett érdemes bevetni, azért, hogy különleges aromája ne legyen elnyomva. 

Fotó:
pixabay.com

Már csekély testsúlycsökkentés mérsékli a társbetegségek kezelésére fordított gyógyszerek költségeit

Az elhízás népbetegség, sőt nem túlzás azt állítani, hogy már-már világméretű járvány. Sajnos hazánk Európa legelhízottabb nemzete az OECD adatai alapján, így nem csak a megelőzés, hanem a kezelés is kiemelt fontossággal bír. Az egyéni egészségügyi kockázatokon túl az elhízás következtében kialakuló betegségek mintegy 207 milliárd forintos többletterhet rónak az államkasszára.

Az egyik legszuperebb fehérjeforrásunk, a tojás

Nem a legolcsóbb fehérjeforrás, de az egyik legjobb. Egy átlagos, és rendes tojás ~60 gramm. Sajnos sokan az olcsóbbat veszik meg, de az „S” méretűek többnyire még az 50 grammot se érik el.

Évezredes csodaszernek mondható a kefir

Ha az egészséges táplálkozásról beszélgetünk, amely elősegíti a megfelelő emésztést is, akkor rövid időn belül a kefir is szóba kerül, amit már nagyon régóta az emberek. De mit is érdemes tudnunk róla?

A káposztafogyasztás áldásos hatásai

A káposzta változatai mindenki számára elérhető, számtalan módon felhasználható, olcsó, emellett pedig rendkívül egészséges. Egy csésze savanyú káposztában mindössze 27 kalória és 0 gramm zsír található, továbbá 7 gramm szénhidrátot, 4 gramm rostot, valamint 1 gramm fehérjét is tartalmaz.

A fehérjeporok körüli mítoszok

Még ha csak kedvtelésed a testépítés és a sport, akkor is nagy eséllyel megemelted már a fehérjebeviteled egy nem sportoló emberéhez képest. Viszont minden étel káros, nagy mennyiségben.