Menü

Már nem a disznó túrja ki

A szarvasgomba az egyik legmenőbb, legdivatosabb és legdrágább ételalapanyag. Kevesen tudják, hogy Magyarország fogyasztásában kevésbé, de termesztésében igazi nagyhatalom.

Gomba, étel, fűszer, afrodiziákum, státuszszimbólum – az összes fogalom megvan a természet e piciny alkotásában, amelynek az ízéről azt szokták mondani, hogy semmihez sem hasonlítható. Ez persze még nem lenne elegendő ahhoz, hogy igazi, hamisíthatatlan különlegességről beszéljünk. A szarvasgomba specialitását, értékét íze mellett ritkasága és a gomba tulajdonságait, termesztését övező misztikum adja.

Érdekesség, hogy a szarvasgombáról és termesztéséről ma elsősorban Franciaország, vagy Olaszország jut eszünkbe, azonban Magyarország is igazi nagyhatalomnak számít e téren. Hazánkban a gomba szedésének, fogyasztásának és árusításának komoly hagyományai alakultak ki a 15. századtól kezdve. A „régi” erdők gyökereivel szimbiózisban, föld alatt élő gombafajtának a honi adottságok igencsak kedveztek, és a 20. század elején még virágzott a magyar szarvasgomba, azonban később, a második világháborút követően ez irányú tudásunk és igényünk mintha teljesen eltűnt volna. Az utóbbi két-másfél évtizedben ugyanakkor ismét fejlődésnek indult az iparág, amit jól mutat, hogy termelésben az olasz-spanyol-francia trió mögött a negyedikek vagyunk a világon. Fogyasztásban ugyanakkor jelentős elmaradunk az élmezőnytől.

A szarvasgombának rengeteg fajtája van, közöttük akad olyan, amely nálunk a legelterjedtebb, ez az édes ízéről ismert homoki szarvasgomba.

A gombák megtalálása nem könnyű feladat, ismert, hogy ehhez speciálisan kiképzett kutyák, illetve disznók segítségét veszik igénybe. Utóbbi ma már ritka, egyes helyszíneken bemutató elemként alkalmazzák. A sertés egyébként nagyon szereti az ínyencséget, megtalálja és kitúrja a föld alól. A gomba jelenlétére a felszínen több jel is utalhat, de ezeket csak gyakorlott szem veszi észre. Kiemelése, szállítása és tárolása is szaktudást igénylő feladat.

A szarvasgombát számos étel elkészítésénél használják. Elsősorban a kevésbé erős, markáns ízek mellett érdemes bevetni, azért, hogy különleges aromája ne legyen elnyomva. 

Fotó:
pixabay.com

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

Természetes tápanyag a gondtalan emésztésért

Az emésztőenzimek feladata, hogy a bejuttatott táplálékot feldolgozzák, alkotórészeire bontsák. Az amiláz nevű, szénhidrátbontó enzimnek köszönhetően az emésztés már a szájban elkezdődik, a hasnyálmirigy, a máj és a bélfalból elválasztódó emésztőenzim pedig a fehérjék és a zsírok bontásában segít. Ha ezekből az enzimekből nincs elég, akkor az emésztés folyamata nem megy végbe zavartalanul.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Dolgok, amik a fehérjeszegény diéta hatásai

30 éves korunkig a szervezet gyorsan regenerálja önmagát, 30 év után azonban sokkal könnyebben törnek a csontok, mint gyógyulnak. Hogy erősítheted meg tested vázát? Természetesen kalciummal, amelynek a fehérje a legjobb forrása.