Menü

Kerüljük a fluoridos fogkrémet!

Hivatalosan a fluort a fogak erősítésének, tisztításának céljából, a szájüregben található káros baktériumok elpusztítása miatt teszik bele a fogkrémekbe. Pedig valójában a fluor igen komoly méreg, a fogkrémekben található szódium-fluorid például alumínium gyártási melléktermék.

A fluorról egyre több szakember állítja, kutatásaik alapján, hogy egyáltalán nem tesz jót az emberi szervezetnek. Pedig a legtöbb boltban még mindig a fluoridos fogkrémek többsége kapható, pedig egyes országokban, például Svédországban, már tiltott anyagnak számít és tilos felhasználni a fogkrémbe, vagy az ásványvízbe is.

Ugye már sokszor hallottuk, hogy minimum naponta kétszer, reggel és este, mossunk fogat, hiszen csak így tudjuk megőrizni fogaink épségét. Ebben nincs is semmi rossz, de az már sokkal inkább foglalkoztathatna bennünket, hogy mivel ápoljuk a fogainkat, a szájüregünket.

A fogkrémet azért találták ki, hogy segítségünkre legyen abban, hogy a szánkban található baktériumokat, a fogakon megtelepedő lepedéket elpusztítsa, a fogakat tisztán és fehéren tartsa, illetve, hogy frissítse a leheletünket.

Ennek érdekében például több olyan anyagot tesznek bele, mint a szódium-fluorid, vagy nátrium-flourid, a hidrogén-peroxid. Tisztában vagyunk vele, hogy ezek az anyagok valójában mérgek? A szódium-, vagy nátrium-fluorid például alumínium gyártási melléktermék, legtöbbször rágcsáló irtókban használják, patkányok, egerek, bizonyos bogarak elpusztítására. A rágcsáló méregnek biztosan a fogkrémünkben a helye? De beszélhetnénk a hidrogén-peroxidról is, ami igen erős fehérítő, a hajfestékek, mosószerek, tisztítószerek alapanyaga. Muszáj rendszeresen hidrogén-peroxidot a szervezetünkbe juttatni?

Nem, kikerülhetjük ezeket a káros anyagokat, ha más alternatívát keresünk a fogmosásra. Például flourmentes és természetes anyagokból álló fogkrémet, fogport, de a szódabikarbóna néhány csepp bazsalikom, esetleg borsmenta olajjal megbolondítva épp olyan jó, akárcsak az almaecetes öblögetés, fogmosás.

Fontos még megemlíteni, hogy a fentebb említett anyagok lassan, de biztosan mérgezik a szervezetünket. Kezdetben csak C-vitamin és jódhiányt okoznak, aztán anyagcsere zavarokat, majd csökken a termékenység, felgyorsul az öregedés, később pedig olyan betegségek is kialakulhatnak, mint az Alzheimer-kór, vagy a rák. Ha belegondolunk, hogy a gyerekeink sokszor még meg is eszik a fogkrémet, de a felnőttek is akarva-akaratlanul is lenyelnek belőle egy adagot, az bizony igen félelmetes érzés. Ne kerüljük a fogmosást, de inkább keressünk más megoldást.

Fotó:
pixabay.com

A fènyérzèkeny szem okai

A fényérzékeny szem, az idegek ingerlése maga a látás jelensége – de ha az bizonyos fényérzékenysèg pontosabban hasító fájdalmat jelent, akkor már baj van. Nem tekinthető jó jelnek, ha valaki legszívesebben egész nyáron az árnyékba húzódna. Ki kell deríteni , hogy mi húzódik. háttérben!

Alvásproblémák elleni gyógynövények

A felborult cirkadián ritmus hosszú távon nem csupán koncentrációzavarokhoz vezethet, de akár még a rákos daganatok növekedését is elősegítheti. Azt eddig is tudni lehetett, hogy a sok éjszakázással járó munkahelyek nagyon egészségtelenek, hiszen felborítják a biológiai órát, csökkentik a melatonin-termelés hatékonyságát, és az is köztudomású, hogy a hét közben kihagyott alvásidőt sajnos nem lehet hétvégénként bepótolni.

Skinimalizmus – minimalista bőrápolás

Rengeteg trend létezik bőrünk ápolására, mindenki kedvére válogathat közülük, hogy számára melyik a legmegfelelőbb, de mi van azokkal, akik már szinte elvesztek a kínálatban
és nem vágynak órákig tartó rutinra? Na, akkor figyelem, itt a megoldás!

Prebiotikum, probiotikum, szimbiotikum

A Prebiotikum és a probiotikum között csupán egyetlen betű a különbség, de ennek ellenére merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Nézzük melyek ezek!

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.