Menü

Tényleg kevesebb fűszert kellene használnunk?

Gyakran halljuk, hogy árt az egészségünknek, ha túlságosan fűszeresen étkezünk. Nos - ez egy kicsit pontatlan információ, tisztázzuk, hogy mi a valóság!

Érdemes megnézni azon kultúrák embereit, ahol a fűszeres étkezés elterjedt, például az indiai vagy mexikói népeket. Nem úgy tűnik, hogy ártalmas az egészségükre az étkezési módjuk. Gyakran érvelnek azzal, hogy az ő szervezetük máshoz szokott hozzá - ami igaz is, hiszen rengeteg olyan csípős ételt esznek, amit az átlagos magyar emberek nem fogyasztanának el örömmel. No de a magyarok sem arról híresek, hogy ízmentes gasztronómiai szokásokkal bírnának!

Szögezzük le már a legelején: a legtöbb esetben nem a fűszerekkel van baj. Hanem azokkal az ételekkel, amikhez használjuk őket, és a kettő együttes kombinációja okoz problémákat. Természetesen vannak olyan betegségek, amelyek esetén a szervezet nehezen tolerálja az erősen fűszeres ételeket. Azonban ha nem ilyen speciális problémával küzdünk, akkor a fűszerekkel alapvetően semmi gond nincsen. Hiszen mik is a fűszerek...? Szárított növények.

Problémát szokott jelenteni, hogy minden fűszert egybe mosnak - pedig például a sót, valamint a csípős paprikát külön kellene választanunk a többitől. Figyeljük meg a szervezetünket, hogy mire hogyan reagál! Aki érzékenynek hiszi magát a fűszerezésre, annak lehet, hogy csak kevesebb sót vagy csípőset kell ennie. Vagy arra az ételre reagál nehezen, amit fűszerezett.

A magyar étkezési szokások bökkenője, hogy zsíros, nehéz ételeket fogyasztunk, tele kalóriával, szénhidráttal és zsírral. Pedig ha könnyebb, de rostosabb ételek mellett tennénk le a voksunkat, akkor akár nyugodtan fűszerezhetnénk... A diéták, fogyókúrák is sokak számára itt akadnak el: azt hiszik, hogy azzal egyetemben az ízekről is le kell mondaniuk.

Fontosabb, hogy kevésbé hízlaló, kevésbé vércukorszint-emelő ennivalót tegyünk a tányérunkra, mint az, hogy a fűszereket és ezzel együtt az ízeket megvonjuk magunktól! Noha az is ismeretes, hogy a kevesebbet sózó, fűszerező emberek álltják: jobban érzik az alapanyagok valódi ízeit. Ezt végülis bárki meg tudja erősíteni, aki kevesebb sót és cukrot használ. A lényeg, hogy érezzük jól magunkat étkezés közben, s találjunk egészséges egyensúlyt. Nem aszkétának kell lennünk, csak tudatosnak...

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

Természetes tápanyag a gondtalan emésztésért

Az emésztőenzimek feladata, hogy a bejuttatott táplálékot feldolgozzák, alkotórészeire bontsák. Az amiláz nevű, szénhidrátbontó enzimnek köszönhetően az emésztés már a szájban elkezdődik, a hasnyálmirigy, a máj és a bélfalból elválasztódó emésztőenzim pedig a fehérjék és a zsírok bontásában segít. Ha ezekből az enzimekből nincs elég, akkor az emésztés folyamata nem megy végbe zavartalanul.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Dolgok, amik a fehérjeszegény diéta hatásai

30 éves korunkig a szervezet gyorsan regenerálja önmagát, 30 év után azonban sokkal könnyebben törnek a csontok, mint gyógyulnak. Hogy erősítheted meg tested vázát? Természetesen kalciummal, amelynek a fehérje a legjobb forrása.