Menü

Földmegosztó program

Ki ne hallott volna már Hugh Whittingstall-ról? Az angolról, aki kiköltözött Dorset megyébe, hogy magának termeljen? Aki mindenkit megpróbált önfenntartásra buzdítani a lehető legfurcsább körülmények között is...?

Azt olvastam róla egy cikkben – szerintem ez egy rendkívül találó leírás – hogy képes lett volna rávenni minket arra is, hogy költöztessünk tehenet a panelünk erkélyére. :) River Cottage című műsora világszerte hihetetlen gyorsasággal terjedt, emberek milliói itták a szavait.

A legtöbben talán innen értesülhettek a földmegosztó programról. Ugyanis ő mutatta be azt a kezdeményezést, hogy ha valakinek van egy földje, ami szabad, és ő nem tud vagy nem akarja használni, akkor felajánlhatja a közösség, az érdeklődök számára, akik ingyen és bérmentve mehetnek oda termelni. A vetőmagokat és a szükséges felszereléseket természetesen a termelőnek kell megvásárolnia, de egyébként szabadon dönthetnek a termelési körülményekről. Az angliai verzióban a megtermelt hányad egy részét haza kell adni a föld vagy kertrész – ugyanis szokás csak egy kertrészt is ilyen módon bérbe adni – tulajdonosának, ez a fizetség.

Léteznek már különböző weboldalak is arra a célra, hogy a lakosoknak lehetőséget teremtsenek a hozzájuk közel eső, ilyen célra felajánlott kertrészek vagy földek keresésére.

Ha a magyarországi viszonyokat tekintjük meg közelebbről, az internetes források alapján egyelőre csak annyit tudunk elmondani, hogy néhány évvel ezelőtt jelentek meg cikkek, illetve több fórumon is beszélgetések indultak el a témában. Egy idősödő házaspár például Budaörsről költözött Gyótapusztára, hogy földet művelhessenek, de az egészségi állapotuk gyors romlása miatt fel kellett hagyniuk vele, így most a nagy földdarab üresen áll. Ekkor ötlötték ki azt a megoldást, hogy szívesen felajánlanák másoknak ezt a területet. Csak a vetőmagot, illetve az ahhoz szükséges eszközöket kellene az illető(k)nek beszerezniük, illetve az utazási költséget kell állniuk. A házaspár hölgy tagja egyébként nagyon proaktív, alapvetően szakács végzettségű, a cikkben mindennemű segítségét felajánlotta, többek között azt is, hogy ingyenes főzőtanfolyamot tart a földjét művelőknek.

A fórumokon olvashatunk arról, hogy a magyarországi adórendszer valamiért nem engedélyezi a földek ilyen jellegű kiosztását, művelését, de szerencsére a baráti összefogás segítségével már sokan kezdtek hasonlóba – erről is csak a fórumok miatt értesülhettünk.

Abban biztosak lehetünk, hogy ezeknek a kezdeményezéseknek remek közösségkovácsoló erejük van, és érdemes lenne terjeszteni, népszerűsíteni, hogy minél több kihasználatlan földterület biztosítson önfenntartási és szórakozási! lehetőséget az embereknek.

Sétáljunk egyet a terapeutánkkal!

A tavasz elkezdődött, itt az ideje, hogy kimenjünk a szabadba sétálni! Mindannyian hallottuk, hogy a természetben lenni és mozogni nagyon hasznos az egészségünk megőrzéséhez. De mi a helyzet akkor, ha ezt a sétát egy beszélgetős terápiával kombináljuk?

Elismerés a munkában

Sokaknak fontos, hogy a családjuk körében megbecsüljék, másoknak az számít, ha a barátaik, szerelmük elismerését ki tudják vívni. Ami viszont biztos, hogy mindenkinek kulcsfontosságú a hétköznapok során, az az, hogy a munkájukban elismeréshez jussanak.

Hétköznapi szokásaink, melyekkel ártunk a környezetünknek

Kis odafigyeléssel bizony sokat tehetnénk a környezetvédelemért a hétköznapjainkban is - már ha egyáltalán tudatában vagyunk annak, hogy milyen rossz szokásainkon változtathatunk. Ehhez nem kell sok idő és pénz, csak egy kis odafigyelés...

Ingyenes WiFimentes zóna - otthon is tehetünk érte!

A 2012-es év végén, illetve a 2013-as év elején jelent meg egy Kit Kat által szponzorált kezdeményezés, melynek keretében Amszterdamban WiFimentes zónákat hoztak létre. Ezen övezetekben egy rövid időre elmenekülhetnek a folyton beérkező e-mailek és a közösségi oldalak állandó nyomása elől.

Városi méhészet – egy új, követendő forma

Hugh Whittingstall 1998-ban induló műsora, a River Cottage még a főzni nem szerető, nem tudó és megtanulni talán nem is akaró háziasszonyok kedvét is meghozta ehhez a lépéshez. Magyarországon talán az ő szájából hallhattuk először a városi méhészkedés fogalmát.