Menü

A testvérünk miatt vagyunk féltékenyek?

Sok párkapcsolatot nehezít meg a féltékenység. Aki volt már ebben a helyzetben akármelyik oldalon is, tudja, hogy a "zöld szemű szörnyeteg" megfogalmazás nem túlzás, a szituáció tényleg gyötrő tud lenni.

De vajon honnan ered ez az érzés olyan felek esetén, akik alapvetően bízhatnának is egymásban? Ha a pár valamely tagja hűtlen volt, és/vagy adott okot a bizalmatlanságra, ott érthető a féltékenység megjelenése. De előfordul, hogy valaki különösebb reális ok nélkül is erőteljes féltékenységet mutat. Miért...?

Van, hogy a múltat kell kutatnunk, hogy megtaláljuk a megoldást, amely a (nem is olyan) távoli gyermekkorban leledzik. A szakemberek rájöttek, hogy sok esetben a testvérünkre vezethető vissza ennek a fajta érzelemnek a forrása.

Nagyobb testvérek esetén az a problémaforrás, hogy évekig ők álltak a középpontban, a szülők figyelmének fókuszában, s ez a joguk gyakorlatilag kizárólagos volt. Természetes, hogy a család köréjük szerveződött, mint központi elem köré. Ez a státusz változik meg a kistestvér érkezésével. Bizonyos esetekben már az anya várandóssága során megjelenik a féltékenység érzése - főleg ha nagyobb gyermekről beszélünk -, amikor felfogja: hamarosan nem ő lesz a legkisebb, s örömmel, izgalommal készülnek valaki más, hozzá hasonló státuszú kisember érkezésére. Jellemző ilyenkor a feleslegesség érzése, mikor a gyermekben olyan érzések keletkeznek, miszerint ő már kevésbé fontos, lekerült a dobogó legfelső fokáról, és az érkező jövevény mögé sorolódott. Ezzel pedig veszít a biztonságérzetből, amelyet szülei biztosítottak számára (jó esetben). Ezzel sarjadni kezdenek benne a féltékenység magvai, aminek alapja a biztonságvesztéstől való félelem és a birtoklási vágy.

A kisebb testvéreknél a féltékenység alapjai később alakulnak ki, és abban az esetben jelentkeznek inkább, ha a szülők számára az elsőszülőtt a kedvenc vagy preferáltabb gyermek. Sok családnál előfordul, hogy az először született csemete képezi a világ közepét, például olyan anyukák és apukák számára, amelyek már régóta vágytak gyermekre. Főleg ha annak érkezése, valamint a szülői szerep megadott a számukra valamilyen fontos érzést, például büszkeséget, feltétlen szeretetet. A kisebb gyermek pedig, ahogy egyre inkább tudatára ébred, érzékeli a közötte és testvére között fennálló különbségtételt a maga hátrányára. A féltékenység érzése gyakorlatilag logikusan jelentkezik ilyenkor.

Természetesen több más gyermekkorra, múltra visszavezethető oka lehet a féltékenységnek, de az biztos: az ilyen esetekben egyéni terápiára van szükség ahhoz, hogy a múltat feldolgozzuk, helyére tegyük, s ezzel változzon a jelen életünk, érzéseink is.

Vegyük komolyan az öngyilkos gondolatokat!

Nagyon sok öngyilkosságot és öngyilkossági kísérletet előznek meg a figyelemfelhívó cselekmények, mondatok az érintett részéről, de sajnos ezeket legtöbben nem veszik komolyan. Pedig minden ilyen jellegű dolgot segélykiáltásként kell érzékelni, és ennek megfelelően kezelni. Legyünk éberek!

Valóban megszakadhat a szív?

Tagadhatatlan, hogy a pszichológiai stressz nem tesz jót az egészségnek, mivel gyengítheti az immunrendszert, amely által viszont fogékonyabbá válhatunk a betegségekre. Azonban van egy nagyon különös orvosi jelenség, amely a "megtört szívet" utánozza.

Újabb titkok derültek ki álmaink természetéről

Az álmok mindenkit elbűvölnek. Az általános kíváncsiság ellenére azonban relatíve keveset tudunk az álomországunk mögött rejtőző tudományról...

Kérdezzünk egy idegent, ha profilképet választunk!

Mindegy, hogy a kedvenc randioldalunkra vagy a vállalkozásunk honlapjára választunk profilképet, a legjobb fotó kiválasztását nem hagyhatjuk akárkire. Ez az az ok, amiért egy teljesen idegen személy véleményét kell kikérnünk, mondja egy új tanulmány.

Önfejlesztés – Egy érettebb világnézet

Egyetlen eseményt teljesen ellentétes módon érzékelhetünk, és mindez csak a világnézetünktől függ: az értékrendünktől, a hitünktől, hogy mit érzünk igaznak vagy hamisnak, jónak vagy rossznak, szépnek vagy visszataszítónak és így tovább. Ez a szellemi-érzelmi irányultság a világnézetünk.