Menü

A testvérünk miatt vagyunk féltékenyek?

Sok párkapcsolatot nehezít meg a féltékenység. Aki volt már ebben a helyzetben akármelyik oldalon is, tudja, hogy a "zöld szemű szörnyeteg" megfogalmazás nem túlzás, a szituáció tényleg gyötrő tud lenni.

De vajon honnan ered ez az érzés olyan felek esetén, akik alapvetően bízhatnának is egymásban? Ha a pár valamely tagja hűtlen volt, és/vagy adott okot a bizalmatlanságra, ott érthető a féltékenység megjelenése. De előfordul, hogy valaki különösebb reális ok nélkül is erőteljes féltékenységet mutat. Miért...?

Van, hogy a múltat kell kutatnunk, hogy megtaláljuk a megoldást, amely a (nem is olyan) távoli gyermekkorban leledzik. A szakemberek rájöttek, hogy sok esetben a testvérünkre vezethető vissza ennek a fajta érzelemnek a forrása.

Nagyobb testvérek esetén az a problémaforrás, hogy évekig ők álltak a középpontban, a szülők figyelmének fókuszában, s ez a joguk gyakorlatilag kizárólagos volt. Természetes, hogy a család köréjük szerveződött, mint központi elem köré. Ez a státusz változik meg a kistestvér érkezésével. Bizonyos esetekben már az anya várandóssága során megjelenik a féltékenység érzése - főleg ha nagyobb gyermekről beszélünk -, amikor felfogja: hamarosan nem ő lesz a legkisebb, s örömmel, izgalommal készülnek valaki más, hozzá hasonló státuszú kisember érkezésére. Jellemző ilyenkor a feleslegesség érzése, mikor a gyermekben olyan érzések keletkeznek, miszerint ő már kevésbé fontos, lekerült a dobogó legfelső fokáról, és az érkező jövevény mögé sorolódott. Ezzel pedig veszít a biztonságérzetből, amelyet szülei biztosítottak számára (jó esetben). Ezzel sarjadni kezdenek benne a féltékenység magvai, aminek alapja a biztonságvesztéstől való félelem és a birtoklási vágy.

A kisebb testvéreknél a féltékenység alapjai később alakulnak ki, és abban az esetben jelentkeznek inkább, ha a szülők számára az elsőszülőtt a kedvenc vagy preferáltabb gyermek. Sok családnál előfordul, hogy az először született csemete képezi a világ közepét, például olyan anyukák és apukák számára, amelyek már régóta vágytak gyermekre. Főleg ha annak érkezése, valamint a szülői szerep megadott a számukra valamilyen fontos érzést, például büszkeséget, feltétlen szeretetet. A kisebb gyermek pedig, ahogy egyre inkább tudatára ébred, érzékeli a közötte és testvére között fennálló különbségtételt a maga hátrányára. A féltékenység érzése gyakorlatilag logikusan jelentkezik ilyenkor.

Természetesen több más gyermekkorra, múltra visszavezethető oka lehet a féltékenységnek, de az biztos: az ilyen esetekben egyéni terápiára van szükség ahhoz, hogy a múltat feldolgozzuk, helyére tegyük, s ezzel változzon a jelen életünk, érzéseink is.

A boldog emberek 8 közös tulajdonsága

Mindenki boldog szeretne lenni, ezért az elmúlt évek során a tudományos kutatások is nagyobb hangsúlyt fektettek erre a témára. De vajon mi teszi boldoggá a legtöbb embert?

A magabiztos randizás titkai

Mindegy, hogy egy baráttal találkozol, akibe potenciálisan beleszerethetsz, vagy van egy foglalásod este 7-re egy remek étterembe - ha valaki olyannal töltöd az idődet, aki meglehetősen érdekel, az bizony stresszes és izgalmas lehet! Hogyan lehet ezt a szemléletmódot megváltoztatni?

Sokan nem szeretnek egyedül lenni

A modern digitális technika világában, ahol a közösségi média ekkora teret hódított, nehéz egyedül lenni. Mégis sokan magányosak így is. Miért?

A „halott hálószoba” jelenség és megoldásai

Az együtt élő párok elég magas százalékát sújtja a halott hálószobának nevezett jelenség. A nevéből vajmi egyszerű kikövetkeztetnünk, mit is jelent: nincs meg köztük a „normálisnak” ítélt szexmennyiség. De van-e rá megoldás?

Parancsolatok „Boldogságterv” mintára

Sokan ismerik Gretchen Rubin Boldogságterv című könyvét. Ebben egy nő életéről olvashatunk, aki nem érzi magát teljesen boldognak, majd elkezdi átalakítani tudatosan az életét önmaga tizenkét parancsolata szerint. Erre a példára alkottam meg a saját – nem tizenkettő, de sokparancsolatomat.