Menü

Újabb titkok derültek ki álmaink természetéről

Az álmok mindenkit elbűvölnek. Az általános kíváncsiság ellenére azonban relatíve keveset tudunk az álomországunk mögött rejtőző tudományról. Szerencsénkre nemrégiben megjelent egy tanulmány, amelynek segítségével néhány titok napvilágot látott.

Egy klinikai vizsgálat során 46 ember alvási fázisait vizsgálták EEG (segítségével az agy elektromos tevékenységét rögzítik) segítségével. A kutatók arra kérték az alanyokat, hogy amikor felébrednek, meséljék el minden élményüket, amelyeket álmaik során átéltek - feltéve, ha emlékeznek rá.

Általánosságban elmondható, hogy az álmodó agy aktivitása az éber agyéhoz hasonló aktivitást mutatott. Tehát például ha az adott egyén álmában arcok jelentek meg, a kimutatott agyi aktivitása olyan mintázatot mutatott, mint amilyet egy éber embernél szoktak kimutatni arcfelismerés során.

Dr. Francesca Siclari, a tanulmány szerzője szerint ez azt jelenti, hogy előre meg lehet jósolni, miről álmodik az illető szimplán azzal, hogy monitorozzák, agyának mely régiói aktiválódnak. Arra is sikerült rájönniük, hogy melyek azok az agyterületek, amelyek összefüggésben állnak a specifikus álom összetevőkkel, mint például arcokkal, térbeli elrendezéssel, mozgással és beszéddel.

A tanulmány a régi REM alvással kapcsolatos félreértést is elhessegette. Mégpedig azt, hogy az álmok csak a REM fázisban történnek. Ez nem így van, ugyanis a non-REM fázis alatt is megjelenhetnek. Az emberek azonban akkor képesek leginkább álmaik visszaidézésére, ha a prefrontális kéreg (egy specifikus agyi régió) aktivitása magasabb. Ez áll kapcsolatban a memóriával és a személyiséggel.

Voltak azonban különbségek is az álmodó és az éber agy között. Ugyanis miközben egy ember álmodik, az agykéreg hátsó részében lévő úgynevezett "forró zónákban" mindig egy kiugró értéket véltek felfedezni az egyébként is magas aktivitás közepette. Az agy ezen régiója a vizuális, térbeli és bizonyos szenzoros élményekért felelős. Ez alapján a kutatók meg tudják állapítani, hogy egy alvó ember éppen álmodik-e vagy sem.

Mindezek alapján az álmok tehát egy stimulált világot rejtenek. A tanulmány egyik társszerzője szerint az agy ezen aktív régiójának stimulálása ébrenlét vagy álmatlanság esetén olyan érzetet is kelthet, mintha egy párhuzamos világban vagy egy álomszerű állapotba kerülnénk.

Forrás: www.iflscience.com

Rémálmok

Vajon van olyan ember, aki még sosem ébredt remegő lábakkal, erősen dobogó szívvel és izzadó homlokkal amiatt, hogy álmában valami iszonyú dolog történt vele? Valószínűleg nincs. A rémálmok nem válogatnak. De akkor nem is tudjuk elkerülni őket?

Dolgok, amelyek gátolnak a fejlődésben

Sokszor azt gondoljuk, mindent jól csinálunk: megfelelően táplálkozunk, az edzéstervünk is stimmel, sőt, még eleget is pihenünk, de valami még sincs rendben. Ez egy jel lehet arra, hogy igenis valamit gyökeresen meg kellene változtatnunk a siker érdekében.

Újévi fogadalom – hogyan tartsuk be?

Szinte törvényszerűnek mondható, hogy ha az újév szóba kerül, hallhatunk negatív példákat a fogadalommal kapcsolatban. Ha esetleg szóba hozod, hogy te szeretnél valamit megfogadni ez alkalomból, mindig csoportosan jönnek azok a válaszok, amelyek le akarnak beszélni róla, mondván, hogy úgysem tartod be. De hogyan tegyél fogadalmat úgy, hogy ne vallj vele kudarcot?

Ünnepek utáni depresszió

Talán hónapokkal, hetekkel előtte lázban égünk, készülődünk rá. Amilyen csillogóak az ünnepek, sokaknál olyan szürkék az utánuk következő hétköznapok. De mi az oka ennek az érzésnek, miért érezzük magunkat rosszabbul karácsony és szilveszter után?

Hol van az otthon?

Karácsony előtt sokan kapjuk meg vagy tesszük fel a kérdést: „Hazautazol karácsonyra?” vagy „Otthon töltöd a karácsonyt?” Van-e helyes válasz? Hogyan definiáljuk az otthont?