Menü

Újabb titkok derültek ki álmaink természetéről

Az álmok mindenkit elbűvölnek. Az általános kíváncsiság ellenére azonban relatíve keveset tudunk az álomországunk mögött rejtőző tudományról. Szerencsénkre nemrégiben megjelent egy tanulmány, amelynek segítségével néhány titok napvilágot látott.

Egy klinikai vizsgálat során 46 ember alvási fázisait vizsgálták EEG (segítségével az agy elektromos tevékenységét rögzítik) segítségével. A kutatók arra kérték az alanyokat, hogy amikor felébrednek, meséljék el minden élményüket, amelyeket álmaik során átéltek - feltéve, ha emlékeznek rá.

Általánosságban elmondható, hogy az álmodó agy aktivitása az éber agyéhoz hasonló aktivitást mutatott. Tehát például ha az adott egyén álmában arcok jelentek meg, a kimutatott agyi aktivitása olyan mintázatot mutatott, mint amilyet egy éber embernél szoktak kimutatni arcfelismerés során.

Dr. Francesca Siclari, a tanulmány szerzője szerint ez azt jelenti, hogy előre meg lehet jósolni, miről álmodik az illető szimplán azzal, hogy monitorozzák, agyának mely régiói aktiválódnak. Arra is sikerült rájönniük, hogy melyek azok az agyterületek, amelyek összefüggésben állnak a specifikus álom összetevőkkel, mint például arcokkal, térbeli elrendezéssel, mozgással és beszéddel.

A tanulmány a régi REM alvással kapcsolatos félreértést is elhessegette. Mégpedig azt, hogy az álmok csak a REM fázisban történnek. Ez nem így van, ugyanis a non-REM fázis alatt is megjelenhetnek. Az emberek azonban akkor képesek leginkább álmaik visszaidézésére, ha a prefrontális kéreg (egy specifikus agyi régió) aktivitása magasabb. Ez áll kapcsolatban a memóriával és a személyiséggel.

Voltak azonban különbségek is az álmodó és az éber agy között. Ugyanis miközben egy ember álmodik, az agykéreg hátsó részében lévő úgynevezett "forró zónákban" mindig egy kiugró értéket véltek felfedezni az egyébként is magas aktivitás közepette. Az agy ezen régiója a vizuális, térbeli és bizonyos szenzoros élményekért felelős. Ez alapján a kutatók meg tudják állapítani, hogy egy alvó ember éppen álmodik-e vagy sem.

Mindezek alapján az álmok tehát egy stimulált világot rejtenek. A tanulmány egyik társszerzője szerint az agy ezen aktív régiójának stimulálása ébrenlét vagy álmatlanság esetén olyan érzetet is kelthet, mintha egy párhuzamos világban vagy egy álomszerű állapotba kerülnénk.

Forrás: www.iflscience.com

Ingerültség – mondj rá nemet!

Az őszi időszak sem kevésbé stresszes, mint a téli, a tavaszi vagy a nyári. Főleg azoknak, akik nem szeretik az időjárás szélsőséges változásait, a hirtelen nagy terheket, nehezen birkóznak meg a változó szokásokkal vagy a rövidülő napokkal. De bármilyen évszak is legyen, fontos, hogy az ingerültségünket ne vezessük le másokon, és a saját feszültségünk ne legyen a kapcsolataink romboló tényezője.

Hagyd magad aludni!

Abban a rohanó világban, amiben élünk, nem az alvás szerepel az első helyen a fontossági sorrendben. Pedig az alvás, a pihenés alapvető dolog, létszükséglet, az egészséges életünk alapja és egy fontos hormon termelődésének az ideje. Jó hír azonban, hogy megfelelő táplálkozással ezen is segíthetünk!

A sírás jótékony hatásai

Bár a sírás nem pozitív történésként él bennünk, és a legtöbben negatív érzelmeket és élményeket csatolnak hozzá, mégis rengeteg pozitív dolog is eszünkbe juthatna róla. Például már az örömkönnyek is olyan dolgok, amelyek melegséggel töltik el az ember szívét. De még ezen kívül is találunk bőven hasznot benne.

A jelen ajándékainak kicsomagolása

A mai rohanó társadalmunkban sokan panaszkodnak, hogy nem tudják megélni a pillanatot tömérdek befolyásoló tényező miatt. A fókuszálatlan, szelektív figyelmünk, múlton való rágódásunk és félelmeink kihatással vannak az itt és mostra. Szeretnék tippeket adni, amelyek hasznosak lehetnek, hogy jobban fókuszáljunk a jelenünkre.

Lehet, hogy hipochonder vagyok?

A hipochondria legfőbb ismertetőjele, ha valaki túl sokat aggódik az egészsége miatt. Egy amerikai tanulmány szerint az idegesség ezen típusa az ambuláns betegek körülbelül 5%-át érinti.