Menü

Nem szomjasak, hanem éhesek leszünk a sótól?

Ha valami sósat eszünk, szomjasnak érezzük magunkat. Egy meglepő, újonnan megjelent vizsgálat eredményei szerint azonban nem mindig alakul így a történet.

Egy berlini kutatóintézet által végzett vizsgálatban 10 férfi vett részt. A férfiak két szimulációs járaton utaztak a Föld és a Mars között. Az egyik 105, a másik 205 napig tartott. Ez alatt az időszak alatt különböző sótartalmú étrendet kaptak.

A felmérés a Mars missziók miatt fontos, mert a hosszú időtartamú űrutazások során az asztronauták étrendjének szigorúan szabályozottnak kell lennie. Ebből kifolyólag fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen hatásai vannak a sónak az emberi szervezetre.

Korábban azt gondolták a sófogyasztás összefüggésben áll a fokozott vizelettermeléssel, mivel az emberek ilyenkor több folyadékot fogyasztanak. Viszont ez a tanulmány azt kommunikálja, hogy a nagyobb mennyiségű vizelet nem a fokozottabb folyadékbevitelnek köszönhető, annál is inkább, hogy a só beindított egy mechanizmust, amely a vesékben tartja a vizet. Hosszú távon ez alacsonyabb folyadékbevitelt eredményezhet.

"A tanulmány előtt az uralkodó elképzelés az volt, hogy a sót alkotó nátrium és klorid ionok megragadják a vízmolekulákat, és beépítik azokat a vizeletbe. Az új eredmények viszont azt mutatják, hogy a só a vizeletben marad, míg a víz visszajut a vesébe és a testbe."

Egereken végzett vizsgálatok igazolták, hogy a magas sótartalmú diéta az éhségérzetet növeli, nem a szomjúságot. A fent leírt tanulmány alanyai is arról számoltak be, hogy a sós étrend után inkább éhesnek érezték magukat. Ez azt is sugallja, hogy a vizeletből származó urea valójában a szervezetünkben tartja a vizet, amikor megszabadulunk a sótól.

"A természet szemlátomást talált egy utat arra, hogyan konzerválja a vizet, amit egyébként a só elszállítana a vizeletbe." - nyilatkozta Professor Friedrich C. Luft, a kutatóintézet munkatársa.

Úgy tűnik, a sós étrend hosszú távon kevésbé tesz minket szomjassá, mint egy alacsonyabb sótartalmú diéta. Rövidtávon viszont még mindig ivással válaszolunk a só bevitelre.

Forrás: www.iflscience.com

Magyar méz – egészséges táplálék

A világ számos helyén foglalkoznak emberek méhészkedéssel és a boltok polcain mindenféle különböző ország mézei, vagy ahhoz hasonló termékek sorakoznak. Segítek, mit kell tudni vásárlás előtt, hogy biztosan magyar, jó minőségű mézet vegyünk.

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

Természetes tápanyag a gondtalan emésztésért

Az emésztőenzimek feladata, hogy a bejuttatott táplálékot feldolgozzák, alkotórészeire bontsák. Az amiláz nevű, szénhidrátbontó enzimnek köszönhetően az emésztés már a szájban elkezdődik, a hasnyálmirigy, a máj és a bélfalból elválasztódó emésztőenzim pedig a fehérjék és a zsírok bontásában segít. Ha ezekből az enzimekből nincs elég, akkor az emésztés folyamata nem megy végbe zavartalanul.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.