Menü

Vegyük komolyan az öngyilkos gondolatokat!

Magyarország sajnos továbbra is "előkelő" helyet foglal el az öngyilkosság gyakoriságát vizsgáló statisztikákban. Hogy javulást érhessünk el, fontos lenne a társadalmi felvilágosítás, tájékoztatás, erre azonban nemigen nyílik intézményes lehetőség. Pedig csak összefogással valósítható meg a helyzet jobbá tétele. S hétköznapi emberként, ismerősként, barátként, családtagként a szerepünk komolyabb, mint gondolnánk.

Nagyon sok öngyilkosságot és öngyilkossági kísérletet előznek meg ugyanis figyelemfelhívó cselekmények, mondatok az érintett részéről, de sajnos ezeket legtöbben nem veszik komolyan. Pedig minden ilyen jellegű dolgot segélykiáltásként kell érzékelni, és ennek megfelelően kezelni. Legyünk éberek!

Az elsődleges kérdés az, hogy miért nem érzékeljük, ha valaki depressziós, és miért hagyjuk figyelmen kívül az öngyilkosságra utaló jeleket? Az egyik ok a tájékozatlanság. A másik pedig az, hogy a helyzetet annyira irreálisnak, szó szerint életidegennek, lehetetlennek érzékeljük, hogy az elménk elutasítja annak komolyságát. Nos, ezeket a gátakat kell átlépnünk, ha segíteni szeretnénk. Bár akkor sincs könnyű dolgunk, ha a felismerés megtörténik, mégis mindent tegyünk meg, amit csak lehet.

Ha látjuk, hogy valaki depressziós, vagy tartósan, súlyosan maga alatt van, letört, akkor ne intézzük el annyival a kérdést, hogy "csak sajnáltatja magát" vagy hogy "jó dolgában már nem tudja, mit csináljon". A depresszió igenis betegség, még akkor is, ha lelki betegség, és komolyan kell venni, valamint kezelni kell! Amennyiben valaki utal arra, hogy nem szereti az életét, nincs kedve élni, nincs motivációja, boldogságforrása, nem lel semmiben örömöt, vagy célozgat az öngyilkosság gondolatára, azt mindenképp vegyük kifejezetten komolyan!

Ez különösen akkor lehet nehéz, ha a helyzet huzamosabb ideje fennáll. Próbáljuk az érintettet egy segítő szakemberhez irányítani, akár oly módon is, hogy elkísérjük őt, vagy befizetjük az első alkalomra. Tény, hogy a terápia akkor igazán hatékony, ha a célszemély kezdeményezi, de vészhelyzetben minden lehetőséget meg kell ragadni. Biztosítsunk számára olyan elérhetőséget, amikor bármikor hívhat, lehetőleg ez személyes kontakt legyen, de ha ilyet nem tudunk biztosítani, akkor tájékoztathatjuk egy lelki segélyvonal telefonszámáról is. Igyekezzünk felé érdeklődést, törődést mutatni bármilyen formában, feltétel nélküli szeretettel, legyen szó egy apró ajándékról vagy egy üzenetről.

A szituáció különös nehézsége lehet annak, aki segíteni szeretne, hogy a visszajelzés, fogadtatás várhatóan negatív és elutasító lesz, az illető pedig helyzetéből adódóan lehangolt. Könnyen lehet, hogy folyamatos elutasításba, rosszkedvbe ütközünk, és az illető nem értékeli az erőfeszítéseinket. Úgy érezhetjük, a kapcsolat egyoldalú, vagy annál is rosszabb, hiszen energiaveszteséget élhetünk át. De elképzelhető, hogy mindezek ellenére mégis megragadja az általunk kínált lehetőséget, mint utolsó szalmaszálat egy számára lelkileg vészterhes helyzetben, és minket hív, mielőtt már tényleg lemondana az életről. Sajnos emellett tudnunk kell, hogy a legkomolyabb erőfeszítéseket megtéve sem biztos, hogy tudunk segíteni. Kétségek esetén érintettként, és nem célszemélyként is kérhetjük szakember segítségét.

A zene hatása egészségünkre

Az, hogy a zene megmozgat, felüdít, szórakoztat, és jobb kedvre derít, nem mai találmány. Évezredek óta szeretnek az emberek zenére mulatni, de nemcsak ez az oka annak, hogy annyian szeretik. Az ember testi és lelki egészségéhez is rengeteg köze van.

Isten furcsa, eltévedt bárányai II.

Az előző részben láthattuk, hogy körülbelül kiket érint a szkizotip személyiségzavar. Most a gyakorlati, hétköznapi tüneteket veszem sorra. A cél nemes: komplex képet kívánok adni ezekről a hihetetlenül érdekes személyekről, aki a saját poklukat is megjárva élnek köztünk a maguk furcsaságában.

Isten furcsa, eltévedt bárányai I.

A különcök mindig is köztünk éltek, élnek. A társadalom sokszor megbecsült tagjainak is, megvan a maga kis története. Az alábbi cikk egy alig ismert, kutatott személyiségzavart mutat be, a szkizotip személyiségzavart. Ez a komplex tünet együttes az elvont művészek, szórakozott professzorok és maguknak való hajléktalanok ismérve.

A depressziót (f)okozó külső tényezők

Depresszióban szenvedni nemcsak az tud, akit valami trauma ért. Manapság a kiégés, az apátia sokak számára fenyegető veszély. Belső folyamatok mellett, számos külső tényező is közrejátszhat a kialakulásában.

A depressziót (f)okozó belső tényezők

Ha valaki depresszióban szenved, a pszichológusnak az az egyik legnehezebb feladata, hogy rájöjjön, milyen hatások, események alakították azt ki. Számos oka lehet az állapotnak, de a legfontosabb folyamatok, az elmében mennek végbe.