Menü

Élhetünk idegeskedés nélkül

Aggódás, idegesség, stressz, gondok – ezek mind olyan szavak, amelyekkel biztos ismeretséget kötöttünk már eddigi életünk során. Természetes, hogy megismerkedtünk ezekkel az érzelmekkel. Az aggódás egy olyan érzés, ami azt sugallja nekünk, hogy veszély közeledik, és ébernek kell lennünk, hogy bármelyik pillanatban készen álljunk a harcra vagy a menekülésre. A jó hír azonban, hogy az aggódás kezelhető!

Az aggódás érdekes élmény, amit nem mindig valódi események iránt érzünk. Rendszerint a bizonytalan kimenetellel rendelkező dolgok irányába támasztjuk ezt az érzést. Tehát ez a szó leír mindent, amitől félünk, hogy ESETLEG megtörténhet. Amikor ezekre a kimenetelekre gondolunk, még nagyon kicsi az esélye, hogy be fognak következni. Sokan azt gondolják, hogy bizonyos helyzetek vagy események okoznak számukra aggódást. Valójában azonban a saját gondolataink, értelmezésünk kreálja az érzést. Remekül hangzik azonban az a kijelentés, hogy hatalmunk van uralkodni saját gondolathalmazunk felett!

Néhány tanácsot foglalunk most össze.

1. Amikor idegeskedünk, aggódunk, a szimpatikus idegrendszerünk aktiválódik. Ez felelős a szívfrekvencia felgyorsításáért, agyunknak ez a területe hoz pillangókat a gyomrunkba és izzaszt meg minket. Ahhoz, hogy lenyugodjunk, aktiválnunk kell a paraszimpatikus idegrendszerünket, ami deaktiválja bennünk az aggódást, az idegességet. Ha idegeskedünk, álljunk meg egy pillanatra, vegyünk néhány mély lélegzetet kb. 3-5 alkalommal. 5 másodpercig lassan szívjuk be a levegőt, majd 5 másodpercen keresztül fújjuk ki!

2. Legyünk gondolatdetektívek! Tegyünk egy lépést hátra a gondolataink áradatából, és gondolkodjuk a gondolkodásunkról. Gyűjtsünk bizonyítékokat, mi az, ami támogatja az aggódó, idegeskedő gondolatokat.

3. Fontoljuk meg, milyen tanácsot adnánk másoknak, ha idegesnek látnánk őket. Lehet, hogy ezekkel a tanácsokkal saját magunkon is segíthetnénk?

4. A „Mi lenne, ha…” gondolatokat fordítsuk át „Mi van…” gondolatokra. Nézzük meg, mi történik éppen most. Meg fogunk lepődni, ha valóban azt nézzük, arra figyelünk, ami előttünk van.

5. Kerüljük el az elkerülést! Ha folyton kiiktatjuk ezeket a gondolatokat, sosem fogjuk tudni elengedni őket. Gondoljunk azokra a dolgokra, amelyek aggódóvá, idegessé tesznek minket. Azután gondoljunk valamire, ami csökkenti az aggódásunkat. Szembe merünk nézni azzal a dologgal, ami ilyen negatív érzéseket vált ki belőlünk, vagy inkább elrejtjük, tudomást sem veszünk róla? Ha a második opció a válaszunk, akkor bizony elkerülő magatartással reagálunk. Ez azt jelenti, hogy a testünk és az elménk csak egy módot ismer, amivel az idegeskedést elhessegetheti, az pedig a rejtőzés. Ismerős az a szituáció, amikor hallunk egy számot a rádióban, ami nagyon elnyeri a tetszésünket, ezért újra és újra meghallgatjuk, mígnem egy ugyanolyan sláger válik belőle, mint az összes többi. Mert megszokjuk. Ugyanígy szokjuk meg a rejtőzést is. Tehát ugyanez a helyzet az idegeskedéssel, az aggódással is.

6. Gyakran, amikor az aggódás vagy az idegeskedés szikrája kigyullad bennünk, csak fekete-fehérben látunk. Például, ha küldök egy SMS-t egy barátomnak, és ő nem válaszol azonnal, egyből arra gondolok, hogy ne, biztos utál engem. Ez egy nagyon világos példa. Van-e magyarázat arra, miért nem válaszol? Lemerült a telefonja, elfoglalt, a gyerekei elállították a telefonját?

7. Gondoljuk át, mit és mennyit nyerünk az ideges gondolatokból.

Ha az aggódás a legjobb barátunk, és elfelejtettük, a valóságban hogyan néz ki egy igaz barát, inkább hívjuk fel! :)

Forrás: http://psychprofessionals.com.au

Szóbeli érettségire készülök – mit tegyek?

A május-júniusi időszak minden évben nehéz, de nem mindig ugyanazoknak. Az érettségi még a legjobbakban is feszültséget kelt. Végeláthatatlan tételsorok, feladatgyűjtemények, kidolgozott témakörök, próbafelelések a tükör előtt. Hogyan teljesíthető ez az akadály a lehető legkisebb szorongás mellett?

A pletyka és hatásai a pszichére

Egy kis egészséges pletyka – szokták mondani – nem árt. Vagy mégis? A cikkből kiderül.

Feszültségoldás a hétköznapokban

Pszichológusok ezrei dolgoznak egy univerzális módszeren, ami megkönnyítené az emberek életét, természetesen az övékkel együtt. Bár évről évre egyre több pszichológust képeznek, mégis egyre nagyobb szükség van rájuk. Ám vannak olyan problémák, amelyek még nem feltétlen igénylik szakember segítségét.

Nincs kedvem dolgozni

Bizony van olyan, amikor nehezen találunk motivációt a munkához (vagy akár más cselekvéshez) s keressük a megoldást, hogy lelkesebben fogjunk neki az előttünk álló feladatoknak. Az biztos, hogy halogatni nem tanácsos: máskor sem lesz könnyebb megcsinálni. De mit tehetünk akkor, amikor egyszerűen tényleg nincs kedvünk dolgozni?

Közeleg a határidő – a halogatásról

A legtöbben beleesünk abba a hibába, hogy a ránk bízott feladatokat nem kezdjük el időben teljesíteni. Mindig fel lehet még takarítani, kimosni egy adagot, megnézni egy részt a sorozatból, vagy gyorsan bevásárolni, mielőtt hozzálátnánk ahhoz a bizonyos munkához. Hogyan védekezzünk a halogatás ellen? A cikkből kiderül.