Menü

Holt Költők Társalgása - tüdőgyulladás helyett

A tüdőgyulladás hozta össze minden idők egyik legkülönlegesebb kerekasztalát

Tavaly novemberben nagy sikert aratott a Nyugdíjasok Országos Szövetségének a Tüdőgyulladás Világnapja alkalmából indított kampánya, melyben öt tüdőgyulladásban elhunyt magyar költő verseit ültették át képregényekbe. A stafétát idén a Légúti Betegek Országos Szövetsége vette át, akik a poéta ötösfogat keménymagját – Csokonait, Aranyt és Ady-t – ültették egy asztalhoz a Magvető Café színpadán.

Holt Kötők Társalgása - ez volt a címe annak a kerekasztal-beszélgetésnek, mely Turczi István Prima Primissima díjas költő vezetésével zajlott csütörtök délelőtt a Magvető Café színpadán. A beszélgetés nem azért volt különleges, mert a résztvevők költészetről, betegségről, nőkről és hasonló témákról cseréltek eszmét, még csak azért sem, mert mindegyikük felolvasta legfrissebb versét, hanem a beszélgetők személye miatt. A diskurzus főszereplői a 19. és 20. század magyar irodalmának költőóriásai voltak: Csokonai Vitéz Mihály, Arany János és Ady Endre. A mit sem sejtő nyájas néző első látásra valóban azt gondolhatta volna, hogy A Reményhez, A walesi bárdok és a Harc a Nagyúrral költőit látja a színpadon, azonban a gyakorlott szem a profi maszkmester keze munkája ellenére is Pindroch Csabát (Csokonai), Scherer Pétert (Arany) és Badár Sándort (Ady) ismerhette fel a beszélgetőkben.

Bár a performance apropója a Tüdőgyulladás Világnapja, fő üzenete pedig a bakteriális tüdőgyulladás megelőzhetősége volt, a pergő és olykor parádés poénokat puffogtató párbeszédekre ez mégsem nyomta rá a bélyegét. A tavalyi kampányban feldobott gondolatkísérlet lényege, hogy sztárköltőink napjainkban élnek, és ezért aztán nem is halnak meg tüdőgyulladásban. Mivel életben maradnak, rengeteg mindenre marad idejük: Csokonai nőügyei rendeződni látszanak, Arany keresi helyét a digitális kütyük világában, Ady pedig továbbra is a szenvedélyek rabja, ezért sofőrszolgálattal közlekedik. Mindemellett persze dolgoznak is, ezt bizonyítandó mindhárman felolvasták legújabb – Turczi István diszkrét közreműködésével íródott – verseiket.

„A világ egy vén lájkvadász” írja a mindig bölcs Arany A világ című vadonatúj költeményében. Úgy látszik, Ady sem éppen optimista korszakát éli: a Nálunk is járt az ősz egy körúti rablótámadásos affér szép-szomorú története. Csokonai Szegény Zsuzsi, a szelfizéskor című versét hallva, olvasva viszont önkéntelenül mosolyra húzódik a szánk, és ez így van rendjén. Ráadásul azzal a nem elhanyagolható fontosságú információval is gazdagabbak leszünk a végére, hogy „Minden férfi ugyanolyan egyirányú tudatfolyam.”

Összességében emlékezetes félórás beszélgetésnek lehettek szem- és fültanúi a jelenlévők.

A megelőzés kérdésköre kapcsán dr. Mucsi János, a Légúti Betegek Országos Egyesületének vezetője kiemelte: a tüdőgyulladás elleni vakcinával ingyenesen oltják a csecsemőket a gyermekorvosok, de ajánlott lenne mindenkinek megkapnia legalább egyszer az akár életre szóló védettséget biztosító védőoltást. A leginkább veszélyeztetettek közé az idősek és a krónikus betegek tartoznak.

A tüdőgyulladásról:

A tüdőgyulladás valószínűleg egyidős az emberiséggel. Annyi bizonyos, hogy már az ókori görög orvos, a tüdőgyulladás tüneteit elsők között leíró Hippokratész is úgy írt róla az időszámításunk előtti 5. században, mint az a betegség, amit már „a régiek is jól ismertek”. Maimonidész a 12. században már igen pontos leírását adta a tüdőgyulladás tüneteinek: „A tüdőgyulladáskor elforduló és soha el nem maradó alapvető tünetek a következők: heveny láz, szúró, melléküregi fájdalom az oldalban, gyors, kapkodó lélegzetvételek, szaggatott pulzus és köhögés.”

A tüdőgyulladás egy igazán demokratikus betegség. Egyfelől egyaránt okozhatja bakteriális fertőzés, vírusok, gombák, sőt paraziták is, másrészt szinte bárki elkaphatja, napjainkban évente 450 millió embert érint világszerte a kór.

A 19. századig nagyon sokan belehaltak a tüdőgyulladásba, a 20. században azonban a védőoltások és az antibiotikumos kezelések megjelenésével jelentősen megnőtt a túlélési arány, de sajnos még így is a 10. leggyakoribb halálok a tüdőgyulladás. A statisztikák szerint összefüggés mutatható ki az influenza és a bakteriális fertőzések között, ennek "köszönhető", hogy Európában, az idősebb korosztály körében influenzajárványok idején a legmagasabb a tüdőgyulladás miatti halálozás.

Álvilág vagy hasznos virtuális tér?

Egy felmérés szerint az emberek manapság attól félnek legjobban, hogy megszakad a kapcsolódásuk a külvilággal, hogy nem tudnak a megszokott módon kommunikálni. Hogy leáll az internetkapcsolat, hogy meghatározatlan időre megszűnik számukra a virtuális közeg. Vajon függőséget okozó álvilág, vagy hasznos virtuális tér a közösségi oldalak felülete?

Amikor hiába kérlek, hogy ne a napon focizz

A szervezet meleg érzése 30-35 foknál jelentkezik. A napszúrást tartós, hosszabb ideig történő, tűző napon tartózkodás váltja ki, s ha hosszabb ideig éri fokozott hősugárzás a fejet, hőguta alakul ki. Hogyan előzhető meg, illetve, ha megtörtént, hogyan kezelhető a napszúrás?

Mit és hogyan igyunk sportoláskor

Szakemberek szerint a sportolásra előre fel kell készülni, a testmozgáshoz ugyanis érdemes jól hidratált állapotban hozzákezdeni, persze ez nem azt jelenti, hogy teleisszuk magunkat.
Az arányos folyadék beviteli terv éppolyan fontos, mint egy jó edzésterv.

Védjük meg magunkat!

Magyarországon kevésbé ismert az eskrima harcművészet, pedig nagy segítséget nyújthat, akár a mindennapjainkban is. Gondoltál már arra, hogy mit tennél akkor, ha megtámadnak az utcán? Tudnád higgadtan kezelni az esetet? Le tudnád szerelni a támadót? Ha a kérdésekre a válasz nem, akkor most tarts velem és ismerd meg az eskrimát.

Slackline – avagy egy sokoldalú extrém sport

Hogy mi is az a slackline? Sport, szórakozás, kikapcsolódás, pihenés, egy szóval egy összetett, új mozgásforma.