A lélek is lehet beteg
- Dátum: 2018.01.15., 22:57
- aluszékonyság, alvászavar, antidepresszáns, depresszió, étvágy, hangulatingadozás, kedvtelenség, kimerültség, koncentrációzavar, kortizol, lehangoltság, noradrenalin, norepinefrin, nyomottság, súlycsökkenés, szerotonin, szomorúság, unipoláris
Sokunknál tapasztalható télen nyomottság, hangulat-ingadozás, aluszékonyság és kedvtelenség. Ez a jelenség az úgynevezett „winter blues”, vagyis téli depresszió. Azonban nem mindig csak múló rosszkedv, vagy szezonális depresszió a probléma. Sajnos az esetek nagy részében unipoláris depresszió állhat a tünetek hátterében. Ezt a betegséget a hangulati és az érzelmi élet zavara, a gondolkodás lassulása és az aktivitás csökkenése jellemzi. A beteg az életet sivárnak és nyomasztónak érzi, olykor inkább tehernek. Az érzelmi élet zavarait testi tünetek is kísérik, mint például a csökkent étvágy és súlycsökkenés, túl sok vagy épp túl kevés alvás, emésztési zavarok, csökkent szexuális élet, emlékezési zavarok vagy épp folyamatos kimerültség. Az unipoláris kifejezés arra utal, hogy a hangulat a negatív irányba tolódik el és nincs időszakos pozitív változás a kedélyállapotban.
Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 5-10%-át érinti ez a betegség, míg hazánkban ez a szám 15,1%. Érdekes, hogy gyermekkorban az unipoláris depresszió előfordulási aránya fiúknál és lányoknál megegyező, felnőttkorban azonban a nőket kétszer olyan gyakran diagnosztizálják ezzel a betegséggel.
A betegség kialakulásának biokémiai magyarázata a noradrenerg és szerotonerg rendszer egyensúlyának felborulása. A noradrenalin (norepinefrin) és a szerotonin mondhatni a boldogsághormonjaink. Az előbbi a pozitív izgalmi állapotért felelős és függőséget válthat ki, az utóbbi hatása pedig az eufória és kényelem érzése.
Genetikai kutatások kimutatták, hogy a betegségnek mindenképpen van örökletes tényezője. Ezt azokra az adatokra alapozták, hogy a depresszióban szenvedő betegek rokonainál 20%-ban, egypetéjű ikrek esetében 43%-ban fordul elő a megbetegedés.
Természetesen a genetika mellett szinte mindig fontos kiváltó ok a stresszhelyzet. A depressziós embereknek általában magas a kortizolszintjük, ami nem meglepő, tekintve, hogy a kortizol – közismertebb nevén stresszhormon – negatív életesemények vagy stressz hatására termelődik a mellékvesekéregben.
A betegség kezelése kiemelten fontos, mivel az orvosok a depressziót az életveszélyes állapotok közé sorolják.
A lehetséges kezelések között szerepel a gyógyszeres kezelés, ami antidepresszív szerekből áll, az elektrokonvulzív terápia (ECT), amit akkor választanak, ha gyors eredményre van szükség, a fényterápia a szezonális depresszió kezelésére, vagy az alvásmegvonás.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.