Menü

Torkoskodás okosan

A torkos csütörtök a farsang egy különleges napja, a farsang farkának is nevezték, ezt, a böjti időszakba nyúló a farsang minden jellemzőjét (torkoskodás, mulatozás) magában hordozó napot. A XX. század második felében bekövetkező politikai változások miatt jellemzően nem megtartott böjt miatt a torkos csütörtök hagyománya is elhomályosodott.

A néprajzkutatók egyes csoportjai feltételezik, hogy eredetileg a hamvazó szerda előtti csütörtök volt a torkos csütörtök. Azzal érvelnek, hogy azon európai országokban (pl. Olaszországban/giovedígrasso/, és, Németországban /Fetter Donnerstag/, ahol hagyománya folyamatos, ma is ekkor tartják, és a magyar hagyományok szerinti farsang farkának, a karneváli időszaknak (böjt előtti hétvégének) a bevezetőjeként szolgált. Az ezt követő pénteki napon - mivel a régi katolikus szabályok szerint minden pénteki napon Jézus halálának emlékére böjtöltek - a lendület alább hagyott, szombattól kezdve azonban egészen hétfő éjjelig, kedd reggelig tarthatták a mulatságokat. Kedden este - nehogy véletlenül is átlépjék az éjfélt, és így hamvazó szerda napján bálozzanak - már nem volt különösebb ünneplés.A népi elnevezések (kisfarsang, csonka csütörtök, halottak húshagyata) viszont arra utalnak, hogy hazánkban, a régebbi időkben is a jelenleg használatos időpontban, hamvazó szerdát követően tarthatták meg.

A hivatalos álláspont is ez, a Magyar Néprajzi Lexikon szerint is torkos csütörtök, a húshagyó keddet követő böjti időszak második napja, amikor még lehetőség van a megmaradt húsok, tojások, tojásos, kényeztető ételek (pl. fánk) elfogyasztására. Erről a következő nap (nagyböjt első pénteki napja) már szó sem lehet. Az elkövetkezendő negyven napban pedig az előírásoknak megfelelően megtartották a böjti napokat Mit látunk tehát? Volt egy hosszabb (vízkereszttől hamvazó szerdáig tartó) lazább időszak, aztán egy hamvazószerdai szigorú böjti napot követően jöhetett a torkos csütörtök keretében az az ereszd el a hajamat, amit az első böjti péntek szigorú böjtje követett. A ciklikusság megtartásával szépen kiegyensúlyozták a testi és lelki szükségleteket egyaránt. Így nem csak a spirituális töltet, hanem megjelenő erős testi hiányérzetet minimalizáló váltakozó étrend segítette át őket az éhezéses napokon.

És mit csinálunk ma? Minden lehetséges alkalmat megragadunk a mértéktelen evésre. Az éhezéses periódusokat kihagyva. Ránk, magyarokra különösen jellemző, hogy minden ünnepünkön roskadásig pakoljuk az asztalt és aztán a bendőnket is, persze. Karácsony vagy Húsvét alkalmával szinte kötelezően pukkadásig eszi magát mindenki. Régen sem volt ez sokkal másképpen, csakhogy akkoriban az ünnep előtti böjtöt is tartották, másrészt az ellátottság sem volt olyan, mint napjainkban. Ilyen mennyiségű étel, még ünnepnapokon sem került az asztalra, egy átlagos hétköznap pedig pláne nem kerülhetett mindenbe cukor, vagy nagyobb mennyiségű zsiradék, tehát a nem böjti napok is mértéktartóbbak voltak, mint napjainkban.

Térjünk át a gyakorlati részre, hogy akkor most mi is legyen torkos csütörtökön a menetrend? Úgy látom, több lehetőség is van.

A) Önsajnálattal vegyes büszkeséggel azt mondod, hogy hiába mentek el minden évben torkoskodni, most nem fogsz, mert te márpedig betartod az új életmódod diktálta szabályokat. Vagy elmész és literszámra iszod a szénsavmentes vizet, hogy nehogy „félreegyél” .

B) Elmész és torkoskodsz, ahogy szoktál, hisz egyszer egy évben csak megengedheted magadnak. Meg. De mintha ezt az egy évben egyszer dolgot nemrég hallottam volna a bejglik mellől!

C) Elmész, és csak azért, mert fél áron van, nem eszel dupla annyit, mint máskor.Ez például ideális lehetőség, hogy megkóstolj olyan ételeket vagy kipróbálj helyeket, amit egyébként az árfekvése miatt nem tudsz. Figyelve a mennyiségre, a szokásos arányokat betartva eszel.

Ahhoz, hogy az egészséges életmód valóban életmóddá váljon és ne csak egy néhány hetes fellángolás legyen, muszáj kompromisszumokat hozni, és az ilyen napokat okosan beépíteni a diétánkba is. A „flexible dieting” részben ezt teszi lehetővé. Hidd el jobb, hónapokig, évekig (egy életen át ?) 75%-osan betartott diétát vinni, mint 2-3 hétig 100 %-osat. Ne csak szélsőségekben gondolkodj! Ha emellett idén megpróbálod betartani a Nagyböjt ajánlásait, akkor teljesen jó vagy.

Na, ugye, hogy nem is olyan élhetetlen, áldozatokkal teli dolog ez az egészséges életmód?!

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

Természetes tápanyag a gondtalan emésztésért

Az emésztőenzimek feladata, hogy a bejuttatott táplálékot feldolgozzák, alkotórészeire bontsák. Az amiláz nevű, szénhidrátbontó enzimnek köszönhetően az emésztés már a szájban elkezdődik, a hasnyálmirigy, a máj és a bélfalból elválasztódó emésztőenzim pedig a fehérjék és a zsírok bontásában segít. Ha ezekből az enzimekből nincs elég, akkor az emésztés folyamata nem megy végbe zavartalanul.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Dolgok, amik a fehérjeszegény diéta hatásai

30 éves korunkig a szervezet gyorsan regenerálja önmagát, 30 év után azonban sokkal könnyebben törnek a csontok, mint gyógyulnak. Hogy erősítheted meg tested vázát? Természetesen kalciummal, amelynek a fehérje a legjobb forrása.