Menü

A pletyka és hatásai a pszichére

A pletykálást elkerülni nehéz. Nagy a kísértés, és ha valaki meghall valamit, nehéz megállni, hogy ne adja tovább. Ezért is terjed olyan könnyen egy-egy történet, aminek az igazságalapját kevesen firtatják. De miért van szükségünk egyáltalán arra, hogy beszéljünk másokról?

Az ok, amiért szeretünk mások életének passzív részesei lenni, hogy visszaigazolást várunk tőle a saját életünkre vonatkozóan. Az elismerésnek különböző formái vannak, jöhet másoktól és saját magunktól. A saját magunk elismerését pedig úgy vívhatjuk ki, ha sikeresek vagyunk, jobb híján sikeresebbek másoknál. Ezt az élet minden területénél kivetítjük. Mert ugye, milyen jó érzés, hogy én idilli párkapcsolatban élek, míg az a másik pár mindig veszekszik. Annál jobban érezzük magunkat, minél több területen aratunk sikert másokkal szemben. És ahhoz, hogy ezt meg tudjuk ítélni, folyamatosan tudnunk kell, kivel mi történik.

Csakhogy a pletykáknak mindig két oldala van: saját érdeklődésünk alapján jogosan gondolhatjuk, hogy mások ugyanennyire törődnek a mi életünkkel. És mi valószínűleg szeretnénk a lehető legjobb képet mutatni kifelé, nehogy a társaink számára mi legyünk a negatív példa. Ha valami történik a magánéletünkben, rögtön elkezdünk félni a külső visszhangjától. Pedig mások életének külső visszhangjai épp mi vagyunk. A legnagyobb hiba, amit pletykálkodás során elkövetünk, hogy nem tudunk empátiával fordulni a másik felé. Ezzel egy ördögi kört hozunk létre, hiszen amit mi elkövetünk más ellen, azt ők miért ne viszonoznák?

Sokan nem tudják, hogy az empatikus készség, akarattal fejleszthető. Ha odafigyelünk a kifelé mutatott reakcióinkra, egy idő után tudatosság nélkül is képesek leszünk megértést tanúsítani másokkal szemben, és nehezebben leszünk rávehetők arra, hogy másokat rossz színben tüntessünk fel. A pletykálás hosszú távon ugyanis a cselekvőben is szorongást kelt, végső soron pedig akár depresszióhoz is vezethet az állandó feszültség.

A mindennapi életünkre, másokhoz való hozzáállásunkra is érvényes a mondás, hogy csak azt tegyük másokkal, amit mi is elvárunk tőlük. Ha egészséges életet szeretnénk élni, ahhoz az önmagunkkal és másokkal is harmóniában kell lennünk.

Az Alzheimer-kór

A demenciában szenvedő betegek több mint hetven százaléka Alzheimer-kóros és ez a szám egyre csak emelkedik.

A barátság hatása az egészségre

Családi környezetben lenni, barátságokat kötni annyira hozzátartozik az életünkhöz, hogy el sem tudnánk képzelni nélküle. Nem azzal a céllal szerzünk barátokat, hogy jobb legyen az egészségünk, pedig akár ez is lehetne az oka. Mutatjuk, miért.

Önismerettel a stressz ellen

A modern világ talán egyik legnagyobb problémája az emberekre nehezedő egyre nagyobb nyomás és stressz, amit, ha nem kezelünk megfelelően, testünk is megsínyli.

Az antidepresszánsokról őszintén

Ahogy a legtöbb esetben, az antidepresszánsoknál sincs pozitív hatás mellékhatások nélkül.

Érzelmek kezelése

Az érzelmek kezelése nemcsak a külvilág felé mutatott reakcióinkból áll. Kezelni ugyanúgy kell mások érzéseit is, mint a sajátjainkat. És ha valahol hiba kerül a gépezetbe, könnyen borulhat a kártyavár. Ha Neked is problémáid vannak azzal, hogyan mutasd ki az érzelmeidet, vagy hogyan reagálj másokéra (és a sajátjaidra), érdemes egy kicsit gondolkodnod. Ebben segítünk Neked.