Menü

Az öregedés – 3. rész

A harmadik és egyben utolsó öregedéssel foglalkozó cikkben a folyamat természetes velejáróiról lesz szó. (Az első cikket megtalálod itt, a másodikat itt.) Persze, mindenki tudja, hogy időskorra megőszül az ember, megritkul, esetleg ki is hullik a haja, ráncos lesz a bőre, és görnyedtebb a testtartása. Azonban sokkal érdekesebb, ami belül történik.

A testsúly csökkenése vagy növekedése minden esetben bekövetkezik, ami az anyagcsere megváltozásának a következménye. Az anyagcsere lelassul, a zsigerek vérátáramlása csökken, a vizelet mennyisége is csökken a szomjúságérzettel együtt. Gyengül a fertőzésekkel szembeni ellenállás, elkopnak az ízületek, gyakori tünet a csontritkulás is. Az időseknél a csont összetétele megváltozik, átalakul az ásványianyag-összetétel és a csontot felépítő alap- és szervetlen állomány aránya. Nagyjából az ötvenes évekre teszik a csontok leépülésének kezdetét. Évente akár 4%-al is csökkenhet a csonttömeg. A nőket a menopauza miatt jobban érinti ez a probléma, amit az is alátámaszt, hogy míg a nő körében 60 év felett a 25%-nál diagnosztizáltak csontritkulást, addig a férfiaknál ezt csak 70 év fölött tudták kimutatni.

Ahogy idősödünk, a saját fehérjéink is megváltozhatnak, amik ellen az immunrendszer antitestek termelésével válaszolhat. Ez az alapja az úgynevezett autoimmun betegségeknek, ahol a szervezetünk a saját anyagai ellen termel ellenanyagot. Nagyjából 50 éves kor körül kezdenek el csökkeni a vérben a limfociták, azonban ez csak a T-limfocitákra vonatkozik, a B-limfociták száma egész életünkben azonos. Szintén az immunrendszer hanyatlásának tudják be a rákos megbetegedések nagyobb gyakoriságát öregkorban, mivel az immunrendszer már nem tud megfelelően védekezni az esetlegesen kialakult rákos sejtszaporulatok ellen.

A hormontermelésünk az életünk során szinte folyamatosan változik, azonban egy közös; 60 év fölött szinte minden hormon termelése csökkenni látszik. Ilyenek például a tesztoszteron, az inzulin, a növekedési hormonok, vagy akár a pajzsmirigy hormonok. A pajzsmirigy hormonokat érdemes külön kiemelni, mivel ennek a belső elválasztású mirigynek a változásai miatt alakulhat ki zsíranyagcserét érintő zavar, koleszterin felhalmozódás, érelmeszesedés. A növekedési hormon csökkenése nem csupán a növekedés megállását jelenti, ez okozza az időskori elhízást és az izomszövet-csökkenést is.

Az ivarszervek is nagy változásokon mennek át az öregedés alatt. A nők esetében például 50 éves kor körül következik be a menopauza, azaz a változó kor és megszűnik a szaporodóképesség. Ez bár egy hirtelen eseménynek tűnik, egyéb változások előzik meg. Ahogy egy nő közeledik a menopauzához, csökken a normális petesejtek száma, egyre több az abnormális, esetleg kromoszóma-rendellenességgel rendelkező petesejt. Emiatt van az, hogy a kor előrehaladtával nő a születési defektusok előfordulási gyakorisága, mint például a Down-szindrómáé. Egy 50 éves nő esetében 12% az esély arra, hogy a gyermek Down-szindrómával születik. A férfiaknál ez másképp történik, náluk a folyamat sokkal fokozatosabb és idősebb korban sem vesztik el szaporító képességüket, persze a férfiaknál is beszélhetünk andropauzáról. A tesztoszteron szintje fokozatosan csökkenni kezd, csak úgy, mint az androgén-elválasztás. Érdekesség, hogy míg a legtöbb mirigy, szövet és szerv az öregedés hatására éppen, hogy veszít a tömegéből és zsugorodik, ezzel ellentétben a prosztata (a szív és a tüdő is) inkább megnagyobbodik. Ez okozza az idős férfiaknál gyakran előforduló vizelési nehézségeket, mivel a prosztata megnagyobbodása miatt a húgycső szűkül.

Az érrendszer megbetegedései talán a leggyakoribb problémák az idősek között, főleg az érelmeszesedés, szívritmuszavar vagy vérnyomással kapcsolatos problémák. Az életkor előrehaladtával csökken a pulzusszám is, azonban ez nem feltétlen jelent egészségügyi problémát. A koszorúér-megbetegedések is gyakoriak, ezeknél pedig az egyéb kockázati tényezők a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterin és a LDL szint. Szellemileg is megindul a leépülés, alvászavarok léphetnek fel, de a kor előrehaladtával az alvásigény egyébként is csökken.

Nem csak testileg, szellemileg is öregszünk. A központi idegrendszer és az agy öregedése során az agy elveszti tömege 10%-át, a neuronok akár 40-50%-a is elveszhet. Logikusnak tűnik, hogy ez áll a hátterében az időskori mentális leépülésnek, vagyis a demenciának, de a mai napig nem bizonyították, hogy a neuronok számában bekövetkező csökkenés közvetlen kapcsolatban áll-e a csökkent szellemi működéssel.

Az öregedésnek az eddig említett tünetei átfogó szervrendszereket vagy szerveket érintettek, de a folyamat sejtszinten is lejátszódik. A bőr sejtjei, a tápcsatornát bélelő sejtek és a vörös- valamint fehérvérsejtek egész életünk során osztódnak, az elöregedett sejtek pedig kiszelektálódnak. Az összes többi szövetben sokkal lassabban vagy egyáltalán nem megy végbe a sejtek kicserélődése. Az idegsejtek, a vázizomsejtek és a szívizomsejteknél egyáltalán nincs ilyen kicserélődés. Ezek a szövetek életünk során csak azért nőnek mert a bennük lévő sejtek mérete növekszik, nem pedig a számuk, ezen kívül pedig az ezeket körülvevő egyéb sejtek is osztódnak, mint például az idegsejtek körül a támasztósejtek. Idősebb korban a sejtek megújulás nagyon lelassul, vagy akár meg is szűnhet. Ez a fokozatos sejtpusztulás nem feltétlen az elöregedett, sérült sejteket érinti csak, hanem akár az egészséges, ép sejteket is.

/Szerző: Balogh Emese/

Szorongáscsökkentő gyógynövények egyenesen a természetből

Manapság sajnos vírusként terjed a szorongás, a stressz és a depresszió, amelyek népbetegségnek számítanak. Az elmét rendszeresen tisztítani kell relaxációval, pihenéssel. A gyógynövények varázserővel hatnak egy fáradságos, kihívásokkal teli napon.

Mit egyen a gyerek, ha sportol?

Fociedzés vége, este fél hét: a fiam farkaséhesen esik be a kocsiba, bizonyára sok szülőnek ismerős ez a szitu. Köztudott, hogy a megfelelő vitaminok és tápanyagok bevitele egy sportoló gyerek életében mennyire fontos.

Véradás egészségre gyakorolt hatásai

Manapság az emberi szervezet az egyetlen forrás, ahonnan vérhez juthatnak a rászorulók, ezért nagy szükség van arra, hogy minél több egészséges ember adakozzon. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint azon túl, hogy ezzel akár életeket is menthetünk, még az egészségünket is óvjuk általa.

Az iskola az életre készít fel?

Sajnos köztudottan hatalmas mennyiségű olyan tananyagot sajátítunk el az iskolában életünk során, melyre a későbbiekben egyáltalán nincs szükség, miközben az élet alapvető hétköznapi dolgairól, teendőiről keveset tanulunk. Az iskola valóban az életre készít fel?

Betegek világnapja: sok népbetegség megelőzhető lenne helyes korai táplálással

Magyarországon a diabétesz, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek is egyre többeknek okoznak problémát, pedig a népbetegségek megelőzésért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Immunrendszerünknek fontos szerepe van többek között a betegségek elkerülésében és egészségünk megőrzésében, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani védekezőképességünk megerősítésére. 1993 óta február 11-én tartják a betegek világnapját, amelynek alkalmából az Első 1000 Nap elnevezésű egészségügyi tájékoztató kampány szakemberei a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immun erősítés fontosságára hívták fel a figyelmet.