Menü

A depressziót (f)okozó belső tényezők

A belső tényezők jelen esetben azt jelentik, hogy a beteg testében és elméjében milyen folyamatok, reakciók játszódnak le az egyes eseményekre, illetve milyen állapotot alakít ki magában. A gondolatok fontos befolyásoló elemei a hangulatunknak. Ha pozitív gondolatokat árasztunk magunkból, előbb-utóbb a hangulatunk hozzá fog módosulni, ám ez fordítva is igaz.

Az egyik legnegatívabb belső érzés: a magány. Ez szoros összefüggésben a társas kapcsolatokkal, de nem fedi le azt teljesen. Előfordul, hogy az ember körül van véve emberekkel, mégis egyedül érzi magát. Ennek a legfőbb oka az lehet, hogy túlságosan különbözőnek érzi magát, nem ért egyet a barátaival, vagy úgy érzi, a kapcsolatai csupán felületesek. Ezen leginkább az őszinte beszélgetések és a többiek felé nyitás tud segíteni.

A másik kockázati tényező: az önértékelési zavarokból adódik. Hiszen, akinek önbizalomhiánya van, nehezen tud saját magával kibékülni, az könnyen esik bele az önostorozás hibájába, és ebből fakadóan könnyen el is vágja magát a társaságtól. Az elzárkózás, pedig könnyen sodorja depresszióba az embert. Ha pedig valaki túlságosan is önmaga megszállottja, előfordulhat, hogy saját maga üresíti ki az életét. A narcisztikus személyeket a társaság sokszor kitaszítja magából, ami szintén megemészthetetlen traumát okoz a pszichének. Mindkét önértékelési probléma könnyen vezethet magányhoz vagy depresszióhoz, és mindkét esetben érdemes akkor is szakemberhez fordulni, ha az egyén nem érzi magát depressziósnak.

A listát- várható módon- egy trauma elszenvedése vezeti. Egy szakítás, haláleset, munka elvesztése, betegség, kilakoltatás, és még sok mindennel tudnánk folytatni. Ezekre az eseményekre ugyanis a test fizikai tünetekkel is reagál, majd ha a megzuhanás tartós lesz, a depresszió is testi tünetekkel jár. Ha az ember képes is feldolgozni, szép lassan, az esemény okozta traumát, előfordulhat, hogy a testi tünetek enyhítése érdekében gyógyszerekre szokott rá, vagy elkezdett dohányozni, alkoholt fogyasztani, kényszeresen enni, vagy valami olyan pótcselekvést folytatni, ami eltereli a figyelmét. Tehát, ha bárkit trauma ér, érdemes a lehetőségeihez mérten pszichológus tanácsát és segítségét kérni a feldolgozáshoz, hogy mindenféle káros következmény elkerülhető legyen.

7 mód, hogy krízisben lelkesíts egy barátot (vagy magadat)

Amikor Sheryl Sandberg (írónő) elveszítette a férjét, azt mondta, senki nem tudta, hogyan szóljon hozzá. Az emberek furán érezték magunkat körülötte, és nem tudták, mit mondjanak. Új könyvének (angolul Option B) célja az volt, hogy ne csak arról írjon, hogyan legyünk ellenállóak, amikor kihívásokkal kell szembenéznünk, de hogyan tudjuk támogatni a barátainkat szükséghelyzetekben.

A félelem és zárkózottság bűvkörében

Kezdjük azzal, hogy nem kell sajnálni azt, aki kevésbé nyitott a világra, ugyanis azon túl, hogy neki ez teljes mértékben komfortos, sok előnye is származik belőle több, mint azt bárki gondolná. Társadalomtudósok azt fedezték fel, hogy a befelé forduló emberek általában igazabb barátok, bölcsebb tanácsadók, mint extrovertált társaik.

Te nem a munkád vagy!

Ki vagy te? Ha megkérdezünk valakit, hogy ki ő, rendszerint egy foglalkozást hallunk válaszként. „Tanítónő vagyok.” Miért azonosítjuk magunkat a munkánkkal?

A bizalom kialakulásának építő kövei

Tudományos tények bizonyítják, hogy hasonlóan gondolkodnak erről a témáról a nők és a férfiak. A párkapcsolatban a bizalom kialakítása és fenntartása egy hosszú folyamat, de a kitartó munka meghozza a gyümölcsét, hiszen a bizalom az alapja mindennek.

Érzelmi függőség

Minden függőség egy hatalmas kísértés és csata, amelyben önmagunkat és a legerősebb belső késztetésünket kell leküzdenünk. Ez olykor egy élvezeti cikkhez kötődik, mint a dohányzásnál, máskor szokásokhoz, mint a folyamatos bulizás, és néha meg személyekhez, helyzetekhez. Ezekkel a legnehezebb valamit kezdeni.